A magyar Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás emléknapjává. Az elnevezés célja az volt, hogy a trianoni békeszerződés évfordulójához kapcsolódó megemlékezés ne kizárólag a történelmi veszteségekre, hanem a magyar nemzet kulturális és lelki egységére is hangsúlyt helyezzen.
Június 4-e a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amely 1920-ban átrajzolta a történelmi Magyarország határait, és jelentős magyar közösségeket szakított el az anyaországtól. A 2010-ben bevezetett új elnevezés azonban már egy tágabb értelmezési keretet ad az emléknapnak: a hangsúly a szétszakítottság mellett a megmaradt kulturális, nyelvi és nemzeti összetartozáson van.
Trianon napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke csütörtökön, a nemzeti összetarozás napján. „És talán nincs ennél szebb üzenet ma, amikor sokfelé ballagás van: a jövő mindig megszületik valahol. Egy osztályteremben, egy iskola udvarán, egy közösségben, ahol a fiatalok útnak indulnak, és magukkal viszik a nyelvet, a hitet, az összetartozást. Ez ad reményt nekünk is. Mert amíg vannak, akik továbbviszik, amit ránk bíztak, addig van jövőnk is” – írta bejegyzésében Kelemen Hunor.