Óriási botránynak nevezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy külföldi titkosszolgálatok lehallgatják és választási beavatkozásként nyilvánosságra hozzák Ukrajna érdekében a telefonbeszélgetéseit. A magyar diplomácia vezetője így reagált arra, hogy tegnap nyilvánosságra került egy telefonbeszélgetés, amelyen Szijjártó orosz kollégájával, Szergej Lavrovval beszélt. Lavrov arra kérte Szijjártót, segítsen egy orosz oligarcha húgának, hogy vegyék le az Európai Unió szanckiós listájáról. Szijjártó jelezte, hogy Szlovákiával együtt ezt kezdeményezni fogják. A magyar külügyminiszter szerint a felvételeken semmi olyan nem hangzik el, amit nyilvánosan ne mondtak volna el. Emlékeztetett, hogy Magyarország elhibázottnak tartotta kezdettől fogva az EU szankciós politikáját. – A szankciós politika egy csomó kárt okozott az Európai Uniónak. Áremelkedések, infláció, energiaárak elszabadulása. Mi mindig is a szankciós politika ellen voltunk, és azt mindig világossá tettük, hogy nem egyezünk bele olyan szankciókba, amelyek a magyar energiaellátás biztonságát veszélyeztetnék, vagy amelyek a béke ügyét hátráltatták, meg nem egyeztünk bele soha olyan szankciókba, amiknek semmi jogi alapjuk nem volt – mondta Szijjártó, majd emlékeztetett, hogy az illető személyt később valamennyi tagállam beleegyezésével levették a listáról. (MTI)
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államok két-három héten belül lezárja az iráni katonai műveletet - jelentette az MTI. Az elnök kedden a Fehér Házban egy nyilvános eseményen kérdésre válaszolva közölte, hogy az Iránban kitűzött célt sikerült elérni: a teheráni rezsim nem juthat atomfegyver birtokába, a következő hetekben pedig az amerikai haderő befejezi a munkát, amit elkezdett. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Irán megállapodást köt, akkor hamarabb is véget érhet a konfliktus. Donald Trump megismételte, tárgyalások zajlanak teheráni vezetőkkel, akiket sokkal ésszerűbbnek, racionálisabbnak, kevésbé radikálisnak nevezett, mint a korábbiakat.
Irán még nem hozott döntést az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokról – nyilatkozta kedden az Al Jazeera katari televíziónak adott interjúban Abbas Araghchi iráni külügyminiszter, hozzátéve, hogy országa bizalmatlanságot tanúsít e párbeszéd iránt – közölte szerdán a német dpa hírügynökség. „Egyáltalán nem bízunk abban, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások bármilyen eredményt hoznának. A bizalom szintje nulla. Nem látunk őszinteséget” – jelentette ki az iráni diplomácia vezetője. Irán csak a régióban az ellenségeskedés teljes beszüntetését fogadná el, nem pedig egy kizárólag Iránra korlátozódó fegyverszünetet – nyilatkozta Araghchi, utalva az Iránnal szövetséges csoportok, például a libanoni síita Hezbollah milícia elleni támadásokra. Az Al Jazeera-nak adott interjúban az iráni külügyminiszter először beszélt az amerikai kormánnyal folytatott párbeszédről. Elmondta, hogy kapcsolatban áll az amerikai különmegbízottal, Steve Witkoff-fal, de ez nem jelenti azt, hogy tárgyalások folynak” – hangsúlyozta Araghchi. A teheráni vezetés, állítása szerint, nem válaszolt az Egyesült Államok által előterjesztett 15 javaslatra, és nem fogalmazott meg saját javaslatokat vagy feltételeket sem.
Egymás közt címmel interaktív kamarakoncertet szervez ma este 7 órától a bukaresti Liszt Intézet a Kurtág György-centenárium alkalmából. Az intézet több koncerttel ünnepli a Lugoson 100 évvel ezelőtt született zeneszerzőt. A ma esti koncertet Csendes László hegedűművész, a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetem docense moderálja. Közreműködik Alexandra Tănase szopránénekes, a Trio Aperto, a Trio Silver Sounds fuvolatrió, Cătălin Răducanu (cimbalom), Dorin Ciolacu és Enea Trailović (hegedű), valamint Gian Nguyen (cselló), akik Kurtág-műveket adnak elő.
