Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
Mintegy 162.800 román és külföldi állampolgár lépte át a román államhatárt az elmúlt 24 órában, több mint 40.800 gépkocsival (ezek közül 14.600 teherszállító járművel) – tájékoztatott kedden az országos határrendészet (IGPF).
Több mint 800 ezren menekülhetnek el Szudánból a harcok miatt, köztük olyanok is, akik korábban az északkelet-afrikai országban kerestek menedéket – közölte hétfőn Raouf Mazou, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának műveleti ügyekért felelős főbiztos-helyettese Genfben.
Több százmillió font pluszbevételeket remélhet a brit üzleti szektor III. Károly király koronázási ünnepségeitől londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint.
Ha elveszíti a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért folyó harcot, lemond a képviselőházi elnöki tisztségéről, jelentette be Ludovic Orban pártelnök. Azt is hozzátette, hogy kihívójának, Florin Cîţu miniszterelnöknek hasonló módon kell eljárnia, szerinte ugyanis a belső választások elvesztése révén a kormányfő elveszíti legitimitását.
Adásunkban a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban augusztus 30-ig látogatható Nagy István 150 című kiállításról, valamint a László Ferenc (1873–1925) régész,…
A román rendőrök több mint 80 ezer csomag csempészett cigarettát találtak egy elhagyott, magyar rendszámú kamionban az Arad megyei Nagyhalmágyon – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ elnöke szerint Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor retorikáját vette át Ludovic Orban, a vezető kormánypárt elnöke, amikor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Hargita megyei szervezetének vasárnapi küldöttgyűlésén azt fejtegette, hogy a beruházásokkal Székelyföld etnikai összetételét is jelentősen meg lehet változtatni.
Életének 89. évében elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora.
A kovászna megyei Gelence községhez tartozó Haraly férfi lakóinak csaknem kilencven százaléka hordók, faedények készítésével foglalkozó mesterember volt. A múlt…
Magas átoltottság mellett is a koronavírus-járvány újabb hulláma alakult ki a világ számos országában az új vírusvariációk miatt, amelyek elsősorban a még oltatlanokat fertőzik. Egyre többfelé vezetnek be korlátozásokat ismét, illetve többfelé kötelezővé teszik az oltás felvételét egyes alkalmazotti kategóriák – elsősorban az egészségügyi vagy oktatási dolgozók – számára. Idehaza ilyesmiről szó sincs, vezető politikusaink egyelőre kizárják az újabb korlátozások bevezetését is. Megfigyelők szerint az európai összehasonlításban szokatlan lazaság összefügg azzal, hogy két kormánypártban is – a liberálisoknál és az USR-nél – is tisztújítás zajlik.
Mintegy 162.800 román és külföldi állampolgár lépte át a román államhatárt az elmúlt 24 órában, több mint 40.800 gépkocsival (ezek közül 14.600 teherszállító járművel) - tájékoztatott kedden az országos határrendészet (IGPF).
A belépőoldalon mintegy 82.900 személy jelentkezett ellenőrzésre 19.400 járművel, a kilépőoldalon pedig 79.900 személyt és 21.400 járművet regisztráltak.
A Magyarországgal közös határszakasz átkelőinél körülbelül 42.900 személyt és 18.500 járművet (6700 teherszállító) jegyeztek, közülük 21.700 személyt 7700 járművel a belépőoldalon.
A közleményből az is kiderül, hogy az elmúlt 24 órában 62 illegális tettet (36 bűncselekményt és 26 kihágást) észleltek a határátkelőknél és a zöldhatáron. A kirótt bírságok értéke meghaladja a 18.000 lejt.
A hatóságok nem engedtek be az országba 20 külföldi államolgárt, 18 román állampolgárt pedig különböző törvényes okok miatt nem engedtek ki Romániából.
Több mint 800 ezren menekülhetnek el Szudánból a harcok miatt, köztük olyanok is, akik korábban az északkelet-afrikai országban kerestek menedéket - közölte hétfőn Raouf Mazou, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának műveleti ügyekért felelős főbiztos-helyettese Genfben.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság gyors megoldása nélkül még több ember el fog menekülni. A becsült adat hozzávetőleg 580 ezer szudáni állampolgárt, valamint Dél-Szudánból és máshonnan menekülteket tartalmaz.
Hat város iratkozott fel a Románia Ifjúsági Fővárosa címért folyó, 2023-ra kiírt versenyre, köztük Kézdivásárhely és Szatmárnémeti.
