Ezekben az augusztusi, vakációs napokban, amikor minden bizonnyal a hallgatókat is sokkal jobban érdekli a kánikula, mint a politika, hadd tegyek fel egy találós kérdést: hogyan kapcsolódhat egymáshoz a lassan fél évszázados, híres-nevezetes woodstocki zenés fesztivál a Guiness Book-al, azaz a Rekordok könyvével, majd a pilóta nélküli repülő szerkezetekkel, a drónokkal és nem utolsósorban a Székelyfölddel? Nos, mielőtt a hallgatók el kezdenék törni a fejüket és elővennék immár nem a lexikonokat, hanem a világhálót, gyorsan el is mondom.
Az egykori fiatalok mítoszt teremtő rock- és más elektronikus zenei amerikai gyülekezetének az évtizedek során létrejöttek az európai változatai is, néhány nappal ezelőtt például Lengyelországban több mint kettőszáz ötvenezren hallgatták együtt a muzsikát és történt még valamit: ötszázan festették ki egyidőben saját testüket a szívárvány legkülönbözőbb színeivel. Ezt a művészetekben body-paintingnek nevezett eljárást, pontosabban az egyidejűséget és a szokatlan számot jegyzőkönyvbe foglalták a Rekordok könyvének a helyszínre meghívott szakértői, akik úgy tűnik, hogy ősszel a Székelyföldre is ellátogatnak. De ezúttal nem óriás túróspuliszkát, hatalmas kürtőskalácsot, hétmérföldes kolbászt és roppant átmérőjű palacsintákat kóstolgatnak, hanem drónokat figyelnek meg, méghozzá egy fiatal mérnök-közgazdásznak köszönhetően.
Bustya Attila neve egy évvel ezelőtt tűnt fel a nemzetközi, majd a magyarországi és azután a hazai médiában, nem véletlenül ebben a sorrendben, hiszen jól tudjuk, hogy senki nem próféta a saját hazájában. Attila nagyon komolyan kezdett foglalkozni a drónokkal, ezekkel, a pilóta nélküli repülő szerkezetekkel, amelyeknek szerencsére mifelénk nem a hadi-, hanem a civil változatait látjuk, leginkább úgy, hogy a levegőből, madártávlatból filmezgetnek. Nos, a drónok nagy hibája az, hogy nem sokáig maradhatnak a levegőben, akkumulátoraik ugyanis csak mintegy negyedóráig képesek forgatni a propellereket, illetve táplálni a különböző helymeghatározó és kapcsolattartó elektronikus egységeket.
A csíkszeredai fiatalember ezen akar segíteni és amint a nemrég lezajlott városnapokon a nyilvánosság előtt is elmondotta: azt tűzte ki célul, hogy ősszel, a Guiness-szakértők jelenlétében, mintegy 150 percig röptesse a város környékén a saját drónját. Az akkumulátor, illetve annak elektromos kapcsolatai jórészt az általa kigondolt technológiával készülnek és ez korántsem utópia, előzetes változatokat már jelentős európai műszaki vásárokon is bemutatott, illetve a háttérben folynak a szabadalmi és gyártási tárgyalások külföldi szakemberek bevonásával.
Amennyiben az új technológia beválik ? mondotta a feltaláló fiatalember ? akkor elképzelhető, hogy a drónok jóval olcsóbban tudnak ellátni mezőgazdasági, földmérési és más feladatokat. Ő például úgy gondolja, hogy már a közeljővőben kaphatnának a hegyi mentőszolgálatok olyan infravörös, tehát hőre érzékeny kamerákkal felszerelt drónokat, amelyek képesek a hősugárzás alapján nagyon könnyen felfedezni a bajbajutott kirándulókat vagy hegymászókat és azonnal közvetíteni földrajzi adataikat. A civil drónok egyébként mindenhol előretörnek, most forrnak-pezsegnek-alakulnak a repülésüket müködtető szabályozások és érdemes nyomon követni: egy székelyföldi fiatalember hogyan járul hozzá ehhez a huszonegyedik századi műszaki áttöréshez.