Amikor e sorokat írom Románia hivatalosan még nem döntötte el, hogy részt kíván-e venni az Egyesült Államok elnöke által gründolt Béketanácsban. Oana Ţoiu külügyminiszter szerint „Románia és más európai országok – többek között az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések keretében – elemzik az amerikai elnök által indított kezdeményezés és az ENSZ közötti lehetséges átfedéseket. Az elemzés részét képezi az is, hogy Románia egymilliárd dollár értékű pénzügyi hozzájárulással válhatna állandó taggá”.
Nos, e nyilatkozat után – de még ettől függetlenül is – én öt az egyhez fogadnék arra, hogy Bukarest végül visszautasítja a meghívást és nagyon jól teszi.
De mi is ez a Béketanács és miért kellene azon részt vennie Romániának? Mellőzve a diplomáciai magyarázatot, ez a szervezet Donald Trump ötlete volt. Eredetileg a gázai békefolyamatot felügyelő nemzetközi szervezet lett volna, azonban Trump nagyobbat álmodott és úgy tetszik, hogy valódi céljai a szervezettel ennél nagyratörőbbek. Ki szeretné húzni a szőnyeget az ENSZ alól, ahonnan már többször ki akarta léptetni az Egyesült Államokat, mert ott a népek nem úgy szavaznak, ahogy ő akarja. Ezzel szemben a Béketanácsban ő lenne a Jani, s neki pitiznének a mindenféle nagyobb befolyásra és védelemre ácsingózó kis és közepes országok, no meg a kisdiktátorok, autokraták, szélhámosok, akik azt szeretnék, hogy Amerika békén hagyja őket. Nem utolsó sorban a “fejenként” egymilliárd dolláros beugró jól jönne a konyhára a pénzre mindig éhes voluntaristának.
A tanács Trump számára arra is alkalmas lenne, hogy kiossza a neki nem tetsző országok vezetőit, megsapkázza az Európai Uniót, szóval fújja a passzátszelet. Természetesen Vlagyimir Putyin is meghívást kapott a szervezetbe, akiről Trump még mindig nem veszi észre, hogy rendszeresen átvágja őt. Némi meglepetésre Kína is meghívást kapott a tanácsba eddig azonban nincsenek hírek arról, hogy Hszi-csi Ping el is fogadta volna az invitációt. Visszavonta viszont Trump Kanada miniszterelnökének, Mark Carneynek a meghívását, mert nem tetszett neki a kormányfő davosi beszéde. Ez utóbbi erre úgy reagált, hogy a meghívás visszavonása számára felér a Becsületrenddel.
Egyelőre nincs nagy tülekedés a Béketanácsban való részvételre és a fentiek ismeretében ez érthető, bár a kérdésben a romániai elemzők megosztottak voltak. Egyesek úgy vélték, hogy Romániának – tekintettel geopolitikai helyzetére (értsd: Oroszország közelségére) – nemzetbiztonsági érdeke jó viszonyt ápolni az Egyesült Államokkal, ezért hazánknak ott lenne a helye. Mások viszont kalandor vállalkozásnak, a nemzetközi kapcsolatok kialakult rendszere és az ENSZ aláaknázásának minősítették a tanácsot. Szerintük, ha Románia legfontosabb európai szövetségesei – Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Olaszország – eddig nem igazolták vissza csatlakozásukat Trump homokozójához, akkor Bukarestnek sem kellene iparkodnia.
Abban persze semmi meglepő sincs, hogy Magyarország az elsők között jelezte részvételi szándékát. Miután a Fidesz vezérkara sorban állt Trump aláírt baseball sapkáinak kiosztásán, ebben azt hiszem, hogy semmi meglepő nincs, hacsak az nem, hogy Orbánék megfeledkeztek arról, hogy Trump kevesebb mint három év múlva vélhetően a Béketanáccsal együtt feledésbe merül.