Ma van a hála világnapja, és úgy érzem, ez a legideálisabb alkalom arra, hogy köszönetet mondjak Önöknek azért, mert lassan hét éve követik a nyelvi rovatot. És köszönöm a lehetőséget is, hogy itt, a rádióban beszélhetek arról, ami hosszú évek óta foglalkoztat, pontosabban a helyesírás fontosságáról… ha legalább egy emberhez eljut az üzenet, máris megérte.

Maga a világnap gyökerei 1965-ig nyúlnak vissza, amikor a Hawaii szigetén tartott ENSZ-találkozón megfogalmazták, hogy itt az ideje hálát adnunk mindazért a sok jóért, ami körülvesz minket. A résztvevők megígérték, hogy minden év szeptember 21-én megünneplik a hála napját a hazájukban, a kezdeményezés pedig világméretűvé nőtte ki magát.

Az elmúlt évtizedekben természetesen számtalan gondolatot fogalmaztak meg a hálával kapcsolatban… ma egy népszerű pszichológustól, Bagdi Bellától idézek: „A gondolataink, a viselkedésünk és a napi tevékenységeink folyamatosan formálják agyunk struktúráját és előrejelzéseit. Ahogy ma érzed magad, az megteremti a holnapi jó érzések valószínűségét. Ha szokásoddá teszed, hogy minden reggel hálát adsz a mai napodért, egy idő után az agyad automatikusan aktiválja a hála érzését, mert a múlt tapasztalataiból azt kalkulálja, hogy ébredés után ez a tapasztalat következik.”

A Bagdi Bella-idézet után kiderül, hogy mit jelent a hála a pozitív pszichológiában… Az életünkben lévő jó dolgok elismerésének módja, a pszichológusok általában pozitív érzelmi válaszként határozzák meg. A Harvard Medical School például így fogalmaz: „Az emberek a hálával tudomásul veszik az életük jóságát. Ennek eredményeként a hála segít abban, hogy kapcsolatba léphessünk önmagunknál valami nagyobbal – akár más emberekkel, a természettel vagy egy magasabb hatalommal.” Eddig tartott az idézet, és mivel ez valójában egy nyelvi rovat, kitérnék a mai nappal kapcsolatos megnevezés, vagyis a hála világnapja helyesírására. A szabályzat szerint kis kezdőbetűvel írjuk, ugyanúgy, mint a többi ünnep, nevezetes nap, időszak, történelmi esemény nevét. További példák: a magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, nemzeti ünnep, a víz világnapja; anyák napja, farsang, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, ramadán; a bécsi kongresszus, a francia forradalom, a honfoglalás, a mohácsi vész, az ónodi országgyűlés, a szabadságharc. Egyébként szintén ma van a nemzetközi békenap, amelynek megünnepléséről az ENSZ-közgyűlés 1981 szeptemberében megtartott 36. ülésszakán döntöttek.