Hallgassa meg!
Continue Reading„Mindenre emlékszem, amely akkor történt…” Kerüljük!
A legutóbbi részben arról is szó volt, hogy manapság egyre gyakrabban használják az aki, ami, amelyik névmást az amely rovására. Jó példa erre a világhálón talált mondat: „A végrehajtás bármikor leállítható, ha a cég, aki ellen a végrehajtás elindult, megegyezésre jut azzal, aki kezdeményezte azt.” Az első aki helyett az amely illett volna ebbe a mondatba.
(tovább…) Continue ReadingÜnnepek és igekötők
Hallgassa meg!
Continue ReadingMikor milyen írásjelet használjunk?
Ma a szavak és szórészek közötti írásjelekről fogok beszélni. Az indulatszókkal kezdem, amelyek után, illetve elé vesszőt kell tenni. Többek között olyan mondatokban fordulnak elő, mint a „Hej, mennyire hiányoznak a gyerekkori vakációk! Jaj, mikor érünk oda? Hé, ti ott, miért jöttetek vissza? Haj, ha visszatekerhetném az idő kerekét!
(tovább…) Continue ReadingAki helyett amely… Mégis mikor?
Mielőtt elárulnám, hogy mi lesz a mai téma, felolvasnék két mondatot. „Az a csapat, aki a mai napon nyer, jelentős előnyhöz jut.” „Hiszek abban, hogy kell egy olyan csapat, aki ismeri minden rezdülésemet.”
(tovább…) Continue ReadingEzentúl vagy ezen túl?
Hallgassa meg!
Continue ReadingDsidától a túlzófokig
Hallgassa meg!
Continue ReadingAmikor a régi és az új egymásnak feszült
Múlt héten egyebek mellett megemlítettem, hogy 2015-ben mintegy 8000 új szó került be a legújabb helyesírási szabályzat szótári részébe a korábbi kiadáshoz képest. Természetesen az elmúlt évtizedekben, évszázadokban is voltak hasonló változások, új szavak és kifejezések kerültek be a nyelvünkbe, az elavultak pedig eltűntek a süllyesztőben.
(tovább…) Continue ReadingÁllandóan változik a nyelvünk
Anyanyelvünk állandóan változik, új fogalmakkal bővül a szókincs, néhány megnevezés pedig eltűnik a süllyesztőben. Jó példa erre A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amely mintegy 8000 szóval többet sorakoztat fel, mint az elődje.
(tovább…) Continue ReadingAlakváltoztató szavak
Hallgassa meg!
Continue ReadingÍgy írhatjuk helyesen az intézményneveket!
Ma főként az intézménynevek helyesírásáról lesz szó. Hogyha egyebek mellett hivatalok, társadalmi szervezetek, tudományos intézetek és alapítványok többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevét szeretnénk leírni, akkor az és kötőszó, illetve a névelők kivételével minden egyes tagot nagybetűvel kell kezdeni. Példaként felhozható a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, valamint a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet.
(tovább…) Continue ReadingA számokat is írjuk helyesen!
Ma a számok világába kalauzolom el Önöket, még akkor is, ha a matematika sosem volt az erősségem. Természetesen a helyesírás felől fogom megközelíteni a témát.
(tovább…) Continue Reading