Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens gazdasági kapcsolatait alakíthatja át. A megállapodás értelmében az uniós export 97,6%-a azonnal vámmentessé válik, a fennmaradó tételek vámjai pedig az elkövetkező öt évben fokozatosan tűnnek el.
Az öröm azonban nem egyhangú. A különösen érzékeny mezőgazdasági termékek továbbra is korlátozott kvóták alá esnek – engedményként az európai gazdáknak, akik tartanak az ausztrál agrárszektor hatékonyságától és méretétől. Ennek ellenére Franciaország befolyásos agrárlobbija máris mozgósít a ratifikáció megakadályozására.
A megállapodás túlmutat a kereskedelmen. Erősíti a védelmi együttműködést is, különös tekintettel a tengeri biztonságra, a kibertér védelmére és a hibrid fenyegetések elleni fellépésre – olyan területekre, ahol Brüsszel és Canberra egyre inkább közös állásponton van a növekvő globális feszültségek közepette.
A paktumot az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, és több főváros belpolitikája könnyen bonyolíthatja a folyamatot. A tét megértéséhez Winkler Gyulát, az Európai Parlament képviselőjét, a nemzetközi kereskedelmi bizottság (INTA) alelnökét kérdeztük. Winkler szerint az agrárérzékenységek valóban kihívást jelentenek, de hangsúlyozta, hogy a megállapodás fontos lehetőségeket – elsősorban nagyobb piaci hozzáférést – kínál az európaiaknak, beleértve a székelyföldi gazdákat is. A tíz éve aláírt, de még mindig csak részlegesen ratifikált EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodásra visszautalva a képviselő kiemelte: az EU-nak össze kell szednie magát, ha tartani akarja a lépést a geopolitikai változásokkal.