Rendszeresen követem a brüsszeli megjelenésű online hírportál a Politico – koronavírus adatok napi frissítése címen található – tudósításait.
A frissítések mindig két részből állanak. Az első – térképről előhívhatóan – a heti átlagokat tartalmazza Európára (benne az Egyesült Királyságra) valamint Közel-Kelet és Kelet-Ázsia néhány országára vonatkoztatva. A második kizárólag Európában (benne az Egyesült Királyságban) beadott dózisok száma szerint adja meg az adatokat. Ezúttal a teljesítés sorrendjében. A sorrendet a táblázat nyilvánvalóan az első rubrika, a 100 személyre eső oltások száma alapján adja meg. A sort hosszú hónapok óta Málta vezeti, nyomában az Egyesült királysággal. Az első adat Málta esetében 166,8, az Egyesült Királyság esetében 123. Igaz, Máltában mindössze közel 738.727 dózist adtak be. Ez népességarányosan 82,6 százalékot (share) jelent. Anglia esetében a 83.473.689 dózis már csupán 54,4 százaléknak felel meg.
A lista végén állunk mi. Románia 9.298.140 dózissal, ami népességarányosan 24,9 százalékot és 100 emberre számítva 48,3 beoltottat jelent. Bulgária ahol a beadott dózisok száma 1.966,097, ami 12,9 százalékot és 100 emberre számítva 28,3 oltást jelent.
A sor legvégén Magyarország áll. A 100 embere eső dózisok számánál NA (azaz No Data) szerepel, s ugyanez érvényes az összes beadott dózis számára is. Az egyetlen adat, mely Magyarországnál megjelenik az az népességarányos százalékarány. Ez azonban 55,5, s a megfelelő angol adatnál is jobb. Ennek alapján tehát Magyarországnak Málta után a második helyen kellene szerepelnie. Hónapokon át ott is szerepelt. A magyar hírközlő szervek jelentéseiben ma is ott szerepel.
Magyarország esetében persze bonyolíthatja a helyzetet, hogy a magyar egészségügy keleti oltásokat is használ, s azoknak van olyan típusa is, melyből a teljes immunizáláshoz egyetlen dózis is elegendő.
Ez persze valóban megzavarhatja a nyilvántartást, hiszen a beadott oltások száma, sőt a 100 főre beadott oltások száma sem összevethető az egyéb országokból érkező adatokkal. Ettől függetlenül azonban Málta után még mindig Magyarországon legnagyobb a „tényleges beoltottság”, azaz a lakosság immunizáltsága.
Ezt a tényt a napi újabb fertőzések és az elhalálozások száma is sugallja.
De van egyéb is. Az első, térképes frissítésen Magyarország 100 lakosra eső – heti átlagban számolt beoltottsága is megjelenik, s annak alapján Magyarországot Németország után a 13. hely illetné meg. Kérdés azonban, honnan ez a 7 nap átlagára vonatkozó adatt, ha a napi adat egyetlen napra sem ismeretes. De ha csak az átlag ismeretes, miért nem lehet végülis ezt beírni? Annál is inkább, mert az említett országok esetében (Málta, Egyesült Királyság… Románia, Bulgária) a napi adat és a heti átlag nagy pontossággal egyezik. (Az eltérés még az Egyesült Királyság esetében is 0,04 oltás…)
Nem csupán a magyar hiúság, vagy a feltételezhető európai káröröm keltette ingerültség beszél belőlem. Az ember szeret tisztán látni. Nyilvánvaló, hogy a sorrend legjobb esetben is következetlen. (Hosszú hónapokon át ugyanis Magyarország rendszeresen a 3. majd a 2. helyen szerepelt. S a helyzet lényegi vonatkozásokban azóta sem változott.) De vajon a sorrend maga újabban miért „válhatott” következetlenné? Csaknem azért, mert a brüsszeli adminisztráció ebben az apróságban is betart Magyarországnak?
Olcsó kis diadal lenne…!