Hétfőn este, a távozása előtti utolsó megszólalásában a Victoria-palotában beszámolt az elmúlt tizenhat hónap kormányzati intézkedéseiről, és vázolta az ország előtt álló legfontosabb gazdasági feladatokat.
A kormányfő kijelentette, hogy kormánya tavaly júniusban egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, amelyben a költségvetési hiány elérte a GDP 9,3 százalékát, és fennállt a valós fizetésképtelenség, valamint az uniós források elvesztésének kockázata.
Bolojan hangsúlyozta, hogy a pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében elkerülhetetlen intézkedéseket kellett hozniuk, köztük az általános áfakulcs megemelését.
Hozzátette: az erőfeszítések eredményeként sikerült újratárgyalni és működőképessé tenni az országos helyreállítási tervet (PNRR), így Románia már megkapta a számára elkülönített keret 65 százalékát.
Bolojan arra is rámutatott, hogy a strukturális reformok még befejezetlenek, és a következő kabinetnek folytatnia kell a kiadáscsökkentéseket, valamint az olyan állami cégek átszervezését, mint a CFR és a Metrorex. Emellett bírálta a Szociáldemokrata Pártot (PSD) a reformok késleltetése miatt, és hangsúlyozta, hogy a májusi kormánybuktatás és az ügyvivő időszak hátrányos volt az országra nézve.
Ma délután szavaz a román parlament az új kabinet beiktatásáról, miután délben véget érnek az utolsó miniszterjelölti meghallgatások.
A szakbizottsági interjúk délelőtt kilenc és dél között zárulnak le. Hétfőn már a kabinet 13 tagja sikeresen átesett a meghallgatáson, és mindannyian megkapták a támogató voksot.
Délután két órától ül össze a parlament két háza. Luca Niculescu kijelölt miniszterelnöknek fél órája lesz a kormányprogram és a 18 tagú csapat bemutatására, amelyet a szociáldemokraták és független miniszterek alkotnak. A sikeres beiktatáshoz legalább 233 támogató szavazatra van szükség.
A kormány átmenetele szinte biztosra vehető, mivel a miniszterelnök már politikai megállapodást kötött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel (UDMR). Ha a parlament bizalmat szavaz, az új kormánytagok még ma letehetik a hivatali esküt Nicușor Dan államfő előtt.
Közben a liberálisok soraiban is feszült a hangulat az új kabinet külső támogatása miatt
Valeriu Iftime, a PNL Botoșani megyei elnöke szerint az ellenzékbe vonulás nem kellemes helyzet, de ma Romániát kormányozni legalább annyira kellemetlen.
A politikus elmondta, hogy a jelenlegi politikai elégedetlenségért az elmúlt 30 év rossz kormányzása a felelős, ami a populizmus megerősödéséhez vezetett. Iftime hangsúlyozta: a PNL-nek a stabilitás érdekében be kell szavaznia a Niculescu-kormányt, hogy az ország elkerülje az előrehozott választásokat és a politikai válság elmélyülését.
Az ellenzékbe vonuló USR máris a 2028-as választásokra készül
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a Temes megyei pártkonferencián kijelentette: az ellenzéki szerep miatt az USR lesz a hatalomra lépő PSD és az alárendelt intézmények első számú célpontja. Fritz szerint a siker kulcsa egy új, a PNL-vel és a civil szférával közös reformpárti pólus kiépítése, amivel megnyerhetik a 2028-as választásokat.
A temesvári városvezetés közölte, hogy a PSD nyomása ellenére folytatják a fejlesztéseket, és megvédik a régiót a szociáldemokrata befolyástól. Az USR a belső sorok rendezésére október 31-én Temesváron tart tisztújító kongresszust.
Volodimir Zelenszkij az amerikai szenátorok előtt kijelentette, hogy a Pentagon visszatartja az európaiak által már kifizetett rakétaszállítmányokat, amelyek Pete Hegseth védelmi miniszter aláírására várnak.
Az ukrán elnök szerint az európai szövetségesek készek lennének saját készleteikből Patriot rakétákat átadni, ám Washington ehhez sem adja meg a szükséges engedélyt, ami szerinte egyértelműen politikai döntés a támogatások lassítására.
Kijev emellett azzal is vádolja az USA-t, hogy leállította a létfontosságú titkosszolgálati adatok megosztását és korlátozza a katonai Starshield műholdas rendszer használatát. Washington tagadja a vádakat.
A feszültség hátterében az áll, hogy Donald Trump élesen bírálja Kijevet az orosz olajfinomítók elleni támadások miatt, amelyek szerinte üzemanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetnek a világpiacon.
