Az orosz e-kereskedelmi óriás, az Ozon közölte, hogy hétfőn Dél-Oroszországban négy logisztikai központjára mértek csapást ukrán drónok, miközben Kijev kiterjeszti azt a hadjáratot, amelynek célja Moszkva kereskedelmi ellátási hálózatainak megzavarása - tudósít az Euronews.
Jelentős tűz keletkezett az Ozon egyik logisztikai központjában az Enem nevű településen, a Krasznodar régióban, ahol a dolgozókat evakuálták, és nem érkezett hír személyi sérülésről, viszont két gyermek meghalt, kilenc ember – köztük hét gyermek – megsérült, amikor a drónok törmeléke egy magán gyermekgondozó központot talált el Krasznodarban az éjszakai támadások során.
Az újabb incidensekkel már hat Ozon-létesítményt ért támadás szombat óta, amikor Ukrajna bejelentette, hogy a rivális Wildberries elleni hetek óta tartó csapássorozat után most Oroszország második legnagyobb online piacterére irányítja a figyelmét.
Irán azzal fenyegetőzik, hogy leállítja teljes olajexportját a Perzsa-öbölből, amennyiben az Egyesült Államok folytatja a gazdasági nyomásgyakorlást Teheránnal szemben.
Washington hétfőn készül bejelenteni az eddigi legsúlyosabb szankciós intézkedéseit, amelyek az Iránnal kereskedő országokat és vállalatokat is érinthetik. Mohszen Rezái, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára közölte: ha folytatódik a gazdasági háború, egyetlen csepp iráni olaj sem jut ki a Perzsa-öbölből, illetve a Hormuzi-szoroson keresztül. Arra is figyelmeztetett, hogy Teherán háborús cselekményként értékelheti az amerikai intézkedések támogatását. Maszúd Pezeskiján iráni elnök eközben elismerte, hogy az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, köztük magas inflációval, valamint energia- és üzemanyag-ellátási problémákkal. Az iráni vezetés szerint az ország egyszerre áll gazdasági, biztonsági és háborús nyomás alatt.
Hét megyére és Bukarestre érvényes sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt.A meteorológusok szerint Krassó-Szörény, Mehedinți, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu, Ilfov megyében és a fővárosban 35-36 Celsius-fok körül alakul a csúcshémérséklet hétfőn, a hőmérséklet-páratartalom index pedig eléri a kritikus 80 egységet. Kedden Temes, Krassó-Szörény, Mehedinți, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu, Ilfov megyében és Bukarestben lesz érvényben sárga jelzésű hőségriasztás.
Közben csütörtökig sokfelé várhatók zivatarok. A hétfői nap folyamán a Déli-Kárpátokben és a Kárpát-kanyarban, hétfő estétől kedd hajnalig Olténia délkeleti részén, Munténia nagy részén és Moldva déli térségeiben, kedden a hegyvidéken, valamint az ország délnyugati és középső részén, majd a többi régióban is kialakulhatnak zivatarok.
Szerdán inkább a központi, a déli és a keleti országrészben lesznek villámlásokkal és 50-55 km/órás széllökésekkel kísért záporok, helyenként jégeső is várható.
Szerdán, augusztus 26-án veszi kezdetét a régió egyik legjelentősebb magyar kulturális rendezvénysorozata, a 13. Vásárhelyi Forgatag. A rendezvény logisztikai és technikai előkészületei – a színpadok építése és az infrastrukturális elemek kihelyezése – már ma megkezdődtek a kijelölt helyszíneken.
Az augusztus 30-ig tartó összművészeti fesztivál elsődleges központja idén is a Marosvásárhelyi Vár lesz, amely intézményi partnerségek révén széles körű kulturális, családi és szórakoztató programkínálatnak ad otthont. A szervezőbizottság tájékoztatása alapján a hagyományos programelemek mellett idén új közösségi terek is debütálnak: augusztus 28. és 30. között a Pulzus elnevezésű helyszín biztosít majd keretet a szakmai és közéleti fórumbeszélgetéseknek.
Az orosz e-kereskedelmi óriás, az Ozon közölte, hogy hétfőn Dél-Oroszországban négy logisztikai központjára mértek csapást ukrán drónok, miközben Kijev kiterjeszti azt a hadjáratot, amelynek célja Moszkva kereskedelmi ellátási hálózatainak megzavarása - tudósít az Euronews.
Jelentős tűz keletkezett az Ozon egyik logisztikai központjában az Enem nevű településen, a Krasznodar régióban, ahol a dolgozókat evakuálták, és nem érkezett hír személyi sérülésről, viszont két gyermek meghalt, kilenc ember – köztük hét gyermek – megsérült, amikor a drónok törmeléke egy magán gyermekgondozó központot talált el Krasznodarban az éjszakai támadások során.
