A román külügyminisztérium üdvözölte a Velencei Bizottság véleményét az ukrán oktatási törvényről, amelyben az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló konzultatív testülete jogosnak nevezte a jogszabályt ért bírálatokat.

Eszerint a törvény hetedik cikkelye hátrányosan érinti az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a román és a magyar közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, oly mértékben, hogy az a jogszabály alkotmányosságát is megkérdőjelezi. A Velencei Bizottság azt is leszögezi, hogy nem az Ukrajna területén beszélt kisebbségi nyelvek rovására kell javítani az államnyelv oktatásának minőségét.

A román külügyminisztérium közleményében emlékeztette a kijevi vezetést: a kétoldalú kapcsolatok legmagasabb szintjén vállalt kötelezettséget arra, hogy a Velencei Bizottság észrevételei alapján helyrehozza a kisebbségek anyanyelvű oktatásában előidézett problémákat.

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont az Európai Unió közös elvárásaként fogalmazódott meg Kijevvel szemben az EU-Ukrajna társulási tanács pénteki brüsszeli ülésén – jelentette ki Szijjártó Péter a találkozó után.

Sajtóértekezletén a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a magyar kormánynak az ügyben három elvárása van az ukrán hatóságokkal szemben: hogy ne korlátozzák a már megszerzett jogokat, egyeztessenek az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel, és hajtsák végre teljes egészében a Velencei Bizottság ajánlásait.

Hangsúlyozta: “fontos előrelépés”, hogy az ülésen Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő ugyanezeket az elvárásokat fogalmazta meg az EU nevében, és így “véglegesen megdőltek azok a hazug érvek”, amelyek szerint ez kétoldalú vagy kizárólag magyar ügy lenne.