Románia kérésére európai szakértők vizsgálták meg a közelmúltban azt, hogy az ország teljesítette-e a schengeni csatlakozás technikai feltételeit. A közösségi tisztviselők kedden Bukarestben voltak, miután korábban meglátogatták a szerb határon lévő moraviţai határátkelőt és a menekültek befogadására létrehozott temesvári központot. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatékonysággal akadályozzák meg a hatóságok az illegális bevándorlást. Mihai Ritivoiu, Temes megye prefektusa a közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a megye illetékes állami szervei teljesítették vállalásaikat és nem akadtak gondok a belügyi szervek működésével kapcsolatban.
Szerdán Romániába látogatott Mark Rutte, holland miniszterelnök és a hivatalos tárgyalásokon szóba került hazánk schengeni csatlakozásának kérdése is, tekintettel arra, hogy Hollandia az egyetlen olyan ország, amelyik következetesen ellenezte Románia belépését a schengeni övezetbe. Mark Rutte ellátogatott a nagysinki katonai támaszpontra, ahol találkozott Klaus Iohannis államfővel. Rutte – aki már sok fejfájást okozott Orbán Viktornak is – a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy Hollandia elvben nem ellenzi Románia csatlakozását, ugyanakkor viszont erre akkor kerülhet sor, ha az ország minden feltételt teljesített.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Transtelexnek azt nyilatkozta, hogy az ukrajnai háború paradigmaváltást hozott az Európai Unióban hazánk schengeni csatlakozásával kapcsolatban. A politikus arra utalt, hogy felértékelődött Romániának, mint Ukrajnával szomszédos országnak helyzete. Brüsszel számára fontos, hogy Bukarest megbízható partnere legyen az EU-nak, s ennek jelentősége meg is mutatkozott, akkor, amikor Románia hatékonyan segítette négy millió tonna ukrán gabona exportját a konstancai kikötőn keresztül. Winkler szerint a csatlakozásnak nemcsak politikai tétje van: euró-milliárdokban mérhető annak gazdasági haszna is, ezért nem véletlen, hogy a román diplomácia nagy erőkkel igyekszik kihasználni a kedvező politikai konjunktúrát. Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter a közelmúltban azzal érvelt a parlamentben az igazságügyi törvények módosítását előíró jogszabályok elfogadása mellett, hogy az feltétele az ország schengeni csatlakozásának és a romániai igazságügy átvilágítása és ellenőrzése megszüntetésének.
Nemcsak pozitív erőfeszítések kísérik a csatlakozás ügyét, hanem bizarr, már-már komikus megnyilvánulások is. Adrian Năstase, volt miniszterelnök bejelentette, hogy mindaddig nem vásárol holland termékeket, amíg Hollandia ellenzi Románia csatlakozását a határőrizet nélküli közösségi térhez. A volt kormányfő csak sajnálhatja, hogy bojkottjával lemaradt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Semjén Zsolt mögött, aki már 2017-ben hadat üzent a holland tulajdonú Heineken óriásvállalatnak, mert az jogvitába keveredett a Csíki sörrel. Mark Rutte csak remélheti, hogy a holland gazdasági télvíz idején nem roppan bele Năstase kurucos akciójába.
Az Európai Parlament tegnap jóváhagyta Románia csatlakozását a schengeni övezethez. A képviselők nagy többsége pártállástól függetlenül támogatja a csatlakozást. Ennek azonban inkább csak mint politikai hangulatjelző eseménynek van jelentősége, mert a végső döntést a kérdésről az EU Bel- és Biztonságügyi Tanácsa hozza meg december 8-án, azonban az előjelek egyértelműen kedvezőek.
E kissé hosszúra nyúlt bevezetőből egyértelműen kiderül, hogy a schengeni integráció eddig sem a technikai feltételek teljesítéséről szólt. Vegytisztán politikai ügy volt, és most is az. Megítélésem szerint pedig a csatlakozást elsősorban nem Brüsszelből, Berlinből, vagy Hágából, hanem Bukarestből gáncsolták el. Emlékezzünk vissza arra, amikor Traian Băsescu 2013 márciusában szinte diadalittasan jelentette be, hogy Németország ellenzi Románia csatlakozását a Schengeni övezethez azért, mert az igazságügy függetlensége még nem biztosított. Ez a nyilatkozat rávilágít arra, hogy a csatlakozás elodázása a volt államfő és pártja belpolitikai ambícióinak lett a következménye. Számukra fontosabb volt az, hogy a Kövesi – Coldea -féle igazságügy révén megszabaduljanak politikai ellenfeleiktől, mint azok az euró-milliárdok, amelyeket a csatlakozás révén nyerhetett volna az ország.