Az újabb incidensekkel már hat Ozon-létesítményt ért támadás szombat óta, amikor Ukrajna bejelentette, hogy a rivális Wildberries elleni hetek óta tartó csapássorozat után most Oroszország második legnagyobb online piacterére irányítja a figyelmét.
Tizennégy román állampolgár érkezett meg biztonságban péntek reggel a kabuli repülőtérre, és várják, hogy utánuk menjen az Iszlámábádban állomásozó román katonai repülőgép – tájékoztatott pénteken a külügyminisztérium.
Több mint három százalékponttal, 11,2 százalékra lassult az éves infláció áprilisban – közölte az országos statisztikai intézet (INS). Márciusban még 14,5 százalékos volt a pénzromlás üteme.
A nagylak-csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Romániából érkezőknek két órát kell várakozniuk a határátlépésre – közölte pénteken délelőtt a magyar rendőrség. A nagylaki közúti átkelőn egyórás a várakozás.
Mintegy 650 millió eurós beruházással Romániában építi meg a világ első nulla CO2-kibocsátású gumiabroncs-gyárát a finn Nokian Tyres. A beruházás jelentőségét mutatja, hogy a hivatalos alapkőletételi ceremónián csütörtökön jelen volt a miniszterelnök is. Nicolae Ciucă kiemelte, hogy a beruházás jelentős része, körülbelül 100 millió euró állami támogatás.
A sport és ifjúsági sportminisztérium javaslatára a kormány elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében megkétszerezik az anyagi díjazását azoknak a sportolóknak, akik az első hat között végeztek a tokiói olimpián vagy végeznek a kedden rajtoló paralimpián.
Klaus Iohannis román államfő kapja idén a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat – írta pénteken a dpa.
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
Összesen 87 bírságot szabott ki több mint 80 ezer lej értékben a bukaresti csendőrség a szélsőséges AUR szimpatizánsaira a parlament körüli szerdai zavargások miatt, ugyanakkor az ügy kapcsán ügyészségi eljárás is indul.
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Mai műsorunk tartalmából: • Várhatóan magyar miniszterelnöke lesz Szlovákiának, aki az 1993-ban létrejött független szlovák állam első szakértői kabinetjét fogja…
A koronavírus-járvány miatt tavaly egy háromnapos programsorozattal helyettesítették az Aradi Magyar Napokat, de idén – a hatályos járványügyi szabályok betartásával – megtartható a szokásos módon, a kéthetes rendezvény, ami alatt koncertekkel, szórakoztató műsorokkal, közösségi rendezvényekkel, könyvbemutatókkal és képzőművészeti tárlatokkal várják az érdeklődőket.
A legfőbb ügyészség közzétette azt a március 15-i határozatot, amellyel vádemelés nélkül lezárta a Nicolae Ciucă plágiumügyében indított nyomozást. A miniszterelnök ellen a szerzői jog megsértése és hamisított okirat folytatólagos felhasználásának gyanújával tettek feljelentést. Előbbi vád kapcsán a legfőbb ügyészség leszögezte: a büntető törvénykönyv 197-es cikke értelmében e bűncselekmény elévülési ideje öt év, ami 2008-ban lejárt. A másik vádpontot illetően a főügyészség úgy értékelte, hogy egy okirat akkor minősül hamisítottnak, ha egy eredeti dokumentumot módosítanak, vagy pedig egy újonnan létrehozott iratot hamisítással, a valódiság látszatát keltve hoznak létre. Ebben az értelemben a Nicolae Ciucă doktori címét igazoló oklevél nem minősül hamisított okiratnak a büntető törvénykönyv értelmében, tehát a politikus nem is vádolható hamisított okirat folytatólagos felhasználásával. A sajtóban megjelent információk szerint a kormányfő 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldala tartalmaz nem eredeti szöveget.
Tizennégy román állampolgár érkezett meg biztonságban péntek reggel a kabuli repülőtérre, és várják, hogy utánuk menjen az Iszlámábádban állomásozó román katonai repülőgép - tájékoztatott pénteken a külügyminisztérium.
A tárca szerint a 14 román állampolgár egy biztonsági cég alkalmazottja. Péntek reggelig egy katonai bázison tartózkodtak, 6 kilométerre a kabuli repülőtértől, ahonnan a román hatóságok a nemzetközi partnerek és a munkáltató támogatásával a hét eleje óta tett „rendkívül összetett” intézkedések nyomán vitték át őket a légikikötőbe.
Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint egy további román állampolgár vár evakuálásra a repülőtéren kívül, ő remélhetőleg egy ENSZ-konvojjal jut ki a tálibok által ellenőrzött területről.
Az említetteken kívül is tartózkodnak román állampolgárok Afganisztánban, akiket azonban az őket foglalkoztató vállalatok fognak evakuálni a román diplomácia vezetője szerint.
Több mint három százalékponttal, 11,2 százalékra lassult az éves infláció áprilisban – közölte az országos statisztikai intézet (INS). Márciusban még 14,5 százalékos volt a pénzromlás üteme.
Éves összevetésben a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak nőttek, átlagosan 19,84 százalékkal, míg a nem élelmiszer jellegű termékek 5,83, a szolgáltatások pedig 10,64 százalékkal drágultak.
Tavaly áprilishoz képest leginkább a cukor drágult, 58 százalékkal. A vaj 38 százalékkal került többe, mint tavaly, a burgonya 34, a vaj 35, a margarin 32, a tojás 31, a friss tej pedig 28 százalékkal drágult egy év alatt.
Két termékkategória ára csökkent: a gyógyszerek átlagosan 3, az üzemanyagok 3,9 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint tavaly áprilisában.
A fogyasztói árak emelkedése nem állt meg, de márciushoz képest már csak átlagosan 0,75 százalékos drágulást mértek. Tavaly decemberhez képest 3,1 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex. A kormány arra számít, hogy év végére 7,4 százalékra mérséklődik az infláció.
A nagylak-csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen a személygépkocsival Romániából érkezőknek két órát kell várakozniuk a határátlépésre – közölte pénteken délelőtt a magyar rendőrség. A nagylaki közúti átkelőn egyórás a várakozás.
A Románia felé utazók használhatják az egész nap működő kiszombori közúti átkelőt, a magyar és román állampolgárok pedig választhatják a Csanádpalota-Nagylak közúti határátkelőhelyet is vasárnaponként 7 és 15 óra között.
Az utazók a határátkelőhelyek nyitvatartásáról és az ott várható várakozási időről bővebben a magyar rendőrség és a román határrendészet oldalán , illetve a Rutin nevű mobilapplikáció segítségével tájékozódhatnak.
Mintegy 650 millió eurós beruházással Romániában építi meg a világ első nulla CO2-kibocsátású gumiabroncs-gyárát a finn Nokian Tyres. A beruházás jelentőségét mutatja, hogy a hivatalos alapkőletételi ceremónián csütörtökön jelen volt a miniszterelnök is. Nicolae Ciucă kiemelte, hogy a beruházás jelentős része, körülbelül 100 millió euró állami támogatás.
A miniszterelnök szerint Romániának azért is szüksége van a beruházásra, mert a gépjárműgyártás kulcsfontosságú ágazata a román gazdaságnak. Tavaly több mint 500 ezer darab autó gördült ki a két romániai üzem gyártósoraiból, ezzel hazánk a hatodik helyen állt Európában. Az abroncsgyártó kiegészíti a meglévő autóipari kapacitásokat – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az első termékek várhatóan 2024 végén hagyják el a nagyváradi Nokian üzemet, amely körülbelül 500 embernek ad munkát, ha elkészül.
A sport és ifjúsági sportminisztérium javaslatára a kormány elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében megkétszerezik az anyagi díjazását azoknak a sportolóknak, akik az első hat között végeztek a tokiói olimpián vagy végeznek a kedden rajtoló paralimpián.
A döntés értelmében az aranyérmes sportolók 140.000, az ezüstérmesek 112.000, a bronzérmesek 84.000 eurót kapnak. A negyedik, ötödik és hatodik helyezést elérő sportolók jutalma 56, 42, illetve 28 ezer euró.
Novák Eduárd sport- és ifjúsági miniszter - aki maga is paralimpikon a tokiói eseményen - elmondta: örül, hogy ily módon is támogatni tudják az élsportot, hiszen az olimpiai szereplés hozzájárul az ország hírnevéhez.
"A mi célunk az, és ezt a készülő sportstratégiában is megfogalmaztuk, hogy Románia visszatérjen az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje közé. Sok lépést kell még addig megtennünk, de folyamatosan keressük a megoldásokat annak érdekében, hogy a sportolók megbecsülve és motiválva érezzék magukat, és a lehető legjobb edzési feltételeket tudjuk számukra biztosítani" - nyilatkozta Novák Eduárd.
A tokiói olimpián - akárcsak a 2016-os, riói játékokon - Románia négy érmet szerzett. Ezúttal egy aranyat és három ezüstöt gyűjtött, amivel a 46. helyen végzett az éremtáblázaton.
