Immár tíz éve, hogy elhunyt a lelkes kapumentő Kovács Piroska. Máréfalván tevékenykedett pedagógusként, s mint jó tanító, nemcsak a nebulókat, hanem az egész falut tanította a példa erejével, kezdeményezéseivel, tetteivel, kitartó munkájának eredménye pedig a máréfalvi székely kapu értékének tudatosítása és népszerűsítése, az iránta való igény feltámasztása. Divat lett a kapuállítás a kis udvarhelyszéki faluban. Akárcsak mint korábban volt Nyikómalomfalván, de sajnos a bő két évtizede pusztító árvíz, nem csupán tragédiát okozott, hanem számos kaput elpusztított, s a helyreállítás során nem a költséges kapuk helyreállítása volt a legsürgősebb teendő, ma már korántsem díszíti a faluképet annyi hagyományos faragott kapu, mint az új időszámítás kezdetét jelző árvíz előtt.
Máréfalván Kovács Piroska tanárnőre emlékeznek, a több héten át tartó rendezvénysor szervezői a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, Máréfalva Polgármesteri Hivatala, a helyi Nyirő József Általános Iskola, valamint a Máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesület, a kezdeményezés a Nyitott kapuk, élő örökség címet viseli. Nemes kezdeményezés, bizonyítja, hogy a jeles pedagógus ténykedése, munkálkodása nem volt hiábavaló. Ugyanezt igazolja a faluban látható kapuk sora is.
A múlt század hetvenes éveiben megjelent lapokat, folyóiratokat böngészve bukkantam korábbi kapumentők tevékenységéről beszámoló cikkekre, riportokra, véleményanyagokra. Így tudtam meg, mikor létesítették Székelyudvarhelyen, Szejkefürdőn az Orbán Balázs sírjához vezető székelykapu-sort. A Művelődés folyóirat 1973. novemberi számában olvastam, hogy a helyi néptanács és pártbizottság 1969-ben állította Orbán Balázs ma is látható síremlékét. A cikkíró szerint „Később felvetődött az az ötlet, hogy az emlékműhöz vezető úton székelykapukat helyezzenek el, és így Erdély szerelmesének síremléke tájékán népi alkotásokból szabadtéri múzeum alakuljon ki. A kapuk felállításának ügyével Kovács Mihály városi tanfelügyelőt bízták meg. Ma már egymástól kellő távolságban három szép faragású székelykapu magasodik fel a sétaúton.” A rövid beszámolóból azt is megtudjuk, hogy az első kapu Orbán Balázs lengyelfalvi kúriájánál állt korábban, „a második Fenyéd községből került ide, Bokor Domokos tanító adományozta”, a harmadikat pedig „a székelyudvarhelyi Művészet Szövetkezet munkaközössége, Székely Lajos vezetésével, önkéntes munkával készítette és állította fel a nyáron”. Azt is hírül adta a folyóiart, hogy „legközelebb ide akarják hozni a székelyudvarhelyi Köztársaság utca 31. számú ház művészien faragott, öreg kapuját”, ugyanis „a város szépítése érdekében ezen a részen több régi házat lebontanak, hogy modern tömbházakat emeljenek helyükre, így indokolt, hogy ez a népi alkotás a szejkei skanzenbe kerüljön.” Lőrincz György író Kapuállítók címmel közölt riportot az Utunk folyóiratban 1978. szeptemberében, s ebből megtudhatjuk, hogy a szejkei kapusort Kovács Piroska tanárnő és szintén pedagógus férje, Kovács Mihály akkoriban az egyik székelyudvarhelyi középiskola igazgatója kezdeményezte. Mint mondta, „mikor láttam, hogy a hatvanas évek közepén vágni kezdik a székelykapukat, fölvillant bennem egy kaputemető létrehozásának a gondolata a Cekend-tetőn. A Cekend-tetőn át Homoród-fürdőig. (Ebből a gondolatból valósítottuk meg, a székelyudvarhelyi múzeum akkori igazgatójával, Fülöp Lajossal, a kaputemetőt a Szejkén, Orbán Balázs sírjánál.)” Kovács Mihály arról is beszámolt, hogy egy-egy szekér fáért vásárolta meg a lebontásra ítélt székelykapukat, felesége gyűjteni kezdte a kapumintákat, s igyekezetük, meg a szejkei kapusor hatására vált divattá Máréfalván a székelykapu. A kezdeményezés nem maradt visszhangtalan, 1973. decemberében írta A Hét cikkírója, hogy a hagyományápolást segítendő „röppent fel három esztendeje az ötlet a művelődés intézményesített berkeiből, hogy létesítsenek kapumúzeumot a csíkszeredai Mikó-vár körül. Szállt is az értesítés a községi kultúrotthonok igazgatóihoz, amelyben régi kapuk felvásárlására, adományozására ösztökélték őket. De csakhamar kifulladt a buzgóság”, nehezen jött létre a kapugyűjtemény. A Szejkén turistalátványosság a kapusor, a Mikó vár mellett leltári tétel. Vajon melyikre lenne büszke Kovács Piroska tanárnő?
