A képviselőház hétfőn elfogadta a köztisztségviselők feddhetetlenségére vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezetet – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. A képviselők több módosítást is megszavaztak, köztük a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) indítványát.
Eszerint az államfő, a parlamenti képviselők és szenátorok, a miniszterelnök, a kormánytagok, valamint más magas rangú kormányzati tisztségviselők házastársának vagy élettársának is vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot kell benyújtania. Az úgynevezett pénzügyi érdekeltségi nyilatkozataikat közzéteszik az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) honlapján.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik elfogadott módosítása szerint fegyelmi vétségnek minősül, ha egy köztisztséget betöltő személyről jogerősen megállapítják, hogy hivatala gyakorlása során az összeférhetetlenségre vagy az érdekellentétre vonatkozó szabályok megsértésével járt el – például határozatot hozott vagy szerződést kötött -, ha a tett nem minősül bűncselekménynek. Ebben az esetben az érintett személyt legfeljebb három évre eltiltják a közügyek gyakorlásától, vagyis nem lehet választott tisztségviselő, és nem tölthet be kinevezett közhivatali tisztséget sem. Ez a módosítás egyébként érinti Dominic Fritz temesvári polgármestert, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét, akinek az esetében korábban az ANI jogerősen érdekellentétet állapított meg.
Egy másik módosítás szerint a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül automatikusan megszűnik a tisztségük vagy mandátumuk azoknak, akiknek esetében korábban jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és a végleges döntéstől még nem telt el három év. A tervezet szerint 5 és 10 ezer lej közötti bírsággal sújthatók azok az illetékesek, akik nem szankcionálják vagy nem váltják le a vétkes köztisztségviselőket egy jogerős döntés után, ha a tett nem minősül bűncselekménynek. A hivatal gyakorlása az eltiltás ideje alatt 5 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot vonhat maga után, a köztisztségviselő által aláírt döntések vagy szerződések pedig automatikusan semmissé válnak.
A változtatásokat korábban a jogi bizottság is elfogadta. Döntő házként a szenátus fogja megvitatni.
