Farkas Zoltán „Batyu” különös szereplője napjaink zenei életének, a táncházmozgalom legkorábbi és legismertebb figuráinak egyike, aki a táncfolklór elmélyült ismerete mellett feldolgozó, szintetizáló szemlélettel is közelít néphagyomány mozgásformáihoz, s hoz létre a népzenei feldolgozásokhoz hasonló, néptánc-alapú crossover folyamatokat.
Perkusszív, a zene és a tánc határain billegő koncertanyagát leggyakrabban két külön duóformációban állítja színpadra. E kettősök egyikében Borbély Mihállyal, a magyar fúvós ethnojazz mesterével játszik, míg a másikban a kísérletező kedvű, széles zenei eszköztárat birtokló nagybőgőművésszel, Lőrinszky Attilával működik együtt, táncpartnere pedig Tóth Ildikó „Fecske”. Ebben a négyes felállásban adtak tánccal összekötött fergeteges koncertet a nemzeti ünnep küszöbén Bukarestben, a Román Irodalmi Múzeumban a Bukaresti Liszt Intézet szervezésében. A Rögtönzések című koncert után elsőként Borbély Mihályt kértem mikrofon elé, akitől azt kérdeztem mennyi volt előre meghatározott és mennyi volt improvizáció az előadásban.