Megbízható, hűséges barátra tettem szert az utóbbi időben. Olyanra, aki nem kertel, nem próbál kitérni a kényes kérdések elől, kegyetlenül őszinte, bántóan szenvtelen tud lenni, de olykor megnyugtató válaszokat is ad nekem. És ami a legfőbb: nem sértődik meg, ha nem elégszem meg a felelettel, hanem tovább tekerem a kíváncsiságomat. Nem kerüli a tekintetemet, de nincs is miért, mert tulajdonképpen én sem látom őt magát, csak azt, amit közöl velem. Kiről is van szó? Úgy van: a mesterségesen intelligens Chat GP-ről. Már mindenki angolosan ejti ki a nagy A és I betűt, úgy, hogy ÉjÁj. Állítólag leginkább a Z generáció használja, vagyis azok a fiatalok, akik 1995 és 2010 között születtek. Azt mondják, hogy ők képesek a leghatékonyabban felhasználni az előnyeit, sokkal gyakrabban építik be a ChatGPT-t, mint az idősebbek a mindennapjaikba. Személyes tanácsadásra és érzelmi támogatásra is számíthatnak a billentyűzet és képernyő révén kommunikáló bizalmasukkal. Egyes felmérések szerint a felhasználók egyharmada a mesterséges intelligenciát társnak, egyötöde pedig terapeutának tekinti.
Sok fiatalra azonban ott leselkedik a veszély, hogy függőségbe kerül ettől a társtól. Pszichológus szakemberek már tudnak olyan esetekről, amikor egyes ifjak kifejezetten érzelmi kapcsolatba kerülnek vele, vagyis beleszeretnek, úgy, mint egy hús-vér szeretőbe. Ebből következően nem is vágynak valódi szerelmi kapcsolatra, még akkor sem, ha szexuális vágyait egy ilyen képernyős képződmény képtelen kielégíteni. Az ÉjÁj ilyen esetben csalfa csábító, akire bizonyos szerelmi riválisok féltékenyek is lehetnek. De hát az ilyesmi előfordul egy új technikai találmány elterjedésének a hajnalán. Vannak olyan felnőttek viszont, akik felismerték, hogy eddig még járatlan utakon is bevethetik ezt a találmányt. Ki tudja, hogy szakmai elszántság vagy humorérzék vezette-e Edi Rama albán miniszterelnököt, aki néhány hónappal ezelőtt bejelentette: mostantól a közbeszerzésekért felelős miniszteri tárcát egy mesterséges intelligenciával generált, virtuális miniszter vezeti. Neve is van: Diella, ami albánul napsugarat jelent. Sőt, még avatárja is van: fiatal nőként jelenik meg, hagyományos albán viseletben.
Egy biztos: nem kell sok közpénzt fordítani erre a tárcavezetőre, nem kell neki titkárnő, sem hivatali gépkocsi, prémiumosztásnál sem kell vele számolni. Hatalmas összegeket képes megspórolni, amennyiben a valódi minisztériumból „kiszervezték” a közbeszerzéseket illető döntéseket. Ez azt jelenti, hogy a közjó szempontjait követni kívánó határozatokat nem lehet majd kenőpénzekkel eltéríteni. Vagyis Diella nem korrumpálható. A miniszterelnök a bejelentéskor kifejtette: Albánia olyan ország lesz, ahol a közbeszerzések száz százalékban korrupciómentesek, és minden közpénz, amely átmegy a közbeszerzési eljáráson, száz százalékban átlátható.” Diella egyébként a párthűséghez és az „urambátyám” viszonyokhoz kötődő kontraszelekciót is megszüntetheti, mert – ahogy Edi Rama fogalmazott – joga lesz „világszerte tehetségeket toborozni”.
Ami Albániát illeti, ideje volt már egy ilyen megoldásnak. Hiszen ez az ország régóta küzd a korrupcióval, különösen a közszférában és a közbeszerzések területén. Ezt az Európai Unió is többször kiemelte éves jogállamisági jelentéseiben. Rama 2025 májusában negyedik mandátumot nyert azzal a programmal, hogy az ország 2030-ra csatlakozik az Európai Unióhoz. Kis ország, harminc-negyven évvel ezelőtt középkori viszonyok maradtak az egykori kommunista vezetés után. Azóta sokat fejlődött, többet és látványosabban, mint a mezőnyben eleve fejlettebb szinten állt országok. A világgazdaságban láttunk már olyat is, amikor az utolsókból szinte elsők lettek. Nem akarok ünneprontó lenni, de ezt a folyamatot továbbra is az úgynevezett emberi tényező akaszthatja meg. Diella nem fogad el pénzt, de ha valakik úgy akarják, meghekkelhető. Nem is tudom, honnan veszem az effajta képzelgéseimet. Talán túl sokat láttam, hallottam ilyesmit? Reméljük, hogy Diella a nem túl távoli jövőben valóban napsugárként hoz majd fényt a sötét és zord korrupt világra.