A nemzetközi és hazai sajtó egyik mai fő témája, az Amerikai Egyesült Államokban kirobbant tüntetés-hullám, amely egy hét alatt több mint 140 amerikai városra terjedt ki, miután az afroamerikai George Floydot az őt igazoltató rendőr brutális beavatkozásával megölte. A tüntetések eredetileg Floyd megölése és a rendőri erőszak elleni tiltakozásként indult. Sajtóhírek szerint egy időre –Donald Trumpot és családját is a Fehér Ház bunkerébe kísérték a közelben erőszakosan fellépő tömeg miatt. Az elnök – akit nyilatkozatai és viselkedése miatt a legtöbb amerikai lap elítél, vagy kritikával illet – előtte még hergelte az embereket a közösségi médiában, azzal, hogy „vad kutyákat” küld azokra, aki rá akarnának törni. Tegnap már a hadsereg bevetésével fenyegetőzött, és agresszívebb fellépésre buzdította az államok kormányzóit. A fosztogatásokba torkolló zavargások miatt New Yorkban kijárási tilalom bevezetését fontolgatják a hatóságok, ahogyan ezt már több városban, részlegesen megtették – tudósít a CNN és az euronews.com is. Az Egyesült Államok 15 államában és a fővárosban kellett bevetni a Nemzeti Gárdát, és országszerte több mint 4000 embert vettek őrizetbe. A The New York Times egy mai cikkében úgy vélekedik, hogy Floyd halála szimbolikus, az állam pedig szinte teljesen elvesztette a kontrollt az erőszak megfékezésére.A The Washington Post szerint Donald Trump, akinek a szavai most rendkívül sokat számítanának csak önti az olajat a tűzre, szokásához híven, ez pedig egy rossz vezető rossz reakciója – jegyzi meg a lap. A Reuters hírügynökség arról ír, hogy Amerikában egy másik lázadás is kibontakozóban van a kaliforniai Sillicon Valleyben, ahol a Facebook alkalmazottai elégedetlenek azzal, hogy Mark Zukerberg, a Facebook alapítója nem hajlandó Donlad Trump Twitteren vagy máshol közzétett üzeneteit cenzurázni. A brit The Guardian egy mai cikkében arról ír, hogy a londoni karantén, azaz a szükségállapot idején a brit fővárosban is 50 százlékkal nagyobb arányban igazoltatták vagy ellenőrizték a színesbőrű lakosságot, mint az európai fehéreket. A The Time megjegyzi, hogy hasonló méretű és mértékű intézkedésre az Amerikai Egyesült Államokban Richard Nixon elnöksége idején, 1968-ban volt szükség, amikor a fekete polgárjogi harcost, Martin Luther King meggyilkolták.A spanyol El Pais mai számában olyan képet közöl, amelynek Donald Trump az egyik megrongált templom előtt áll egy Bibliával a kezében – a lap szerint azért, hogy az erőszak minél előbb véget érjen. Közben egyre több amerikai városban mutatják ki a rendőrök, hogy ők is a tüntetőkkel és az erőszak áldozataival szimpatizálnak. New Yorktól Portlanden át Houstonig készültek felvételek arról, hogy féltérdre ereszkednek a demonstrálók előtt.
Oroszországban Vlagyimir Putyin megerősíti pozícióját: június 1-én, hétfőn bejelentette, hogy pontosan egy hónapon belül, július 1-jén kerül sor az alkotmánymódosító népszavazására, amely további két elnöki mandátumot biztosítana neki, írja a Rossiiskaia Gazeta. Ez azt jelenti, hogy a 2024-ben véget érő elnöki ciklust továbbiak követnék, 2036-ig, gyakorlatilag egész életre elnök maradhat. Ahogyan a Kommersant napilap fogalmaz, még a központi választási bizottság tagjait is meglepte Putyin azon döntése, hogy egy hónap alatt mindent megszervez. Vlagyimir Putyin egy Borisz Jelcinnel kötött megállapodással vált ideiglenes elnökké, amikor Jelcin 1999-ben nyugdíjba vonult, majd 2000 és 2008 között két négyéves hivatali időt töltött be. Ezután Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lett négy évre az államelnök, majd újraválasztották 2012-ben és 2018-ban, az elnöki mandátum időtartama Oroszországban hat év.
Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből, amelynek eredményét a Magyar Távirati Iroda (MTI) nyomán a Krónika napilap is közöl.A lap kiemeli, hogy a felmérés összegzésben azt írták: az elmúlt évek tapasztalata, hogy a száz évvel ezelőtti sebeket, amelyek fenntartása elsősorban nagyhatalmi érdekeket szolgál, a közép-európai együttműködés és a kölcsönös tisztelet, ha lassan is, de begyógyíthatják” csak két országról van a válaszadók kevesebb mint fele jó véleménnyel, Szerbiáról (40 százalék) és Romániáról (36 százalék). Szerbia esetében ez egy év alatt 8 százalékpontos javulásnak számít, Románia vonatkozásában pedig 3 százalékpontosnak – jegyezték meg. Az intézet megállapítása szerint a „bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés” aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához”. A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra – írta az intézet.