Közeledik a nemzetközi nőnap, ezért ma olyan magyar hölgyekről lesz szó, akiknek a neve sokak számára ismert, és több évtized, évszázad távlatából is méltán emlékezünk rájuk.
Most visszautazom az időben egészen 1231-ig, ugyanis abban az évben született Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. A szegényekről gondoskodó Erzsébetet többnyire rózsákkal a kosarában ábrázolják, ami egy vele kapcsolatos legendára utal: egyszer kenyeret vitt a gondozottjainak és találkozott a sógorával, Henrikkel, aki megkérdezte tőle, mit visz a kosarában. Erzsébet azt válaszolta, hogy rózsákat, mivel attól tartott, hogy megtiltják neki a jótékonykodást. Amikor Henrik megnézte a kosarat, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak benne, tehát Isten nem akarta, hogy az asszony hazudjon.
A mai összefoglalóból nem hagyhatom ki az 1817-es születésű Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos legfiatalabb húgát. Ő szervezte meg a legelső katonakórházakat 1849-ben, és elsőként hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.
Bizonyára sokaknak ismerős Illyés Gyula feleségének a neve, azt viszont kevesen tudják, hogy pontosan mivel is foglalkozott. Dr. Kozmutza Flóra gyógypedagógusként, pszichológusként és francia-magyar-német szakos tanárként dolgozott, ugyanakkor megújította és rendszerbe foglalta a magyar gyógypedagógiai pszichológiát. Egyik legfontosabb tudományos tevékenységét 1938-ban kezdte el Doboz községben, ahol öt éven keresztül végzett összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat a falusi nincstelenek gyerekein. Arra volt kíváncsi, hogy a nyomor hogyan befolyásolja a szellemi fejlődést. A kutatás egy része Illyés Gyula Lélek és kenyér című munkájában is megjelent.
Természetesen az előadóművészek, költők és írók, képzőművészek, műfordítók, zeneszerzők, filmesek, fotográfusok, illetve a sportolók között is találunk olyan nőket, akiknek a nevét és pályafutásuk fontosabb állomásait akár napokon keresztül is sorolhatnánk. Mivel az idő véges, lemondok erről a lehetőségről, helyette idézek a száznyolcvan éve, Tordán született Harmath Lujzától. Úgy vélte, hogy „a nőt megnyerni akkor a legkönnyebb, ha szívéhez szólnak”. Akár ez a mondat is lehetne a közelgő nemzetközi nőnap egyik mottója…