Romániában és Európa-szerte növekszik a függőségek gyakorisága a gyermekek és serdülők körében - állapította meg az államfő a Függőségek a gyermekek és serdülők körében című kerekasztal-beszélgetés résztvevőihez intézett üzenetében. Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a függőségek egyre változatosabb formában jelentkeznek, miközben az érintettek életkora csökken. Emlékeztetett, hogy a legfrissebb statisztikák szerint egyre fiatalabb korban kezdődik a szerhasználat, miközben nő az úgynevezett viselkedési addikciók - például a szerencsejátéktól, az internethasználattól, a videojátékoktól és a közösségi médiától való függőség - gyakorisága. Hozzátette: ezek a problémák összetettek, és befolyásolják az agy fejlődését, ugyanakkor károsan hatnak a fizikai egészségre és a társas kapcsolatokra. Nicușor Dan kitért arra is, hogy erősödik az internet- és közösségimédia-függőség, különösen azoknál a fiataloknál, akik nem kapnak megfelelő családi támogatást, és a virtuális térben keresnek visszaigazolást. Az államfő más európai országok tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a megelőzés hatékonyabb a késői beavatkozásnál.
Óriási botránynak nevezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy külföldi titkosszolgálatok lehallgatják és választási beavatkozásként nyilvánosságra hozzák Ukrajna érdekében a telefonbeszélgetéseit. A magyar diplomácia vezetője így reagált arra, hogy tegnap nyilvánosságra került egy telefonbeszélgetés, amelyen Szijjártó orosz kollégájával, Szergej Lavrovval beszélt. Lavrov arra kérte Szijjártót, segítsen egy orosz oligarcha húgának, hogy vegyék le az Európai Unió szanckiós listájáról. Szijjártó jelezte, hogy Szlovákiával együtt ezt kezdeményezni fogják. A magyar külügyminiszter szerint a felvételeken semmi olyan nem hangzik el, amit nyilvánosan ne mondtak volna el. Emlékeztetett, hogy Magyarország elhibázottnak tartotta kezdettől fogva az EU szankciós politikáját. – A szankciós politika egy csomó kárt okozott az Európai Uniónak. Áremelkedések, infláció, energiaárak elszabadulása. Mi mindig is a szankciós politika ellen voltunk, és azt mindig világossá tettük, hogy nem egyezünk bele olyan szankciókba, amelyek a magyar energiaellátás biztonságát veszélyeztetnék, vagy amelyek a béke ügyét hátráltatták, meg nem egyeztünk bele soha olyan szankciókba, amiknek semmi jogi alapjuk nem volt – mondta Szijjártó, majd emlékeztetett, hogy az illető személyt később valamennyi tagállam beleegyezésével levették a listáról. (MTI)
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján…
A Hargita megyei önkormányzat korrupcióval vádolt és ez okból tisztségéből felfüggesztett alelnöke a brassói táblabíróságon fellebbezett a korlátozó intézkedés ellen.…
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború…
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust,…
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025.…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy a kormánykoalíció pártjai továbbra sem tudnak megállapodni arról, hogy miként karcsúsítsák az államot, viszont…
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A miniszterelnök elmondta: az egyik napirendi pont a nehézségekkel küzdő vállalatok menedzsmentjének javítása volt. Azonosították azokat a cégeket, amelyeket a jövő évtől hatékonyabbakká lehet tenni, de azokat is, „amelyeket be kell zárni, mivel menthetetlenek”.
A megmaradó vállalatoknak csökkenteniük kell veszteségeiket, javítaniuk kell a szolgáltatásaikon, reformot kell végrehajtaniuk – sorolta a miniszterelnök, aki korábban a Szabad Európának nyilatkozva elárulta, hogy a román vasút teherfuvarozó részlegét biztosan felszámolják.
A miniszterelnök reméli, hogy a kormány már jövő héten megkapja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezését a bírói nyugdíjreform tervezetéről, és a hétvége előtt elindíthatja a jogszabály elfogadásának procedúráját.
Az intézmény pénteken jelentette be, hogy jövő hétre összehívta az ügyészek és a bírák közgyűléseit.
Ilie Bolojan emlékeztetett, hogy a különnyugdíjak rendezése mérföldkő az Országos Helyreállítási Tervben, a határidő pedig lejár november 28-án, azaz jövő pénteken.
A kormány új tervezete szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára fokozatosan nő 65 évre a jelenlegi 48-ról.
A miniszterelnök elmondta, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását egy múlt heti találkozón kérték az igazságszolgáltatási rendszer képviselői. A kormány elfogadta a kérésüket, így az új változat szerint a nyugdíjkorhatár évente egy évvel nő, 15 éven keresztül, amíg eléri az általános nyugdíjkorhatárt.