A Wall Street Journal információi szerint Vlagyimir Putyin a november 18-19-i, sencseni APEC-csúcson javasolt háromoldalú találkozót az ukrajnai konfliktus lezárásáról.
Bár a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítete a felvetést, jelezte, hogy hivatalos megállapodás vagy konkrét napirend még nincs, és Kijev nélkül nem lehet lezárni a háborút.
Donald Trump ugyanakkor leszögezte: ha létrejön a csúcs, az nem Ukrajnáról, hanem a denuklearizációról fog szólni. Az amerikai elnök ismét bírálta Volodimir Zelenszkijt, és kijelentette, hogy Ukrajnának vezetőváltásra lenne szüksége. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint egy ilyen találkozó csak bátorítaná Putyint a háború folytatására.
Hétfőn este, a távozása előtti utolsó megszólalásában a Victoria-palotában beszámolt az elmúlt tizenhat hónap kormányzati intézkedéseiről, és vázolta az ország előtt álló legfontosabb gazdasági feladatokat.
A kormányfő kijelentette, hogy kormánya tavaly júniusban egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, amelyben a költségvetési hiány elérte a GDP 9,3 százalékát, és fennállt a valós fizetésképtelenség, valamint az uniós források elvesztésének kockázata.
Bolojan hangsúlyozta, hogy a pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében elkerülhetetlen intézkedéseket kellett hozniuk, köztük az általános áfakulcs megemelését.
Hozzátette: az erőfeszítések eredményeként sikerült újratárgyalni és működőképessé tenni az országos helyreállítási tervet (PNRR), így Románia már megkapta a számára elkülönített keret 65 százalékát.
Bolojan arra is rámutatott, hogy a strukturális reformok még befejezetlenek, és a következő kabinetnek folytatnia kell a kiadáscsökkentéseket, valamint az olyan állami cégek átszervezését, mint a CFR és a Metrorex. Emellett bírálta a Szociáldemokrata Pártot (PSD) a reformok késleltetése miatt, és hangsúlyozta, hogy a májusi kormánybuktatás és az ügyvivő időszak hátrányos volt az országra nézve.
A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetségének (ANOSR) hétfőn közölt adatai szerint a működési forgatókönyvüket eddig ismertető egyetemi karok 12,2 százalékában teljes egészében online zajlik az elsőévesek oktatása.
Egyetértenek a nagy kereskedők az élelmiszerek árának önkéntes csökkentésével az infláció mérséklése érdekében. A kormánnyal folyó tárgyalások során a kereskedők emlékeztettek, hogy áprilisban önszántukból alkalmazták a Romániából származó tejre vonatkozó csökkentési mechanizmust.
Uniós viszonylatban Romániában a legalacsonyabb az ára az élelmiszereknek és nem szeszes italoknak – derül ki az Európai Statisztikai Intézet 2022-re vonatkozó adataiból.
Az USR PLUS társelnöke, Dacian Cioloş vasárnap este ismételten megerősítette, hogy a pártszövetség nem hajlandó visszatérni egy olyan koalíciós kormányba,…
Óriási volt az érdeklődés a Hidroelectrica vállalat részvényei iránt a nyilvános eladási ajánlat első napján, amikor majdnem 2640 részvény megvásárlását igényelték majdnem 400 millió lej értékben.
Jóváhagyta pénteken az Európai Bizottság, hogy a görög Public Power Corporation (PPC) átvegye az olasz Enel csoport romániai érdekeltségeit – tájékoztatott a brüsszeli uniós testület.
A legutóbbi tájékoztatás óta 5655 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak több mint 28 ezer teszt eredményének feldolgozása nyomán, közölte hétfőn a Stratégiai…
A kiskorúak személyazonossági irataira hívja fel a figyelmet a giurgiui Határőrség, főként a nyári vakáció időszakában, amikor sokan mennek külföldre nyaralni gyerekekkel.
Az Európai Bizottság elnöke hétfőn Bukarestbe látogat az európai újjáépítési tervvel (NextGenerationEU) kapcsolatos konzultációsorozata keretében.
Ursula von der Leyen Klaus Johannis államfővel és Florin Cîţu miniszterelnökkel is tárgyal. Az államfő 16 órakor fogadja az EB elnökét a Cotroceni-palotában. Ursula von der Leyen és a miniszterelnök találkozója 16:50-kor kezdődik a Victoria-palotában. Az EB elnöke utóbb Klaus Johannisszal és Florin Cîţuval együtt felkeresi a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházat, ahol közös sajtótájékoztatót tartanak. Ez az egészségügyi intézmény az egyik haszonélvezője az európai újjáépítési terven keresztül érkező támogatásoknak. Ursula von der Leyen bukaresti látogatásának fő célja a romániai országos helyreállítási terv kiértékelésének ismertetése.
