Hirtelen ment el, alig volt 51 esztendős. Fiatalabb volt mint én most. Amikor megismertem idősnek tűnt számomra. A laphoz huszonvalahány évesen kerültem, egyedül voltam az akkor ridegnek tűnő Csíkszeredában, s a helyiek a nem csiki hangsúlyomon mosolyogtak. Ugyanúgy mint mikor első osztályos koromban, hévízi iskolánkban megjelent két új osztálytársunk.
A demokrácia és a retró
Amikor Magyarországon megváltozott a rendszer, vagyis amikor az ország rátért nemcsak a politikai pluralizmus, hanem a kapitalizmus útjára is, az…
Tovább...Tél – hó nélkül.
Régebb, hogyha vissza akartunk tekinteni az időben, akkor fotóalbumokban lapozgattunk. Manapság ez már sokunk számára a múlt, a digitális eszközök…
Tovább...A fővárosban is fenyegető hatalomközelben a szélsőség
Diszkréten, feltűnés nélkül, hűvös és elegáns távolmaradással lezajlott a bukaresti főpolgármester-választás. Ekként is megfogalmazható az, hogy valójában érdektelenségbe fulladt az…
Tovább...Megváltásra várva
Adventben a Megváltó születésére várunk. Valójában megváltásra szomjazunk, melyre áhítozunk a Földön, miként a mennyben is. Az istenhívők a transzcendens…
Tovább...