Klaus Iohannis román államfő kapja idén a kitelepítések, deportálások emlékét őrző németországi alapítvány legmagasabb elismerését, a Franz Werfel Emberjogi Díjat – írta pénteken a dpa.
A 63 éves romániai szász politikus a 11. kitüntetettje a díjnak. Az elismerést az alapítvány indoklása szerint a romániai és európai emberi és kisebbségi jogok iránti „fáradhatatlan elkötelezettségéért” kapja.
A kétévente adományozott, 10 ezer euróval járó kitüntetést eddig többek között Joachim Gauck volt német államfő, az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller és Konrád György magyar író kapta meg.
A díjátadó ünnepséget június 4-én tartják Frankfurtban. A díjazottat Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke méltatja.
A román festészet megújításában is fontos szerepe volt a 125 éve alakult nagybányai művésztelepnek Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója szerint, aki erről a Kolozsvári Magyar Napokon tartott pódiumbeszélgetésen beszélt.
A szakember elmondta: a 20. század elején a román festők számára is meghatározó volt a müncheni festészeti akadémia, amelynek tanára, Hollósy Simon a nagybányai művésztelep egyik alapítója. Szerinte a román festészet olyan jelentős alakjainak a munkáira hatott a nagybányai iskola, mint Arthur Verona, Ipolit Strâmbu, Eugen Pascu, Aurel Ciupe vagy Costin Petrescu.
Lucian Năstasă-Kovács elmondta: a nagybányai művésztelep nem etnikai hovatartozás alapján vonzotta a művészeket, nyitott volt mindenki számára. Úgy vélte: a nagybányai iskola a fény iskolája, a tájakhoz való ragaszkodás iskolája volt. Szerinte a román művészeket is legitimálta, hogy Nagybányán van Közép-Európa egyik meghatározó festészeti iskolája, amely megadja az újítás lehetőségét. A múzeumigazgató Nagybánya hatásának tekintette, hogy egyes román festők meglátták és meg tudták mutatni a román falu, a román paraszt pátosztól megtisztított alakját.
A rendezvényen Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész tartott előadást a művésztelep festői újításairól. Mint felidézte: a 19. század utolsó negyedében még a historizmus és az akadémizmus jegyében képzelték el a festészetet. Ennek a kornak vetett véget, hogy a festők kivonultak a természetbe, és emberek nélküli tájakat, épületeket, utcaképeket kezdtek festeni.
Murádin Jenő a festőiskola születési bizonyítványának nevezte Hollósy Simon Huszti vár című festményét, amely minden hősiességet, pózt nélkülözve mutatja a hegy tetején álló várat, úgy hogy az előtérben rozzant viskók, mező látható. Mint elmondta: a millenniumi évfordulóra készült festmény nem nyerte el a kor kritikusainak a tetszését, de előre jelezte a nagybányai művésztelep szellemét.
A művészettörténész szerint a tízezer lakosú bányaváros eleinte csodabogaraknak tartotta a festőket, de befogadta őket. A művészek bányászházakban kaptak szállást és sokan közülük csaknem családtagokká váltak a bányászcsaládokban. Jelenlétük megváltoztatta a kisváros szemléletét. Nagybányán a gyermekek is festőst játszottak.
Pintér Zsolt, a pódiumbeszélgetés kezdeményezője és moderátora elmondta: a 125 éves művésztelepet előadássorozattal próbálják közelebb hozni a művészetben kevésbé jártas közönséghez. A Kolozsvári Magyar Napokon tartott vetített képes rendezvény a Magyarország kolozsvári főkonzulátusa által támogatott előadássorozat negyedik része volt.
Összesen 87 bírságot szabott ki több mint 80 ezer lej értékben a bukaresti csendőrség a szélsőséges AUR szimpatizánsaira a parlament körüli szerdai zavargások miatt, ugyanakkor az ügy kapcsán ügyészségi eljárás is indul.
A csendőrség közleménye szerint a gyülekezési jogot szabályozó törvény, illetve a társadalmi együttélés, a közrend és a köznyugalom szabályainak megsértése miatt büntették meg a Románok Egyesüléséért Szövetség szimpatizánsait, de több törvénysértő azonosítása még folyamatban van.
Négy személyt azért büntettek 3000 lejes bírsággal, mert sértegették, leköpdösték és zászlórúddal ütlegelték Ludovic Orban független képviselőt, volt miniszterelnököt. Egy másik tüntetőt, aki halálosan megfenyegette az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, Csoma Botondot, 1500 lejes bírsággal sújtották. A csendőrség feljelentést is tett az ügyészségen az AUR tüntetésén történt törvénysértések miatt.