A Romániai Hallgatói Szervezetek Országos Szövetségének (ANOSR) hétfőn közölt adatai szerint a működési forgatókönyvüket eddig ismertető egyetemi karok 12,2 százalékában teljes egészében online zajlik az elsőévesek oktatása.
A fakultások 52,2 százaléka vegyes módszert alkalmaz, azaz az előadások online zajlanak, míg a szemináriumokat és laboratóriumi gyakorlatokat a diákok jelenlétében tartják meg. A karok 35,59 százaléka teljes egészében jelenléti oktatással kezdi a tanévet. Közleményében az ANOSR kifogásolja, hogy a 2021-2022-es tanév 'ugyanazoknak az akut problémáknak az árnyékában' kezdődik az egyetemisták számára, mint a tavalyi. A hallgatói szervezet szerint néhány kivételtől eltekintve mindeddig 'a bejelentés szintjén maradt' az egyetemeknek az a korábbi ígérete, hogy oltóközpontokat hoznak létre a campusokban és könnyítéseket vezetnek be a beoltott hallgatók számára. Közleményükben emlékeztetnek arra is, hogy a diákoknak a 2021-2022-es tanévben sem lesz joguk ingyenes vasúti közlekedéshez és az ösztöndíjak az infláció ellenére 'minimálist sem' módosultak.
Egyetértenek a nagy kereskedők az élelmiszerek árának önkéntes csökkentésével az infláció mérséklése érdekében. A kormánnyal folyó tárgyalások során a kereskedők emlékeztettek, hogy áprilisban önszántukból alkalmazták a Romániából származó tejre vonatkozó csökkentési mechanizmust.
A Romániai nagy kereskedelmi hálózatok Egyesületének tagjai úgy értékelik, hogy elengedhetetlen az alapélelmiszerek árának önkéntes csökkenése nem csak a kereskedőknél, hanem az egész termelési folyamatban. Szerintük csak így érhető el, hogy az emberek is megérezzék a mechanizmus hatását.
A CFA Románia legfrissebb jelentése szerint 6,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány várható 2021-ben.
A befektetési szakértőket tömörítő szervezet minden hónap utolsó hetében felmérést készít a pénzügyi elemzők körében Románia gazdaságának egy éves távlatairól. Hétfői közleményük szerint a válaszadóik 4,38 százalékos inflációt és 53 százalékos GDP-arányos államadósságot jósolnak 12 hónap múlva. A megkérdezett elemzők 87 százaléka szerint a lej gyengülni fog az euróval szemben a jelenlegi értékéhez képest a következő egy évben.
Uniós viszonylatban Romániában a legalacsonyabb az ára az élelmiszereknek és nem szeszes italoknak - derül ki az Európai Statisztikai Intézet 2022-re vonatkozó adataiból.
Romániában majdnem 30 százalékkal olcsóbbak ezek a termékek az uniós átlagnál. Romániában ugyancsak a legalacsonyabbak az árak a háztartások végső fogyasztási költségei tekintetében. A legdrágább országok Írország, Dánia és Luxemburg. Az államok közötti legnagyobb különbség az alkoholnál és a dohánynál van, Dániában ezek a termékek háromszor olyan drágák, mint Bulgáriában. A szomszédos országban egyébként a legalacsonyabbak az árak a szállodákban és vendéglőkben, valamint a ruházati cikkeknél.
Az USR PLUS társelnöke, Dacian Cioloş vasárnap este ismételten megerősítette, hogy a pártszövetség nem hajlandó visszatérni egy olyan koalíciós kormányba, amelynek Florin Cîţu a miniszterelnöke. A politikus a Facebook-oldalán közölte: nem tárgyalt a kormányfővel és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének egyik tagjával sem a liberálisok kongresszusa után.
Óriási volt az érdeklődés a Hidroelectrica vállalat részvényei iránt a nyilvános eladási ajánlat első napján, amikor majdnem 2640 részvény megvásárlását igényelték majdnem 400 millió lej értékben.
