Február 13-án ünnepeljük a rádiózás világnapját. A nemzetközi nap vezérgondolatát minden évben az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) határozza meg. Az idei világnap központi témája: a rádió és az éghajlatváltozás, ezzel is hangsúlyozva a rádió által kínált lehetőségeket az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések megvilágítására egy olyan korban, amikor a trópusi viharok, hurrikánok, árvizek, erdőtüzek, hőhullámok és más hasonló események szinte mindennapossá váltak.
A rádió mindig is több volt, mint egy technikai, vagy kommunikációs eszköz – vélekedik az UNESCO, amely közleményben tiszteleg a világ minden rádiós szakembere és önkéntese előtt, köszönti mindennapi munkájukat és a jövő iránti elkötelezettségüket. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete rámutat: a rádió a világ egyik legmegbízhatóbb és legszélesebb körben használt médiaformája, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is eljut a lakossághoz. A rádiós szakemberek tényalapú információk terjesztésével, a hallgatók hangjával és dedikált műsorokkal szolgálják a lakosságot, miközben az éghajlati katasztrófák számukra is megterhelővé teszik a munkakörülményeket. Amikor arra törekszenek, hogy a helyszínen első kézből szerezzenek beszámolókat az érintett lakosságtól és a döntéshozóktól, tudósításaik során ők is ugyanolyan szélsőséges időjárási körülményeknek vannak kitéve, mint a lakosság. A médiaszakembereket gyakran arra képzik ki, hogy megbirkózzanak a háborúval és a terrorizmussal, de az éghajlati eseményekre nincsenek felkészítve – figyelmeztet közleményében az UNESCO.
A szervezet a honlapján közzétesz egy, a médiaintézmények számára kidolgozott katasztrófakészültségi és katasztrófaelhárítási mintatervet, amely útmutatóként szolgálhat ahhoz, hogy a média folyamatosan készenlétben maradhasson, és rendszeresen ellenőrizhesse a természeti katasztrófákkal és szélsőséges eseményekkel szembeni ellenálló képességét. Eszerint az éghajlati vészhelyzeti tervnek tartalmaznia kell a veszélyeztetett területek előre elkészített térképét; a különböző katasztrófa-forgatókönyvekre vonatkozó szakértők és hatóságok elérhetőségi listáit; a reagálási rutinokat; az egyes természeti katasztrófákra jellemző biztonsági utasításokat és a rögtönzött műsorszóró helyiségek listáját. Ellenőrizni kell továbbá, hogy az illető rádióállomás és munkatársai védve lesznek-e szélsőséges időjárási körülmények esetén; biztosítani kell a könnyű hozzáférést a vészhelyzethez szükséges túlélőcsomagokhoz; gondoskodni kell a mobiltelefonok és laptopok tartalék akkumulátorairól, a generátorokról a hosszabb áramkimaradások esetére; valamint a megfelelő ruházatról, maszkokról, terepjáró lábbelikről, stb.