Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A siker a nagyhatalmak közötti hidegháborús versengéssel hozható összefüggésbe.
A világűr meghódítása ugyanis óriási propagandagyőzelmet is jelentett. Az első sikereket a szovjetek érték el: ők lőtték fel 1957-ben az első műholdat, majd éppen hatvan éve, 1961-ben Jurij Gagarin személyében szovjet állampolgár járt először a kozmoszban. Az Egyesült Államok 1969-ben törlesztett, amikor Neil Armstrong elsőként lépett a Holdra.
Két évvel később a szovjetek újra visszavágtak. A 19 tonnás, 15,8 méter hosszú és 4,2 méter átmérőjű Szaljutot sikerült fellőni és pályára állítani, de az első háromtagú személyzet dokkolási problémák miatt kénytelen volt dolgavégezetlenül visszatérni a Földre. A következő küldetés 22 és fél napi kísérletezés után tragédiába torkollt. A Földre visszatért űrhajóban a kozmonautákat holtan találták, miután a légnyomás-kiegyenlítő szelepe meghibásodott. Azóta szigorú előírás, hogy az űrhajósoknak a start és a landolás során is viselniük kell a szkafandert. A programot a tragédia után felfüggesztették, az első űrállomás pedig – miután üzemanyaga elfogyott – 175 nap után a Csendes-óceán felett a légkörbe belépve megsemmisült.
A hidegháború lezárulása után az űrhatalmak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, közösen dolgoznak, Kína viszont a közeljövőben tervezi saját űrállomásának fellövését.