A csíkszeredai grafikus, Részegh Botond nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének (UAP) 2025-ös grafikai díját. Az elismerést október 27-én adták át Bukarestben, a S.E.N.A.T. Galériában rendezett díjátadó ünnepségen.
A művész közösségi oldalán úgy fogalmazott: különösen megható számára, hogy a díjat egykori tanára és barátja, Mircia Dumitrescu adta át, akivel harminc évvel ezelőtt indult el a művészi pályán.
A Romániai Képzőművészek Szövetsége az idei díjakkal a kortárs román művészet meghatározó alkotóit ismerte el a festészet, szobrászat, grafika, díszítőművészet, díszlettervezés és köztéri művészet területén. A 2025-ös UAP nagydíját Peter Jacobi szobrász és fotóművész kapta, az életművet elismerő kiválósági díjat pedig Doina Lemny műkritikus vehette át. Az idei díjazottak között többek között Marius Victor Frățilă, Alexandru Papuc, Miki Velcicov, Mihai Băncilă, Ioana Stelea, Dana Jenei, Alexandra Vassilikian és Cătălin Burcea is szerepel.
Az RMDSZ semmiféle adóemelést nem támogat, mert a lakosság és a gazdaság már nem bír el újabb terheket - jelentette ki szerdán Kelemen Hunor szövetségi elnök. A politikus a parlamentben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: adóemelés nélkül kell előteremteni a nyugdíjak indexálásához szükséges forrásokat. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjakat január elsejétől a 2025-ös infláció mértékével kell kiigazítani, és a befagyasztott közalkalmazotti béreket is indexálni kell. Meglátása szerint a kormánynak még a jövő évi költségvetés tervezetének előterjesztése előtt felelősségvállalással kellene elfogadnia az új egységes bértörvényt.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést. A következő lépés a tárgyalási időpont kitűzése. Mivel az előzetes letartóztatási parancs szerda éjfélkor lejár, Călin Georgescut kiengedik a rendőrségi fogdából, ha az ítélőtábla bírái addig nem hoznak döntést. Az ítélőtábla épülete előtt időközben több tucat Georgescu-szimpatizáns gyűlt össze.
A bukaresti törvényszék hétfőn utasította el a DIICOT indítványát Călin Georgescu előzetes letartóztatásának 30 napos meghosszabbítására. A volt államfőjelöltet azzal vádolják, hogy 1,1 millió euróval károsított meg egy üzletembert.
Nem tervez újabb adóemelési hullámot 2027-ben a kormány, viszont megvalósítaná a nyugdíjak emelését. Ezt ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter nyilatkozta a román küzszolgálati rádió főcsatornája, a Radio România Actualități szerda reggeli műsorában.
A tárcavezető hangsúlyozta: a nyugdíjak két évig tartó befagyasztása után óvatos, a költségvetés teherbírásához igazodó indexálást szeretnének, de ennek mértékéről még nem született döntés. Nazare egyértelművé tette azt is, hogy 2027-ben nem vezetik be az ingatlanok piaci értékén alapuló adóztatást.
A pénzügyminiszter szerint az idei, GDP-arányosan 6,2 százalékos hiánycél továbbra is teljesíthető. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az év végéig megérkeznek-e a tervezett uniós források. A jövő évi költségvetési hiányt várhatóan 5 százalék körül tervezik, a pontos célt azonban csak a költségvetés kidolgozásakor határozzák meg.
A csíkszeredai grafikus, Részegh Botond nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének (UAP) 2025-ös grafikai díját. Az elismerést október 27-én adták át Bukarestben, a S.E.N.A.T. Galériában rendezett díjátadó ünnepségen.
A művész közösségi oldalán úgy fogalmazott: különösen megható számára, hogy a díjat egykori tanára és barátja, Mircia Dumitrescu adta át, akivel harminc évvel ezelőtt indult el a művészi pályán.
A Romániai Képzőművészek Szövetsége az idei díjakkal a kortárs román művészet meghatározó alkotóit ismerte el a festészet, szobrászat, grafika, díszítőművészet, díszlettervezés és köztéri művészet területén. A 2025-ös UAP nagydíját Peter Jacobi szobrász és fotóművész kapta, az életművet elismerő kiválósági díjat pedig Doina Lemny műkritikus vehette át. Az idei díjazottak között többek között Marius Victor Frățilă, Alexandru Papuc, Miki Velcicov, Mihai Băncilă, Ioana Stelea, Dana Jenei, Alexandra Vassilikian és Cătălin Burcea is szerepel.
A 27. Szarajevói Filmfesztivál szervezői bejelentették az augusztus 13-án kezdődő filmünnep versenyprogramját. Az NFI Inkubátor Programban készült, A legjobb dolgokon bőgni kell című film meghívást kapott a rangos versenybe a Szarajevó Szíve díjért. A nemzetközi zsűri tagja lesz Horvát Lili forgatókönyvíró-rendező.
Négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken a koronavírus terjedése miatt, a partvidék a kockázatos besorolásban van. Újabb szigorításokat tervez bevezetni a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Davor Bozinovic belügyminiszter.
Az ülést Klaus Iohannis elnök hívta össze április 11-re, napirendjén szerepelt az ukrajnai háborúra való tekintettel a fekete-tengeri térség biztonsági…
Az új határozat értelmében az Egyesült Királyság, Ciprus, Hollandia, Spanyolország, Portugália piros besorolást kapott. Sárga zónába tartozik egyebek mellett Görögország,…
Tavaly 6 százalékkal gyarapodott 2019-hez képest és történelmi csúcsot ért el a romániai háztartások nettó vagyona, amelynek 75 százalékát ingatlantulajdonlások képezik – közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR) a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében.
A brassói ítélőtábla elsőfokon két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Viorel Hrebenciucot a törvénytelen erdő-visszaszolgáltatások ügyében, amelyben a volt szociáldemokrata parlamenti képviselőt befolyással való üzérkedéssel vádolják.
A 27. Szarajevói Filmfesztivál szervezői bejelentették az augusztus 13-án kezdődő filmünnep versenyprogramját. Az NFI Inkubátor Programban készült, A legjobb dolgokon bőgni kell című film meghívást kapott a rangos versenybe a Szarajevó Szíve díjért. A nemzetközi zsűri tagja lesz Horvát Lili forgatókönyvíró-rendező.
Cristina Groșan első mozifilmjében, A legjobb dolgokon bőgni kell-ben olyan harmincasokról mesél, akik egyszerre próbálnak megfelelni saját maguknak és a környezetüknek, miközben az életük alapvető döntéseit sem képesek meghozni. Úgy élnek, mintha még mindig egyetemisták lennének, szeretnék máshogy csinálni, mint az előző generáció, ugyanakkor menekülnek a döntések elől. A legjobb dolgokon bőgni kell hitelesen, őszintén és nagy adag öniróniával mutatja be az útkeresést. Cristina Groșan aradi filmrendező a forgatókönyvet közösen jegyzi Rainer-Micsinyei Nórával, aki egyben a film főszereplője is. Az NFI Inkubátor Programjában készült dramedyben jelentős szerepet kapott Bányai Kelemen Barna, és tíz év után visszatért a mozivászonra Hernádi Judit. Rövidfilmjeivel Grosan Cristina korábban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt. A Vakáció a tengerparton című alkotását több mint egymillióan nézték meg online. Jelenleg cseh-magyar-olasz-szlovák koprodukcióban nemzetközi stábbal, Csehországban forgatja második nagyjátékfilmjét, Hétköznapi kudarcok munkacímmel. A legjobb dolgokon bőgni kell 2019-ben - még filmtervként - szerepelt a szarajevói fesztivál Work in Progress elnevezésű szakmai programjában, és a legígéretesebb alkotásként díjazták. A szarajevói filmfesztivál az elmúlt három évtizedben Európa legnagyobb presztízsű seregszemléi közé nőtte ki magát, évről-évre több mint 100 ezer néző vesz részt a vetítéseken, míg a nívós szakmai programokkal világsztárokat és a térség élvonalbeli filmeseit is Szarajevóba csábítja.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Petre Daea miniszter ellen. Ezt az USR képviselőházi frakciójának vezetője, Ionuţ Moşteanu jelentette be a parlament alsóházának plénumában. Az indítvány címe "Európa éléskamrájából Európa szégyene lett. Petre Daea miniszter tudatosan tönkreteszi a román mezőgazdaságot".
Négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken a koronavírus terjedése miatt, a partvidék a kockázatos besorolásban van. Újabb szigorításokat tervez bevezetni a horvát kormány a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – jelentette be a csütörtöki kormányülést követően Davor Bozinovic belügyminiszter.
Hétfőtől a magas fertőzöttségi arányt regisztráló, nem európai uniós országokból, például Nagy-Britanniából és Oroszországból érkezőknek a határátlépésnél az oltási igazolás mellett negatív PCR-tesztet is fel kell mutatniuk. Az emelkedő esetszámok miatt négy dalmát megyében szigorítanak a gyülekezési feltételeken, a miniszter elmondta: a helyi válságstábokon lesz a felelősség, hogy az olyan rendezvényeket, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem lehet ellenőrizni, engedélyezik-e. Egy héttel ezelőtt az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) kockázatosabb besorolás alá helyezte az egész horvát tengermelléket, amely már csak lépésre áll attól, hogy a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára kerüljön. A mostani, csütörtöki jelentés szerint az adriai partvidék továbbra is kockázatos besorolás alatt marad.
