Jó, hogyha az RMDSZ három évtizedének az értékelésében mindenekelőtt azokból az alapelvekből és programpontokból indulunk ki, amelyeket megalakításának az időpontjában megfogalmaztak. Nos, hadd idézzek fel szószerint néhányat, ahogyan az a korabeli közleményekben megjelent. Nemzetiségi képviselet biztosítása a törvényhozásban és az államigazgatásban. Anyanyelvi oktatási hálózat kiépítése az óvodától az egyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással. A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek a létrehozása és működésük biztosítása. A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozása. A kollektív nemzetiségi jogok alkotmányos szavatolása és gyakorlatba ültetése a különböző törvények és végrehajtási utasításaik által. Akadálytalan kapcsolattartás a magyar nemzet más részeivel. Nemzetiségi minisztérium létrehozása. Nem folytatom. De hogyha visszatekintünk minderre kiderül, hogy az alapítók, a romániai magyarság korabeli neves személyiségei, nagyon is tisztán látták a jövőt, és a felvázolt irányvonalak közül a legtöbb tekintetben sikerült jelentős előrelépéseket elérni. Persze, mindehhez hozzájárult az is, hogy Románia általában a demokratikus átalakulások útjára lépett, tagja lett annak az európai intézményrendszernek, amely lebontotta a határokat és gazdasági támogatásokkal segítette a ketel-közép európai államok felzárkozását. Kétségtelen azonban, menetközben, az idő múlásával, megjelentek olyan újabb problémakörök is, amelyek akkoriban nem lehetett ennyire pontosan látni. A nagyfokú romániai elvándorlás, amely a hazai magyar közösséget is sújtja, a regionális gazdasági széttagozódás, avagy egyértelműbben fogalmazva, a magyarok is lakta régiók gazdasági lemaradása más romániai területekhez képest, jelkép- és szimbólumhasználatok, valamint a kollektív jogok erőteljesebbé tétele, ahol meglehetősen nehéz az áttörés, a romániai magyarság képviseletének és a mindenkori magyarországi kormányzatnak a viszonya, a romániai magyarság belső politikai tagolódása. Ám úgy tűnik, hogy a holnapi nap ez utóbbi tekintetben is változásokat hoz. A belső harcoktól szabdalt Magyar Polgári Párt és a különböző személyi viharok megrázta Erdélyi Magyar Néppárt holnap Csíkszeredában külön-külön tart küldöttgyűléseket és közös összejövetelen is találkoznak, amelyen megbeszélik a fúzió, az egyesülés kérdéseit, és véleményem szerint nem kétséges, hogy a végső cél nem lesz más, mint a visszatérés oda, ahonnan elindultak. Bárhogyan is nevezik, de az RMDSZ, amely már megalapításánál ernyőszervezetként határozta meg önmagát, ahová bárki befér, aki a romániai magyarság érdekeit szolgálja.
Néhány gondolat a Minority SafePack esete kapcsán
Jubilálunk. Tíz éves a Minority SafePack. Erre fel épp most visszadobták. Már megint.
Bár Jourová asszony (már megint ő) elmondta, hogy mindettől függetlenül „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a védelme az Unió egyik alapvető értéke”, de magasabb szintű brüsszeli politikus nem fárasztotta a közvéleményt azzal, hogy magyarázatot fűzzön több mint egymillió ember kérésének az elutasításához.
Jól nézünk ki!
Közeledik a világvége! – mondhatnák a nagyokosok. Azok, akik jósolgatásra szakosodtak. Csupán az a baj, hogy nehéz őket megcáfolni. A torontói jegyzőkönyveket lapozgatva Serge Monast brit író és szocialista gondolkodó 15 pontba foglalta a világvégéhez vezető út sajátosságait.
Tovább...A jéghegy csúcsa
Nemcsak a helyi közösséget, hanem az országos, sőt a Kárpát-medencei magyar közvéleményt is megmozgatta a csíksomlyói Somlyó utca 33. szám alatti nyomortelepet ért tűzeset: még égtek a lángok, amikor máris a károsultak megsegítésére siettek, ruhaneműt, takarót, ételt, meleg teát, matracot gyűjtöttek nagy mennyiségben a hirtelen földönfutóvá lett, amúgyis nincstelen embereknek.
Tovább...„Ellen kell állnotok…!”
Amint az közismert: a WikiLeaks-kiszivárogtatások értelmi szerzőjét és vezéralakját Julian Assanget egy svéd bíróság – a tényleges kockázat pontos ismertében – szexuális erőszakra hivatkozva letartóztatta és elítélte, s bár Svédország a később ejtette a vádakat, az ellene kiadott Amerikában kiadott nemzetközi elfogatási parancs továbbra is érvényben maradt.
Tovább...