„Szenvedély nélkül semmilyen sportot nem lehet művelni” – idézem az olimpiai bajnok és kardvívó Szabó Bencét két nappal a magyar sport napja előtt. A Magyar Olimpiai Bizottság honlapja szerint a Magyar Athletikai Club (MAC), Magyarország legrégebbi egyesülete 1875. május 6-án, Budapesten szervezte meg a kontinens első szabadtéri sportversenyét, és ennek emlékére ünnepeljük 2000 óta, a magyar kormány határozata alapján a magyar sport napját. A száznegyvennyolc évvel ezelőtti eseményen atlétikai és ökölvívószámokban küzdöttek egymás ellen a sportolók.
De mit kell tudni pontosan a Magyar Athletikai Clubról? „1875. április 8-án alakult meg, s az 1947-es megszüntetéséig a legsikeresebb magyar egyesület volt, számos világ- és Európa-bajnoki cím mellett huszonnégy olimpiai aranyérmet szereztek a kék-sárga klub sportolói (köztük a vívó Gerevich Aladár és Rajcsányi László, az atléta Németh Imre, a birkózó Bóbis Gyula és a vízilabdázó id. Szívós István). A klubot 1989-ben a régi tagok újra bejegyeztették, majd 1993-ban fúzióra lépett a Népstadion SK-val, s elsősorban utánpótlás-neveléssel foglalkozik” – olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján megjelent cikkben.
A téma kapcsán eszembe jutott a sportnyelv, amelyről ezt írták a Nyelvművelő kéziszótárban: „Mivel a sportok többsége össznépi, szókincsük sem csupán szakszavak készlete. Ha mégis elkülönül a köznyelvtől, általában zsargonszerűvé is süllyed. Féltő gonddal kell tehát óvnunk mind az általános sportnyelvben, mind az egyes sportágak nyelvében meghonosodott magyar szavakat a »visszaidegenítéstől«, az eredeti idegen terminológia helyreállításától. […] Az újabban ismertté váló sportágak, például az ázsiai eredetű küzdősportok különösen nehéz feladat elé állítják a sportnyelv gondozóit.” Tehát a sportos szövegekben inkább szerepeljen edző a tréner, mez a dressz, illetve szorító a ring helyett.
A korábban említett Nyelvművelő kéziszótár szerint „napjaink köznyelve és publicisztikai stílusa számos sportnyelvi fordulatot használ átvitt értelemben: övön aluli ütés; a gazdasági vezető öngólt rúgott; valaki bedobja a törülközőt, azaz feladja a küzdelmet stb. Ez is mutatja, hogy a sportnyelv és a köznyelv szüntelenül hatnak egymásra”.
A mai rész vége felé kitérek a szombati jeles nap helyesírására… A magyar sport napja csupa kisbetűvel írandó ugyanúgy, mint az anyák napja, amelyet Romániában és Magyarországon minden év május első vasárnapján ünnepelnek, így idén három nap múlva köszönthetjük az anyákat.