A szív- és érrendszeri betegségek, az onkológia, a ritka betegségek, a neonatológia, a mentális egészség, a táplálkozás, a cukorbetegség és a fogászat azok a fő kockázati területek, amelyekre az országos prevenciós és szűrési stratégia épülni fog – közölte az egészségügyi miniszter.
Alexandru Rogobete Facebook-bejegyzésben számolt be a stratégiáról. Kifejtette: meg kell változtatni az eddigi szemléletet, és világos, szervezett és minden beteg számára hozzáférhető szűrési rendszert kell kidolgozni.
A központi pillért a családorvoslás képezi majd, hangsúlyozta az egészségügyi miniszter.
Az SOS Románia párthoz közel álló, Makaveli néven ismert influenszerről van szó, aki polgári nevén Alexandru Zidaru.
Közölte, hogy születésnapja alkalmából „megajándékozza a bukarestieket” a visszalépésével, és a továbbiakban a szélsőjobboldal jelöltjét, Anca Alexandrescut támogatja.
Utóbbi hivatalosan függetlenként indul. A szélsőjobboldali AUR elnöke, George Simion azonnal gratulált is Makavelinek, amiért Alexandrescu javára visszalépett, hangsúlyozva, hogy az „egyesülés a román nép egyetlen megoldása”.
Mioveniben egy 60 éves taxisofőrt szúrtak le fuvar közben. Az áldozat a helyszínen életét vesztette. A gyanúsított egy 21 éves fiatalember a közeli Davidești községből, akit a rendőrség többórás hajtóvadászat után elfogott.
Szintén péntek este Suceavában egy BOLT-sofőr került kórházba, miután egy 17 éves utas késsel támadt rá. A tinédzser nem akarta kifizetni a teljes viteldíjat, a vita két lej miatt robbant ki. A sofőr karján és lábán sérült meg, az elkövetőt a rendőrök azonnal őrizetbe vették. Mindkét ügyben folyik a nyomozás.”
A Hargita megyei önkormányzat korrupcióval vádolt és ez okból tisztségéből felfüggesztett alelnöke a brassói táblabíróságon fellebbezett a korlátozó intézkedés ellen.
Az ítélőtábla hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott döntés szerint a talárosok helyben hagyták a brassói törvényszék november 13-i ítéletét, amely alapján január 11-ég hosszabbították meg az RMDSZ politikusa elleni hatósági felügyeletet.
Az ügyészek szerint Barti Tihamér tavaly július-augusztusban a Gyergyószéki szervezet elnökeként, valamint a Hargita megyei tanács alelnökeként befolyást gyakorolt az országos adóhatóság (ANAF) vezetőire, hogy Kurkó Andrást léptessék elő a területi hivatal vezetőhelyettesi tisztségébe. Ezért cserébe Kurkó cégekről szolgáltatott neki nem nyilvános információkat.
A Nigériai Keresztény Szövetség (CAN) szerint az eset pénteken történt, egyben a legnagyobb iskolai tömeges emberrablás 2024 márciusa óta.
A közlés szerint ugyan néhány diáknak sikerült elmenekülnie a terroristák elől, a támadók így is 300 diákot és 12 tanárt raboltak el. A szervezet helyi szóvivője elmondta, hogy együtt dolgoznak a kormánnyal és a biztonsági szervekkel azon, hogy a gyerekeket épségben visszahozzák. A támadások miatt a kormány 47 iskola bezárására kényszerült Nigériában.
Kína az ENSZ-hez fordult a Japánnal éleződő tajvani vita miatt. Peking szerint Takaicsi Szanae japán miniszterelnök súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, amikor kijelentette: egy kínai támadás Tajvan ellen katonai válaszlépést válthat ki Tokió részéről.
Kína ENSZ-nagykövete, Fu Cung úgy fogalmazott: ha Japán beavatkozna a Tajvani-szoros helyzetébe, az agressziónak minősülne, és Kína az önvédelem jogára hivatkozva megvédené szuverenitását.
A diplomáciai feszültség már a gazdasági és kulturális kapcsolatokra is kihat: kínai–japán kereskedelmi együttműködések sérültek, japán zenekarok koncertjeit mondták le, a kínai hajózási társaságok kerülik Japánt.