A Proprietatea Alap hirdette meg a részvények tőzsdére bocsátását, amelyek a Hidroelectrica részvényeinek 17 százalékát jelentik, majdnem kilenc milliárd lej értékben. A román állam továbbra is többségi részvényes marad és egyetlen részvényét sem adja el a legértékesebb román vállalatnál, amelynek piaci értékét 50 milliárd lejre, mintegy 10 milliárd euróra becsülik. Az elemzők szerint ez a legnagyobb nyilvános eladás idén Romániában, Közép- és Kelet-Európában, sőt megtörténhet, hogy az egész kontinensen. A kisberuházók, magánszemélyek brokerek közvetítésével vásárolhatnak részvényeket 112 lejes névleges értéken. A minimálisan megvásárolható csomag 50 részvényt jelent 5600 lej értékben. A nyilvános ajánlat július 4-én délben zárul.
A Nemzeti Liberális Párt volt elnöke ma nyújtja be Florin Cîţu újonnan megválasztott pártelnöknek a képviselőházi elnöki tisztségről való lemondását.
A szombaton leköszönt pártelnök azt mondta, így a liberálisok új vezetője akkor továbbíthatja majd a képviselőháznak, amikor újjáalakul a jelenleg bizonytalan parlamenti többség, hogy biztosan a Nemzeti Liberális Pártnál maradjon az alsóházi elnöki szék. A volt liberális pártelnök szerint ha egyenesen a képviselőházhoz nyújtja be a lemondását, ahogy azt az új elnök javasolta, pártja elveszítheti a házelnökséget, jelenleg ugyanis nincs semmi garancia arra, hogy a tisztségért kiírandó szavazáson a liberálisok jelöltje megszerezné a kellő szavazatszámot. Azt mondta, a lemondásról szóló döntése visszavonhatatlan, de a Nemzeti Liberális Párt tagjaként nem akar esélyt teremteni arra, hogy Marcel Ciolacut vagy a Szociáldemokrata Párt valamely más képviselőjét válasszák meg házelnöknek.
Jóváhagyta pénteken az Európai Bizottság, hogy a görög Public Power Corporation (PPC) átvegye az olasz Enel csoport romániai érdekeltségeit - tájékoztatott a brüsszeli uniós testület.
A közlemény szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felvásárlás nem vet fel versenyjogi aggályokat, mivel a két vállalat tevékenységei között nincs átfedés. Az olasz Enel március 9-én jelentette be, hogy az adósságcsökkentési tervének részeként 1,26 milliárd euróért eladja romániai érdekeltségeit a PPC-nek. A görög cégcsoport májusban megerősítette, hogy a tranzakciót a harmadik negyedévben le fogják bonyolítani. A felvásárlással a PPC Csoport megerősíti pozícióját a régióban, és a délkelet-európai energiapiac legnagyobb szereplőjévé válik.
A legutóbbi tájékoztatás óta 5655 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak több mint 28 ezer teszt eredményének feldolgozása nyomán, közölte hétfőn a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Egy nap alatt újabb 109 fertőzött személy hunyt el az országban. Az új igazolt esetek mellett 522 személynek ismét pozitív lett a koronavírustesztje.
A kiskorúak személyazonossági irataira hívja fel a figyelmet a giurgiui Határőrség, főként a nyári vakáció időszakában, amikor sokan mennek külföldre nyaralni gyerekekkel.
A határőrség az utóbbi időben 19 kiskorút nem engedett ki az országból Bulgária felé, mert a szülők vagy a kísérők nem rendelkeztek a szükséges iratokkal. A romániai gyerekek csak az érvényes egyéni útiokmánnyal - útlevéllel vagy személyazonossági igazolvánnyal hagyhatják el az országot. Ugyanakkor a határon fel kell mutatni a szülők vagy törvényes képviselők beleegyezését az utazásba. Amennyiben a kiskorú nem a szüleivel utazik, a kísérőnek fel kell mutatnia erkölcsi bizonyítványát a határon.
Az Európai Bizottság elnöke hétfőn Bukarestbe látogat az európai újjáépítési tervvel (NextGenerationEU) kapcsolatos konzultációsorozata keretében.
Ursula von der Leyen Klaus Johannis államfővel és Florin Cîţu miniszterelnökkel is tárgyal. Az államfő 16 órakor fogadja az EB elnökét a Cotroceni-palotában. Ursula von der Leyen és a miniszterelnök találkozója 16:50-kor kezdődik a Victoria-palotában. Az EB elnöke utóbb Klaus Johannisszal és Florin Cîţuval együtt felkeresi a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházat, ahol közös sajtótájékoztatót tartanak. Ez az egészségügyi intézmény az egyik haszonélvezője az európai újjáépítési terven keresztül érkező támogatásoknak. Ursula von der Leyen bukaresti látogatásának fő célja a romániai országos helyreállítási terv kiértékelésének ismertetése.
