Márton Áron emlékév

Az idén, Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóján, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága Márton Áron évet hirdetett meg és a kezdeményezéshez több erdélyi intézmény, így Hargita Megye Tanácsa is csatlakozott. Az emlékévet ma délelőtt ünnepi emléknappal nyitották meg Csíksomlyón, erre Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulója kinált alkalmat. A rendezvények fél tízkor, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, sajtóértekezlettel kezdődtek, amelyen Gaál Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottságának az elnöke, Darvas Kozma József, csíkszeredai esperes valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszéltek az emlékév jelentőségéről, illetve az egész esztendőt átfogó közösségi programokról, majd a résztvevők és természetesen a hívek százai ünnepi szentmisén és hangversenyen vettek részt a Csíksomlyói Kegytemplomban. Az előbbit Jakubinyi György gyulafehérvári érsek cerebrálta, az utóbbit pedig a jól ismert Szentegyházi Gyermekfilharmónia tartotta állandó vezetőjének és karnagyának, illetve karmesterének, Haáz Sándornak a vezényletével. Most néhány perc múlva fél négy, de a mai nap két fontos programpontja még hátra van. Délután öt órakor a csíkszeredai Márton Áron főgimnáziumban, a legendás egyházi főpap egykori iskolájában, Tamás József püspök nyítja meg azt az emlékkiállítást, amely fényképes és más fotódokumentumok segítségével idézi fel Márton Áron életútját, és mivel az anyag jelentős része a csíkszentdomokosi Márton Áron múzeumból származik, annak igazgatója, Lázár Csilla beszél a gyűjteményről. Ezt követően a főgimnázium dísztermében Varga László, az iskola igazgatója ünnepi emlékműsort vezet fel, majd Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Borboly Csaba megyei tanácselnök mondja el a köszöntőjét. Az ünnepi műsorban kórusok, énekesek és felolvasással színészek is közreműködnek. A mai nap krónikája után pedig hadd emlékeztessem röviden arra is hallgatóinkat, hogyan lett a csíkszentdomokosi Márton Áronból, Márton Ágoston és Kurkó Juliánna római katolikus földműves szülők harmadik gyermekéből, Erdély püspöke. Nos, Márton Áron huszonnégy éves korában, 1920-ban kezdte meg tanulmányait a Gyulafehérvári Teológián, 1924-ban Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte pappá, majd gyergyóditrói és gyergyószentmiklósi lelkipásztori szolgálat, valamint szebeni és gyulafehérvári áthelyezések után a kolozsvári Szent Mihály egyházközség plébánosaként fejtette ki a templomfalakon jóval szélesebbre sugárzó tevékenységét: az egyetemi ifjúság lelkipásztora, a Katolikus Népszövetség igazgatója, számos korabeli népnevelő és kulturális lap elindítója, akit kiváló szervezőként és Erdély valamenyi népére és vallási felekezetére figyelő, nyitott közéleti személyiségként tiszteltek nem csupán a városban, hanem a Vatikánban is. XI. Pius pápa 1938 karácsonyán nevezte ki a 42 éves Márton Áront a megüresedett gyulafehérvári püspöki székbe és hetvenhét esztendővel ezelőtt, 1939. február 12-én tartotta a kolozsvári Szent Mihály templomban azt a nagyhatású, püspöki, székfoglaló beszédét, amelynek hadd idézzem egyik bekezdését. ? Vallom és hirdetem ? mondotta Márton Áron – , hogy vannak olyan igazságok, amelyeknek alapján minden igaz embernek találkozniok kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hét féle szertartás szerint imádják Istent, de van a krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel és a testvéri együttműködés útját egyengessék.? Eddig az idézet és hadd zárjam így a kissé hosszúra nyúlt tudósításomat-jegyzetemet: miért ne bizhatnánk ezekben a gondolatokban ma is?