Rekord gyorsasággal elérte az egymillió aláírást az a polgári kezdeményezés, amely az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését kéri. A kezdeményezés szerint Izrael megsérti az emberi jogi záradékot, ezért az EU‑nak lépnie kellene.
A szervezők kiemelték: a kezdeményezés 2026. január 13‑án indult, és mindössze három hónap alatt elérte az egymillió aláírást, ezzel a valaha volt leggyorsabb polgári kezdeményezés, amely eljutott eddig a mérföldkőig. A szükséges nemzeti küszöböt 10 tagállamban is túllépték – hárommal többen, mint amennyit az uniós szabályok előírnak.
A kampány azonban nem ért véget. A cél most az 1,5 millió aláírás elérése, ezzel növelve a nyomást az Európai Bizottságon, és biztosítva, hogy legalább egymillió érvényes aláírás álljon rendelkezésre. Az uniós jog szerint ugyanis egy polgári kezdeményezést csak akkor köteles a Bizottság hivatalosan megvizsgálni, ha legalább egymillió hitelesített aláírás gyűlik össze.
A kezdeményezés támogatottsága rendkívül egyenlőtlen az EU‑tagállamok között, ahogy az alábbi grafikán is látszik. A kurzor mozgatásával vagy a tagállam nevére történő kattintással megjelennek az adatok. A jelmagyarázat gördíthető.
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Írország többszörösen túlteljesítik a szükséges aláírási küszöböt. Ez egyfelől azt jelzi, hogy ezekben az országokban erős a civil társadalom, a polgári kezdeményezéseknek nagyobb hagyománya van, és a lakosság aktívabban reagál az EU‑szintű ügyekre.
A kelet-európai államok közül Lengyelország az egyetlen, ahol az összegyűlt aláírások száma eléri a szükséges küszöböt. Másfelől a lista végén főként kelet‑európai országok szerepelnek: Magyarország (8%), Lettország (10%), Csehország (11%), Románia (20%). Ami több tényezőre vezethető vissza. Ezekben az országokban általában kevésbé stabil a politikai kultúra, és a civil szervezetek mobilizációs képessége is gyengébb, ugyanakkor alacsonyabb a bizalom az EU‑intézményekben.
A kezdeményezés konkrét témáját is figyelembe véve azonban más következtetések is adódnak. A térkép egyfajta morális-politikai „hőtérkép” is: ahol magas a támogatás, ott a társadalom erősebben reagál az emberi jogi visszaélésekre és a külpolitikai döntésekre.
A többszörösen túlteljesítő országokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Írország, Belgium) általában erős az emberi jogi aktivizmus, a civil társadalom hagyományosan nagyon aktív a humanitárius ügyek és a közel‑keleti konfliktusok kérdésében. Kritikusabb a közvélemény Izrael politikájával szemben, illetve erős médiafigyelem övezi a gázai és a libanoni civil áldozatokról, valamint a kimondottan palesztinokat megcélzó halálbüntetési törvényről szóló híreket.
A kontinens keleti felében a külpolitikai kérdésekben óvatosabb a közvélemény, részben a geopolitikai fenyegetettség, részben a történelmi tapasztalatok miatt. Ez utóbbi – a nácizmus emléke – a magyarázat arra, hogy Németország miért „kakukktojás” Nyugat-Európában.