Januártól megszűnik tehát a Fidesznek alárendelt Erdélyi Médiatér Egyesülethez (EME) tartozó lapok nyomtatott változata. A Krónika, valamint egy sor megyei lap már csak online felületeken lesz elérhető. A cégcsoporthoz tartozó Prima Press KFT gazdasági nehézségekkel magyarázta a döntést.
Azt még nem tudni, hogy ez hány munkahely megszűnését eredményezi majd és az sem derült ki a közleményből, hogy mekkora megtakarítást jelent a papír-alapú sajtó bezárása az amúgy politikai okokból nagyvonalú költségvetésből gazdálkodó média-birodalomnak.
Mert az kétségtelenül tény, hogy a papír ára hirtelen az egekbe szökött és a romániai magyarság – a világhálóról rázúduló információdömping körülményei között – egyre kevésbé tudja eltartani a nyomtatott újságokat.
Azt is el kell ismernünk, hogy a generáció-váltással jelentősen átalakultak a médiafogyasztók szokásai. A fiatalok – ha épp nem tudják élőben nézni – akkor ma már a telefonjaikon követik a percről percre frissülő információkat egy izgalmas focimeccsről és a másnap megjelenő nyomtatott újságban már nem olvassák el a mérkőzésről szóló beszámolót. Az a korosztály, amelyik ahhoz szokott hozzá, hogy a reggeli kávéja mellett átolvassa a még nyomdafesték-szagú újságokat, eltűnőfélben van, vagy alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez és akkor a lapterjesztés, az utcai árusítás ezernyi gondjáról még nem is szóltam.
Csakhogy – és ezt most akár csupa nagybetűvel is mondhattam volna, ha egy hanganyagban lehetnének nagybetűk – az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó lapok esetében nem elsősorban erről van szó. A magyar adófizetők pénzéből búsásan kistafírungozott sajtóbirodalom nem gazdasági, hanem politikai vállalkozása mind a mai napig a Fidesz-kormánynak. Célja az, hogy a romániai magyarságot a NER-hez láncolja, és a határon túliak is legitimálják az orbáni politika helyességét. Hogy ezt mennyire így gondolták, azt bizonyítja az is, hogy Demeter Szilárd az EME nem hivatalos nagykövetének nevezte saját magát. Ugyancsak az ő „érdeme”, hogy a politikai projekt rekord összegű támogatásban részesült. A magyar kormány – az Erdélyi Átlátszó szerint – 2017 és 2021 között 7,5 milliárd forintot (hozzávetőleg 90 millió lejt) költött a média-holdingra. Demeternek ambiciózus tervei voltak, „vertikális és horizontális portálokról” beszélt az Átlátszónak, amelyek révén „integrált médiát építenének fel”, „megteremtenék az erdélyi szcéna elemeit és azon platformok koncepcióját, amelyek ezen eszközökkel a közösségépítést szolgálják” – mondta Demeter 2018-ban az oknyomozó portálnak.
Nos, nem lennék meglepve, ha az idézett interjú után négy évvel a magyarországi döntéshozók úgy értékelnék, hogy az EME-projekt sem vertikálisan, sem pedig horizontálisan nem valósította meg nem hivatalos nagykövetének merész álmait. S, ha már amúgy is takarékoskodni kell, akkor leadtak egy figyelmeztető lövést: ideje magasabb fordulatszámra kapcsolni a propagandát, mert különben további karcsúsítások jöhetnek.
Az eset ugyanakkor felvillantotta a kizárólag magyarországi forrásokra épülő romániai magyar intézményrendszernek a sérülékenységét. Ha ugyanis a NER fenntartására szánt költségvetés – az EU-s pénzek elmaradása miatt is – megcsappan, akkor aligha kétséges, hogy először a külföldi projekteket faragják le.