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek eskütétele következett, majd a Parlament előtti Duna-szakaszon légi parádét tartott a Magyar Honvédség.
A nemzeti ünnepek évtizedek, évszázadok távlatából is a magyarok összetartozását hirdetik - mondta az ünnepi tisztavatáson a köztársasági elnök. Áder János hangsúlyozta: az elmúlt több mint másfél esztendő nehézzé tette a közös emlékezést, mivel a járvány idején alig felfogható veszteségek értek sokakat, több mint harmincezer magyar lett a koronavírus-járvány áldozata.
„Országépítő” magyarokat, köztük erdélyi személyiségeket is kitüntettek az augusztus 20-i nemzeti ünnepen. A Kallós Zoltánról elnevezett Külhoni Magyarságért Díjban részesült a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a székelyföldi Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes.
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.
Ez legyen az utolsó Fidesz-tűzijáték!
Jövőre minden szabadságszerető demokrata ünnepelhet augusztus 20-án, ha az MSZP kormányra kerül - mondta a szocialisták társelnöke, a Facebookon közzétett videóüzenetben. Tóth Bertalan úgy fogalmazott, "azt az államot, amit ma ünnepelnünk kellene, zsebben viszik haza a fideszes vezetők alapítványokba és magánszámlákra".
Augusztus 20. alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében a Magyar Liberális Párt – Liberálisok azt írta: az államalapítás és Szent István ünnepén azt kívánjuk a magyar nemzetnek, legyen ez az utolsó nyári tűzijáték, amelyet a Fidesz-kormány szervez!
• Várhatóan magyar miniszterelnöke lesz Szlovákiának, aki az 1993-ban létrejött független szlovák állam első szakértői kabinetjét fogja vezetni. Ódor Lajos a bankszférából érkezik, várhatóan vasárnap mond le a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjáról. Mekkora mozgástere lesz az új kormányfőnek és mit várnak el tőle a pártok?
• Vasárnap parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban, ahol először kerülhet komolyan veszélybe a 20 éve regnáló Recep Tayyip Erdogan pozíciója. Az újraválasztásáért küzdő elnök kampányát nehezíti a nemzetközi viszonylatban is magas török infláció, valamint a több mint ötvenezer halálos áldozatot követelő februári földrengés kezelése. Szőcs Levente összefoglalója.
• Garzó Ferenc jegyzete: Acélszobrok és szövetségek
A koronavírus-járvány miatt tavaly egy háromnapos programsorozattal helyettesítették az Aradi Magyar Napokat, de idén - a hatályos járványügyi szabályok betartásával - megtartható a szokásos módon, a kéthetes rendezvény, ami alatt koncertekkel, szórakoztató műsorokkal, közösségi rendezvényekkel, könyvbemutatókkal és képzőművészeti tárlatokkal várják az érdeklődőket.
Az Aradi Magyar Napok idén is a nemzeti gyásznapon, az október 6-i megemlékezéssel ér véget, amikor is Kovács Gergely gyulafehérvári érsek celebrál szentmisét majd Aradon az 1849-es vértanúk emlékére. Addig azonban, szeptember 22-től számos program - köztük az Experidance fellépése, a Magna Cum Laude és az Edda koncertje - várja majd az aradi és környékbeli magyarokat. A programokról Pataky Lehel Zsolt kérdezte az Arad megyei RMDSZ elnökét, Faragó Péter parlamenti képviselőt.
A legfőbb ügyészség közzétette azt a március 15-i határozatot, amellyel vádemelés nélkül lezárta a Nicolae Ciucă plágiumügyében indított nyomozást. A miniszterelnök ellen a szerzői jog megsértése és hamisított okirat folytatólagos felhasználásának gyanújával tettek feljelentést. Előbbi vád kapcsán a legfőbb ügyészség leszögezte: a büntető törvénykönyv 197-es cikke értelmében e bűncselekmény elévülési ideje öt év, ami 2008-ban lejárt. A másik vádpontot illetően a főügyészség úgy értékelte, hogy egy okirat akkor minősül hamisítottnak, ha egy eredeti dokumentumot módosítanak, vagy pedig egy újonnan létrehozott iratot hamisítással, a valódiság látszatát keltve hoznak létre. Ebben az értelemben a Nicolae Ciucă doktori címét igazoló oklevél nem minősül hamisított okiratnak a büntető törvénykönyv értelmében, tehát a politikus nem is vádolható hamisított okirat folytatólagos felhasználásával. A sajtóban megjelent információk szerint a kormányfő 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldala tartalmaz nem eredeti szöveget.
