Farkas-Ráduly Melánia

Önök sejtik, hogy mi a közös a haza bölcseként emlegetett Deák Ferencben, a legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi Istvánban, illetve a nemzet csalogányaként becézett Blaha Lujzában? (tovább…)

Ma huszonnyolc éve, 1993. október 11-én hunyt el Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvművelő és egyetemi tanár. Ő vallotta azt, hogy a „magyar nyelv jövője a magyarság jövője is”. Vajon mennyire szívleljük meg a mindennapokban ezt a gondolatot? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy néha mennyit ártunk az anyanyelvünknek? Elég, ha csak magunkban válaszolunk ezekre a kérdésekre… (tovább…)

Ma két témát érintek, a legvégén pedig hallgatói kérdésekre is fogok válaszolni. Ezen a héten két világnap szerepel a naptárban, október elsején volt az idősek világnapja, ma pedig az állatok világnapja. Bár nagyon sok ellenpéldát találunk a világhálón, a helyesírási szabályzat szerint mindkét jeles esemény nevét csupa kisbetűvel írjuk. (tovább…)

Múlt héten a nyelvújításról esett szó, többek között arról, hogy milyen kifejezésekkel próbálják a modernkori nyelvújítók helyettesíteni azokat az idegen…

Már korábban is szó volt arról, hogy manapság egyre több idegen szó és szakkifejezés kerül a nyelvünkbe, a modernkori nyelvújítók – persze, ha még használható ez a fogalom – pedig igyekeznek magyarítani ezeket, több-kevesebb sikerrel. (tovább…)

Hallgassa meg!

Ma olyan szavakról, kifejezésekről beszélek, amelyeket idegen nyelvekből vettünk át, és akarva-akaratlanul beépültek a mindennapjainkba. (tovább…)

Ma az idegen nyelvekből átvett közszavak magyaros írásmódjáról lesz szó. Ezek egy idő után annyira meghonosodhatnak, hogy feledésbe merül, valójában honnan is erednek. Az idegen szavakat attól függően írjuk magyaros vagy az eredeti írásmód szerint, hogy mennyire épültek be a magyar nyelvbe. (tovább…)

Ma főként a tulajdonnevek írásáról lesz szó, előbb viszont a különféle típusait idézzük fel. Vannak személynevek, állatnevek, tárgynevek, földrajzi nevek, csillagászati elnevezések, intézménynevek, márka- és fajtanevek, címek, sőt kitüntetések és díjak nevéről is beszélhetünk. (tovább…)

Április 23-án ünnepelték a könyv és a szerzői jogok napját? Hozzá kell tennem, hogy egy olyan világban, ahol már-már ritkaságszámba megy, ha valaki könyvet, újságot olvas a buszon vagy a parkban, helyette okostelefonjukkal babráló fiatalokat, sőt elvétve még időseket is látni. Néha még én is beleesem a csapdába, pedig gyerekkorom óta mágnesként vonz a könyvek világa. (tovább…)

Előre is elnézést kérek a hölgyektől, mivel ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, de bízom benne, hogy egy-két dolog nekik is fog tetszeni. Miért esett a választásom a sportra? Talán azért, mert javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, amelyet kötőjellel kell írni, ugyanis a szótagszám meghaladja a hatot. (tovább…)

Múlt héten az idegen eredetű közszavak magyaros írásmódjáról volt szó, a legvégén pedig jeleztem, hogy ma az idegen eredetű tulajdonnevek kerülnek nagyító alá. Mielőtt belemélyednék a témába, szeretnék megosztani Önökkel egy személyes történetet. Gyerekkoromban rengeteget olvastam, egyik kedvenc szerzőm volt Jules Verne. (tovább…)