2023-ban lehetett. Id. Nagy Benedek keresett meg azzal, hogy szeretne egy kötetet, amelyben együtt szerepeljen édesapjával, dr. Nagy Andrással és dédapjával, Tivai Nagy Imrével. Könyvekkel, képekkel és kéziratokkal tele szobájában beszélgettünk, megannyiszor lenyűgözött az ott uralkodó példás rend, mindennek megvolt a helye, ő meg mindenről tudta, hogy honnan vegye elő, ha szükség van rá, legyen szó kötetről, dokumentumról, kéziratlapról.
Többször beszélgettünk ott korábban, ugyanis volt szerencsém vele együtt dolgozni Erdélyi kötéltánc című memoárkötetén, valamint a parlamenti naplóbejegyzéseinek első részét tartalmazó dokumentumgyűjteményen. Nagyon sajnálom, hogy a körülmények alakulása folytán nem készítette elő további kötet vagy kötetek megjelenését, ugyanis van ott még nyersanyag bőven: éles szemmel követte a rendszerváltás utáni első esztendők politikai történéseit, szorgalmasan jegyezte észrevételeit, tapasztalatait, dokumentálva a mozgalmas időszakot. Bízom benne, hogy egyszer majd hagyatékának gondozói előveszik e feljegyzéseket és az első kötet szerkesztési elveit követve az olvasó elé tárják.
Tehát ültünk a dolgozószobában. Kíváncsian vártam, milyen ötlettel áll elé. Előbb egy dilemmáját akarta megosztani velem: vajon nem elvetemedett gondolat, hogy ő saját magát jeleset alkotó felmenői mellé helyezze? Nem volna szerénytelenség? Vagy nem volna fölösleges még egyszer megjelentetni Tivai Nagy Imre és dr. Nagy András csíki történeteit, portréit? Megnyugtattam, hogy nem. A gondolat sem elvetemedett, a velük együtt szereplés nem szerénytelenség, és az újbóli kiadás sem fölösleges. S azt is elmondtam: remek ötletnek tartom, mert két elődje történetei a XIX. század vége, a századforduló és a XX. század első fele Csíkszeredájáról készítenek látleletet, ezt egészíti ki az ő fiatalsága Csíkszeredájának tapasztalataival, a három szerző feljegyzései együttesen nyújtanának képet másfél évszázad történéseiről, arról a 150 esztendőről, amelynek során Csíkszereda várossá lett.
S miután ezt így megbeszéltük, hozzáláttunk a munkához. Ő szálkás, nagy betűit rótta laza sorokban papírra, én Tivai Nagy Imre Cirkálások, illetve dr. Nagy András A városkép kéziratát gondoztam. Amint haladt a szó szoros értelmében vett kézirattal, átadta nekem szerkesztésre. Én gépbe vittem, gondoztam a szöveget a 2024. márciusa és májusa közötti időszakban, közösen megbeszéltük, hogy miként fűzzük sorba az önálló kis sztorikat, majd kinyomtattam neki a kéziratot, amihez nagyon kritikusan viszonyult, gyakran húzott belőle, néhol tömörített, máshol pedig kiegészítette a történetet, beszúrt újabbakat.
Aztán Nagy Benedek egészségi állapota fokozatosan romlott, 2025 májusában, 89. születésnapja után öröklétre szenderült. Családja eleget tett kívánságának, tovább vitte a kötet megjelenésének ügyét, információkkal, képanyaggal járulva hozzá az anyaghoz. A végső forma kialakulása érdekében nagyon sokat tett a kiadó munkatársa, Mihály Réka és óriási segítséget nyújtott észrevételeivel, javaslataival, gondosan összegyűjtött és rendszerezett információival, a függelékanyag kiegészítésével Daczó Katalin.
A Glédába fűzött csíki történetek kötet a hét végén zajlott csíkszeredai könyvvásárra jelent meg, népes közönség előtt mutatták be. A könyv három fő fejezetre tagolódik. Az első részt Tivai Nagy Imre jegyzi, s mint már említettem a boldog békeidők Csíkszeredáját mutatja be, élete 82 éve alatt sok mindent megélt és megért. Rutinos, jó tollú szerző, írásszenvedélyét így magyarázta: „Sohasem volt ambícióm hivatásos íróvá lenni, de valami megmagyarázhatatlan belső ösztön mindig arra sarkallt, hogy írjak”.
A második, terjedelemben hasonló részt dr. Nagy András jegyzi. Neki is viszonylag hosszú életút adatott, 77 évet élt. Róla jegyezte fel Sas Péter művelődéstörténész, hogy „a személyes emlékeit megörökítő orvos–író fogalmazásmódján érződik, hogy érzékeny megfigyelővel és vitathatatlan íráskészséggel megáldott szerzővel van dolgunk.” Írásai a két világháború közötti Csíkszeredát mutatják be.
A harmadik rész Nagy Benedek rövid, tömör, csattanós írásait foglalja egybe, egyéni szemszögből mutatva be gyermekkora élményeit.
Százötven esztendő – az utóbbi másfél évszázad – több eseményt, változást hozott, mint az előző évezred. Ez az eseményekben gazdag kor egybeesik Csíkszereda polgárosodásának, gyarapodásának időszakával. A szerves fejlődést a nagy háborúként ismert első világégés, az azt követő összeomlás és impériumváltás, a két világháború közötti két évtized útkeresése, a kicsi magyar világ öröme és csalódásai, a második világháborút követő átmeneti időszak, a proletárdiktatúra, a megyésítés, az aranykorszaknak vélt kommunista diktatúra, a rendszerváltás reményei meghatározták egy család három-négy nemzedékének életét, ugyanakkor e család jelesei – kötetünk szerzői – a maguk lehetőségei szerint megpróbálták befolyásolni a történéseket. Életük és a város élete elválaszthatatlan, történetük lenyűgöző és tanulságos olvasmány.
A kötet az Útravaló sorozatban jelent meg, minden csíkszeredai ballagó diák tarisznyájába kerül, bizonyságául annak, hogy megvalósult Nagy Benedek vágya: írásai egy kötetben szerepelnek felmenői feljegyzéseivel.