A tavaszi vetésű növényekre nyújtott kárpótlásból több mint 148 ezer termelő részesül – közölte a mezőgazdasági tárca. A javaslat értelmében azok a termelők jogosultak a támogatásra, akiknek a tavalyi kukorica-, napraforgó-, szója- vagy borsótermésükben 30 és 100% közötti arányban okozott kárt a szárazság.
A kárbejelentések alapján több mint 1,11 millió hektáron tette tönkre az aszály a 2022-es tavaszi vetést, ebből több mint 705 ezer hektár kukoricával, több mint 360 ezer hektár napraforgóval, 47 ezer hektár szójával és több mint 8.100 hektár borsóval volt bevetve.A tervezet értelmében hektáronként ezer lejes állami támogatást kapnak azok a gazdák, akiknek az aszály teljes egészében megsemmisítette termését. A hektáronkénti támogatás a kár jegyzőkönyvben rögzített mértékével arányosan csökken. A támogatást idén december 31-éig kapják meg a jogosultak.
Az olasz kormány döntése értelmében csak a már beoltottak léphetnek be az éttermekbe, múzeumokba, színházakba, edzőtermekbe. A döntés hátterében az áll, hogy az olasz kormány ezzel a lépéssel akarja felpörgetni ismét oltási kampányát.
Az „oltottsági zöldkártyát” bárki igényelheti, aki már megkapta a vakcinája első adagját. „Más európai országokban magasabb a fertőzések száma, mint nálunk. De tudjuk, hogyha most nem reagálunk, akkor minket is elér a fertőzések növekedése. Ha nem intézkedünk időben és megfelelően, úgy Olaszországba is megérkezik az, ami most Franciaországban, Angliában, Spanyolországban történik” – mondta Mario Draghi miniszterelnök. Olaszországban július eleje óta ismét emelkedik a naponta regisztrált fertőzöttek száma, július 14-e óta szinte minden nap több mint kétezer fertőzöttet diagnosztizálnak koronavírussal.
Az ülést Klaus Iohannis elnök hívta össze április 11-re, napirendjén szerepelt az ukrajnai háborúra való tekintettel a fekete-tengeri térség biztonsági helyzete, illetve a Moldovai Köztársaságban a demokratikus folyamatokat érintő külső beavatkozások. Az elnöki hivatal közlése szerint a hadsereg modernizálására irányuló projektekről is tárgyaltak, megvitatva a honvédelemre szánt költségvetési előirányzatnak a bruttó hazai termék 2,5 százalékára történő emelését.
Az új határozat értelmében az Egyesült Királyság, Ciprus, Hollandia, Spanyolország, Portugália piros besorolást kapott. Sárga zónába tartozik egyebek mellett Görögország, Írország és Dánia. A fokozott járványügyi kockázatot jelentő országokból Romániába érkezők 14 napos karantén letöltésére kötelesek. Ugyanakkor továbbra is a zöld zónához tartozik Franciaország, Olaszország, Németország és Magyarország is. A bizottság határozata július 25-én, éjfélkor lép érvénybe.
Tavaly 6 százalékkal gyarapodott 2019-hez képest és történelmi csúcsot ért el a romániai háztartások nettó vagyona, amelynek 75 százalékát ingatlantulajdonlások képezik - közölte csütörtökön a Román Nemzeti Bank (BNR) a pénzügyi stabilitásról szóló jelentésében.
A Nemzeti Bank adatai szerint a lakosság nettó vagyona 2020-ban elérte a 2400 milliárd lejt, ebből ingatlanvagyon 1800 milliárd lej és nettó pénzügyi vagyon 600 milliárd lej. Tavaly a háztartások nettó vagyona 2200 milliárd lej volt, amelynek nagy részét szintén az ingatlanvagyon képezte. A jegybank megállapítása szerint a koronavírus-világjárvány körülményei között makrogazdasági szempontból és a pénzügyi stabilitás szempontjából is fontos a lakosságnak a sokkokkal szembeni ellenállóképessége, ezen múlik ugyanis a fogyasztás csökkenésének mértéke és a bankhitel-törlesztési nehézségek valószínűsége.
A Madrigal Nemzeti Kamarakórust 1963. áprilisában alapította a 2011-ben elhunyt Marin Constantin nemzetközi hírnevű karnagy. Az együttes ugyanazon év júliusában Brassóban tartotta első koncertjét. 1965-ben már átlépte az oszághatárt, németországi turnén vett részt. A kórus pár év alatt nemzetközi hírnévre tett szert, 1969-ben az Egyesült Államokban lépett fel, ahova később többször is visszatért. Marin Constantin vezetésével a különleges és egyedi hangzású együttes több mint 4500-szor lépett közösnég elé itthon és a világ számos színpadán, és ezzel az egyik legimsertebb román kórussá vált hazai és a nemzetközi zenei életben egyaránt. A sepsiszentgyörgyi Ungureanu Anna – aki zenei tanulmányait Bukarestben végezte - 2014 óta lett a kórus vezető karnagya.