A városok által benyújtott pályázatokat az ifjúsági civil szféra, a magánszektor, a parlamenti pártok ifjúsági szervezetei és közintézmények képviselőiből álló független zsűri értékeli. A zsűri figyelembe veszi többek között a döntéshozatal átláthatóságának és az emberi jogoknak a tiszteletben tartását, a diszkriminációmentességet, a küldetés és a célok összhangját, a javasolt projektek illeszkedését az ifjúságot érintő közpolitikákhoz.
A pályázatok elbírálását követően legtöbb három város juthat tovább a verseny döntőjébe, amely augusztus 30-án veszi kezdetét. A verseny győztesét, Románia következő ifjúsági fővárosát október 9-én hirdetik ki az Ifjúsági Gála keretében. A másik négy pályázó Craiova, Târgu-Jiu, Târgu Neamţ és Vaslui.
Több százmillió font pluszbevételeket remélhet a brit üzleti szektor III. Károly király koronázási ünnepségeitől londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint.
A brit uralkodót és feleségét, Kamillát szombaton koronázzák meg a londoni Westminster-apátságban, kétezer meghívott vendég jelenlétében. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely hétfőn bemutatott átfogó előrejelzése szerint mindez 337 millió font pótlólagos bevételt jelent majd a turizmus és a vendéglátó ágazat számára.
Ha elveszíti a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért folyó harcot, lemond a képviselőházi elnöki tisztségéről, jelentette be Ludovic Orban pártelnök. Azt is hozzátette, hogy kihívójának, Florin Cîţu miniszterelnöknek hasonló módon kell eljárnia, szerinte ugyanis a belső választások elvesztése révén a kormányfő elveszíti legitimitását.
Minderről a Digi24 hétfő esti műsorában beszélt a Nemzeti Liberális Párt elnöke. A műsorvezető kérdésére Ludovic Orban visszafogott bírálattal illette a Cîţu-kormány teljesítményét. Mint mondta, elégedetlen például azzal, hogy Románia nincs az első 16 uniós állam között, amelynek jóváhagyta az országos helyreállítási tervét az Európai Bizottság, idén kevesebb uniós forrást sikerült lehívni, mint tavaly, de azza is elégedetlen, hogy a Covid-19 ellen beoltott személyek száma sokkal elmarad a kormány számításaitól.
Adásunkban a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban augusztus 30-ig látogatható Nagy István 150 című kiállításról, valamint a László Ferenc (1873–1925) régész, muzeológus életművét új megvilágításban bemutató, nemrégiben megjelent könyvről hallhatnak.
A román rendőrök több mint 80 ezer csomag csempészett cigarettát találtak egy elhagyott, magyar rendszámú kamionban az Arad megyei Nagyhalmágyon - közölte az Agerpres hírügynökség.
A kamion több napja a település központjában állt, amikor a rendőrök ügyészségi engedélyt kértek az átkutatására. A művelet során a tehertérből 82 265 csomag - Fehéroroszországból származó -, zárjegy nélküli cigaretta került elő. A jármű vezetőjét egyelőre nem sikerült azonosítani.
A területileg illetékes gurahonci ügyészség ezt követően 14 nagyhalmágyi helyszínen tartott házkutatást olyan személyeknél, akiket cigarettacsempészettel gyanúsítanak. A házkutatások során további 400 csomag zárjegy nélküli cigarettát, 7980 lejt és 10 900 eurót foglaltak le.
Május végén a helyi sajtó a cigarettacsempészettel hozta összefüggésbe Ioan Crișan aradi üzletember meggyilkolását.
Az RMDSZ elnöke szerint Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor retorikáját vette át Ludovic Orban, a vezető kormánypárt elnöke, amikor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Hargita megyei szervezetének vasárnapi küldöttgyűlésén azt fejtegette, hogy a beruházásokkal Székelyföld etnikai összetételét is jelentősen meg lehet változtatni.
Kelemen Hunor szerint Ludovic Orban kijelentése azt jelzi, hogy a politikus nem tud szabadulni a '70-es, '80-as évekből megörökölt gondolkodásmódtól. "Azt mondani, hogy a gazdaságfejlesztésnek az etnikai arányok megváltoztatása a célja; hát Ceausescu is éppen ezt akarta az iparosítással" - nyilatkozta a Maszol.ro-nak a szövetségi elnök.
A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor hozzátette: "Aki ilyen céllal akar befektetni, beruházni, az inkább messze kerülje el Székelyföldet".
Életének 89. évében elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora.
Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az iskolás évekre számtalan alkalommal úgy emlékezett vissza, mint életének meghatározó időszakára. Büszke volt az '56-os forradalomban betöltött szerepére, megírta az internálótábor kínjait is. Budapesten szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát 1958-ban. Részt vett az 1956-os forradalomban, 1959-ben internálták, 1960-ban szabadult. 1961-től tanított, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1974-től a Literatúra szerkesztője, 1990-től főszerkesztője volt. A Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk és a Régió szerkesztőbizottságának is tagja volt. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja, 1991-ben és 1992-ben alelnöke, 1989-től 1993-ig az Erdélyi Szövetség alelnökeként, 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta szóvivőjeként is tevékenykedett.
