Megjelent a szociális hálón egy English Literature nevű valami, amelyen folyton különböző topok jelennek meg. Melyik a világ tíz legjobb vagy legfélelmetesebb regénye, melyek a legjobb regénykezdetek, a legemlékezetesebb regényzárlatok, a legtorokszorítóbb történetek és a többi.
Figyelemre méltó, hogy soha közép-európai regények nem szerepelnek, az európaiak közül is csak németek és olykor franciák, oroszok természetesen, de ők is csupán a XIX. századból. Igaz, a legjobb drámák közé Ibsen is bekerült, de hát ez az a kivétel, amely erősíti a szabályt. A görög drámák európaiak ugyan, de hát réges rég íródtak.
A kortársakat különben a legangolabb vagy -amerikaibb topok sem követik, folyton Hemingway-be, Steinbeckbe, Dickensbe és of course Shakespeare-be ütközünk, még a drámák között sem emlékszem mondjuk Pinterre.
Van azonban egy top, amely különösen megrázott és felháborított, a „félreértett gazemberek”. Ebből kiderül, hogy sem Jagó, sem III. Richárd nem gazember tulajdonképpen, csak nem kaptak elég szeretetet, és ez elvette az eszüket. Karikírozok, de higgyék el, nem annyira: minden gazság pszichológiával és a környezettel van megmagyarázva, hogy az ember már azt várja, mikor válik gazemberré Twist Olivér, elvégre bizonyára ezt is ki lehet jelenteni különféle előtanulmányok és megértések után. Sikes pedig a jóságos betörő és gyilkos, aki puszta félreértésből gyilkolja meg Nancyt.
Szóval erről a topról Kundera jut eszembe, aki az Elárult testamentumok-ban egy részt szentel annak az amerikai professzornak, aki egy Hemingway-novellát rendre a Bibliához, Dosztojevszkijhez és ki tudja, még kihez hasonlít, csak azért, hogy végül teljesen elfedje mindazt, ami benne Hemingway. Kundera szerint ez nem az amerikai professzor bűne, hanem a koré, amely folyton a legrózsaszínebb giccsbe akar fúlni, „hogy sose tudd meg, mit éltél meg”. Az amerikai ugyanis nem fogadja el, hogy két ember félreértheti egymást, azért magyarázza erőlködve, hogy mit is kell érteni azalatt, ami a novella feszültségét adja.
Gondolkodtam, hogy odakommentelek, de aztán mégsem tettem: mint Churchill mondja, sosem fogsz a célodhoz érni, ha minden rád ugató kutyát meg akarsz dobálni.