A főváros első kerületében hetek óta nem szállították el a hulladékot.
A becslések szerint 2700 tonnára rúgó szeméthegyekben ételmaradékok, faágak, autógumik, építkezési törmelék egyaránt felgyűlt. Clotilde Armand kerületi polgármester szerdán már másodjára kérte a készenléti állapot kihirdetését, ezt hagyta ma jóvá Alin Stoica bukaresti prefektus. A harminc napig érvényes veszélyhelyzet alatt az önkormányzat egyoldalúan szerződést bonthat a köztisztasági céggel, és közbeszerzés kihirdetése nélkül más vállalatokat bízhat meg a szemét elszállításával.
A brassói ítélőtábla elsőfokon két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Viorel Hrebenciucot a törvénytelen erdő-visszaszolgáltatások ügyében, amelyben a volt szociáldemokrata parlamenti képviselőt befolyással való üzérkedéssel vádolják.
Ugyanebben az ügyben két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Ioan Adam volt képviselőt is, akit befolyás vásárlásával vádolnak. Hrebenciuc fiát, Andreit, két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték befolyással való üzérkedésben való bűnrészességért. A brassói ítélőtábla által kiszabott büntetések megegyeznek a legfelsőbb bíróság által 2018-ban kirótt büntetésekkel, amelyeket később szintén a legfelsőbb bíróság egyik öttagú testülete semmisnek nyilvánított, és úgy döntött, hogy az ügyet a nulláról tárgyalják újra Brassóban. A brassói ítélőtábla a következő büntetéseket rótta még ki az ügyben: Ördögh Loránd András, a Kovászna megyei törvényszék bírája hét év letöltendő, Paltin Gheorghe Sturdza (a visszaszolgáltatás kedvezményezettje) három év letöltendő, Anca Roxana Bularcă, a brassói törvényszék bírója két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott.Adam Crăciunescut, a Romsilva volt vezérigazgatóját felmentették. Az ítélet nem jogerős. 2015 októberében Viorel és Andrei Hrebenciuc, valamint Ioan Adam beismerték bűnüket és egyszerűsített eljárást kértek. A vádhatóság szerint 43.227 hektár erdőt jogtalanul szolgáltattak vissza Paltin Strudzának, és ezzel közel másfél milliárd lejes kárt okoztak az államnak.
A 27. Szarajevói Filmfesztivál szervezői bejelentették az augusztus 13-án kezdődő filmünnep versenyprogramját. Az NFI Inkubátor Programban készült, A legjobb dolgokon bőgni kell című film meghívást kapott a rangos versenybe a Szarajevó Szíve díjért. A nemzetközi zsűri tagja lesz Horvát Lili forgatókönyvíró-rendező.
Cristina Groșan első mozifilmjében, A legjobb dolgokon bőgni kell-ben olyan harmincasokról mesél, akik egyszerre próbálnak megfelelni saját maguknak és a környezetüknek, miközben az életük alapvető döntéseit sem képesek meghozni. Úgy élnek, mintha még mindig egyetemisták lennének, szeretnék máshogy csinálni, mint az előző generáció, ugyanakkor menekülnek a döntések elől. A legjobb dolgokon bőgni kell hitelesen, őszintén és nagy adag öniróniával mutatja be az útkeresést. Cristina Groșan aradi filmrendező a forgatókönyvet közösen jegyzi Rainer-Micsinyei Nórával, aki egyben a film főszereplője is. Az NFI Inkubátor Programjában készült dramedyben jelentős szerepet kapott Bányai Kelemen Barna, és tíz év után visszatért a mozivászonra Hernádi Judit. Rövidfilmjeivel Grosan Cristina korábban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt. A Vakáció a tengerparton című alkotását több mint egymillióan nézték meg online. Jelenleg cseh-magyar-olasz-szlovák koprodukcióban nemzetközi stábbal, Csehországban forgatja második nagyjátékfilmjét, Hétköznapi kudarcok munkacímmel. A legjobb dolgokon bőgni kell 2019-ben - még filmtervként - szerepelt a szarajevói fesztivál Work in Progress elnevezésű szakmai programjában, és a legígéretesebb alkotásként díjazták. A szarajevói filmfesztivál az elmúlt három évtizedben Európa legnagyobb presztízsű seregszemléi közé nőtte ki magát, évről-évre több mint 100 ezer néző vesz részt a vetítéseken, míg a nívós szakmai programokkal világsztárokat és a térség élvonalbeli filmeseit is Szarajevóba csábítja.