Peking egyre gyakrabban idézi fel Japán második világháborús atrocitásait, valamint a Potsdami és Kairói nyilatkozatokat, amelyek szerint Tajvan visszakerülne Kínához, emlékeztet a Reuters.
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére.
Az Egyesült Államokban egyébként éppen csütörtökön ünneplik a hálaadás napját.
A Fox rádió műsorában a riporter megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni.
Trump véleménye szerint az orosz elnök nem törekszik újabb háborúra, az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra.
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust, miután nyílt konfliktusba került Donald Trumppal.
A republikánus képviselő korábban Trump egyik legelszántabb védelmezőjeként volt ismert a kongresszusban, de Jeffrey Epstein pedofil milliárdos ügyében szembekerült az elnökkel, aki „árulónak” nevezte és megvonta tőle a támogatását.
A konfliktus odáig duzzadt, hogy Greene végül néhány képviselőtársával rá tudta kényszeríteni az elnökre akaratát az Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát illetően.
A baloldali Zohran Mamdani pénteken tárgyalt a Fehér Házban az elnökkel, aki nemrég még „kommunista őrültnek” titulálta. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták, hogy New York iránti elkötelezettségük a nézetkülönbségeik ellenére is összekötik őket.
A tréfás hangulatban lévő Donald Trump kedélyesen felszólította a jobbján álló polgármestert, hogy nevezze csak nyugodtan fasisztának. Sőt odáig ment, hogy kijelentette: abszolút lakna a Mamdani vezette New Yorkban, és szerinte az új polgármester sok konzervatív szavazót meg fog lepni a józan intézkedéseivel.
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025. november 21-én befejezi működését.
A Hvg.hu információi szerint a Szabad Európa vezetősége csütörtök délután közölte a megszűnés hírét a lap munkatársaival.
„Az elmúlt években munkatársaink elhivatottan és az újságírás legjavát adva dolgoztak a magyar olvasók független és objektív tájékoztatásáért. Köszönjük a bizalmat, érdeklődést és támogatást, amit közönségünktől kaptunk” – írta közleményében a szerkesztőség hozzátéve, hogy a Szabad Európa korábbi tartalmai ezután is elérhetőek maradnak a www. szabadeuropa.hu weboldalon.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy a kormánykoalíció pártjai továbbra sem tudnak megállapodni arról, hogy miként karcsúsítsák az államot, viszont januártól jelentős mértékben nőnek a helyi adók, de más adóügyi változások is lesznek. Nicusor Dan elnök menesztette egyik tanácsadóját, Ukrajnában pedig korrupciós botrány gyengíti Volodimir Zelenszkij elnök pozícióját.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik az amerikai Epstein-aktákról, amelyek most egy váratlan fordulat következtében nyilvánosságra kerülhetnek.
A kabinet hamarosan közzéteszi azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket már nem lehet megmenteni – közölte a kormányülésről tartott sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A miniszterelnök elmondta: az egyik napirendi pont a nehézségekkel küzdő vállalatok menedzsmentjének javítása volt. Azonosították azokat a cégeket, amelyeket a jövő évtől hatékonyabbakká lehet tenni, de azokat is, „amelyeket be kell zárni, mivel menthetetlenek”.
A megmaradó vállalatoknak csökkenteniük kell veszteségeiket, javítaniuk kell a szolgáltatásaikon, reformot kell végrehajtaniuk – sorolta a miniszterelnök, aki korábban a Szabad Európának nyilatkozva elárulta, hogy a román vasút teherfuvarozó részlegét biztosan felszámolják.
A miniszterelnök reméli, hogy a kormány már jövő héten megkapja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezését a bírói nyugdíjreform tervezetéről, és a hétvége előtt elindíthatja a jogszabály elfogadásának procedúráját.
Az intézmény pénteken jelentette be, hogy jövő hétre összehívta az ügyészek és a bírák közgyűléseit.
Ilie Bolojan emlékeztetett, hogy a különnyugdíjak rendezése mérföldkő az Országos Helyreállítási Tervben, a határidő pedig lejár november 28-án, azaz jövő pénteken.
A kormány új tervezete szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára fokozatosan nő 65 évre a jelenlegi 48-ról.
A miniszterelnök elmondta, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását egy múlt heti találkozón kérték az igazságszolgáltatási rendszer képviselői. A kormány elfogadta a kérésüket, így az új változat szerint a nyugdíjkorhatár évente egy évvel nő, 15 éven keresztül, amíg eléri az általános nyugdíjkorhatárt.
