„Szeretem a magányos utazásokat […], mert ilyenkor emlékeim is velem utaznak, néha bent a kocsiban, de néha kint a mezők fölött, árnyékos erdőkben vagy a pocsolyák csillogásában, ahol egy-egy gólya tart őrséget olyan katonás tartásban, hogy csak az őrbódé hiányzik mellőle és a szuronyos puska a válláról” – idézem Fekete Istvánt, aki ötvenkét évvel ezelőtt, 1970. június 23-án hunyt el. Számos ifjúsági könyvet és állattörténet írt; barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője.
Eleinte a vadászkalandjait jegyezte le, később azonban egyre komolyabban kezdett foglalkozni az írással. Első regénye A koppányi aga testamentuma, a cselekmény pedig a török hódoltság idején játszódik Somogyban. A főhős egy végvári vitéz, Babocsai László, akinek édesapját a koppányi aga, Oglu legyőzte és megölte egy párviadalban. László fogadalmat tett arra, hogy bosszút áll apja gyilkosán egy újabb párviadalban, és végül elérte a célját. A könyv ismertetőjéből kiderül, hogy a halálra sebzett aga utolsó perceiben békejobbot nyújtott ellenfelének, és arra kérte, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondjaiba. „Fekete István romantikus, kalandos történetéből megismerhetjük a török hódoltság korát, a végvári harcok veszélyekkel teli, izgalmas hétköznapjait.” Zárójelben megjegyezném, hogy Koppány, azaz Törökkoppány egy Somogy megyében található község, és a Koppány folyó mellett fekszik. Az sem mellékes, hogy a korábban említett regény 1937-ben 1. díjat nyert az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság regénypályázatán.
Szeretném megemlíteni még az önéletrajzi elemekkel gazdagított Zsellérek című regényét, amely országosan ismertté tette őt, nemcsak rajongókat, hanem ellenségeket is szerezve számára, olyanokat is, akik súlyosan bántalmazták. Bár 1939 és 1944 között hétszer adták ki és több tízezer példányban kelt el, 1946-ban betiltották, az újabb megjelenésére pedig egészen a rendszerváltásig kellett várni. Évekig egyetlen sort sem közöltek Fekete Istvántól, ráadásul mezőgazdászként sem dolgozhatott. 1951-ben tanárként helyezkedett el, majd számos állattörténet és ifjúsági regény született a tollából… mást nem engedtek meg neki. Íme, néhány cím, amely valószínűleg a hallgatóknak is ismerős: Kele, Lutra, Tüskevár, Téli berek, Bogáncs, illetve a Vuk.