Megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állampolgári kezdeményezése. A dokumentumhoz csatolt törvénytervezet a parlament elé kerülhet, ha a tízfős kezdeményező bizottságnak sikerül összegyűjtenie legalább százezer aláírást.

A Székelyföld autonómiastatútuma címet viselő törvénytervezet előterjesztésének fő kezdeményezője Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) elnöke. Rajta kívül a kezdeményező bizottság tagjai: Elekes-Józsa Márton, Baico Zsigmond, Kercsó Attila, Márton Csaba, Czink Attila, Cziriák Károly, Kolcsár Géza, Kovács László, Takács József.

A 2017/66. Hivatalos Közlöny szerint a Törvényhozási Tanács negatívan véleményezte a jogszabály-tervezetet, azonban a testület hozzájárulása nem feltétele az aláírásgyűjtés megkezdésének.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2015. június 3-i együttes ülésén határozott arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómiastatútumát, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották 2016 júniusában, emiatt összeférhetetlenné váltak a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet ? magyarázta az MTI-nek tavaly ősszel a GYSZT elnöke.

Itt olvasható a Hivatalos Közlönyben megjelent tervezet:

Izsák Balázs, az SZNT elnöke szintén akkor az MTI-nek elmondta: a törvénytervezet polgári kezdeményezésként való beterjesztése szinte lehetetlen feladat, hiszen ahhoz az ország megyéinek egynegyedéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni.

?Ezt a törvényt is úgy találták ki, hogy a magyarok az őket érintő kérdésekben állampolgári törvénykezdeményezést ne tudjanak beterjeszteni? ? vélekedett az SZNT elnöke.

Rámutatott: a polgári kezdeményezésre alternatív lehetőségként tekintenek, ?meg sem fordult a fejükben?, hogy ne próbáljanak előbb a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóihoz fordulni azzal a felkéréssel, hogy ők terjesszék a bukaresti parlament elé a Székelyföld statútumát, miként azt korábban is megtették az RMDSZ autonómia mellett elkötelezett képviselői.

A székelyföldi autonómia statútumáról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetette el a bukaresti törvényhozás.