Pomogáts Béla 1995 és 2001 között a Magyar Írószövetség, 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke volt, 1990-től a Literatúra főszerkesztőjeként is dolgozott.
Főként a XX. század irodalmával foglalkozott, de több műve jelent meg a határon túli magyar irodalomról is. Sajtó alá rendezte Kuncz Aladár, Nyírő József, Dsida Jenő és Sütő András írásait. Számos kitüntetés birtokosa. 1991-ben József Attila-díjat, 2003-ban Széchenyi-díjat kapott a XX. századi magyar irodalomra, a határon túli magyar irodalomra vonatkozó kutatásaiért, monográfiáiért, kulturális-irodalmi közéleti tevékenységéért. 2004 júniusában Marosvásárhely díszpolgára, 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2023-ban Radnóti Miklós Antirasszista Díjat kapott.
A kovászna megyei Gelence községhez tartozó Haraly férfi lakóinak csaknem kilencven százaléka hordók, faedények készítésével foglalkozó mesterember volt. A múlt század hajnalán Haraly lakossága a kádárságból élt. Voltak, akik a műhelyekben dolgoztak, mások a megfelelő faanyag beszerzését biztosították, de voltak olyanok is, akik kereskedtek a készáruval. A két világháború között is több mint harminc kádára volt a falunak, amelyben a kádármesterség örökség volt.
A Szőke családot ma úgy emlegetik, mint az utolsók közé tartozó haralyi kádárokat, akik hagyományosan, kézi megmunkálással készítik portékáikat. Manapság az övéké az egyetlen működő műhely Haralyban. A mai félórában Szőke Barnát, Szőke Tibor népi kádár mester fiát hallhatják.
Magas átoltottság mellett is a koronavírus-járvány újabb hulláma alakult ki a világ számos országában az új vírusvariációk miatt, amelyek elsősorban a még oltatlanokat fertőzik. Egyre többfelé vezetnek be korlátozásokat ismét, illetve többfelé kötelezővé teszik az oltás felvételét egyes alkalmazotti kategóriák – elsősorban az egészségügyi vagy oktatási dolgozók – számára. Idehaza ilyesmiről szó sincs, vezető politikusaink egyelőre kizárják az újabb korlátozások bevezetését is. Megfigyelők szerint az európai összehasonlításban szokatlan lazaság összefügg azzal, hogy két kormánypártban is – a liberálisoknál és az USR-nél – is tisztújítás zajlik.
Közben meredeken emelkednek a fertőzési számok, hetente 50-60 százalékkal szaporodnak a megbetegedések, bár – ahogy interjúalanyunk hangsúlyozza – a járvány negyedik hulláma szerencsére alacsonyról indul. Dr. Lorenzovici László egészségügyi közgazdásszal, egyetemi oktatóval beszélgettünk.
A román közéletben 1989 után elterjedt negatív sztereotípiáknak a gyökerei a szekusdossziékban vannak – vélte Lőrincz D. József politológus, akivel 2016 nyarán beszélgettünk Domokos Géza megfigyelési aktáiról. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politológia Karának időközben elhunyt adjunktusa elmondta: a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére a Securitate értékelésében a magyar nacionalista teljesen egyértelműen irredenta volt, az irredenta románellenes, a románellenes pedig tulajdonképpen azt jelentette, hogy nem fogadja el a román állam politikáját.
Mintegy 162.800 román és külföldi állampolgár lépte át a román államhatárt az elmúlt 24 órában, több mint 40.800 gépkocsival (ezek közül 14.600 teherszállító járművel) - tájékoztatott kedden az országos határrendészet (IGPF).
A belépőoldalon mintegy 82.900 személy jelentkezett ellenőrzésre 19.400 járművel, a kilépőoldalon pedig 79.900 személyt és 21.400 járművet regisztráltak.
A Magyarországgal közös határszakasz átkelőinél körülbelül 42.900 személyt és 18.500 járművet (6700 teherszállító) jegyeztek, közülük 21.700 személyt 7700 járművel a belépőoldalon.
A közleményből az is kiderül, hogy az elmúlt 24 órában 62 illegális tettet (36 bűncselekményt és 26 kihágást) észleltek a határátkelőknél és a zöldhatáron. A kirótt bírságok értéke meghaladja a 18.000 lejt.
A hatóságok nem engedtek be az országba 20 külföldi államolgárt, 18 román állampolgárt pedig különböző törvényes okok miatt nem engedtek ki Romániából.