Csontváry Erdélyben

A mi Nagyszebenünkhöz képest a felvidéki, szlovákiai Kisszeben valóban kisváros, alig van több mint tízezer lakosa, amikor pedig Kosztka Mihály Tivadar 1853-ban megszületett, alig éltek ott kétezren. Édesapja, Dr. Kosztka László, a település különc szokásairól jól ismert, de megbecsült gyógyszerésze úgy gondolta, hogy fiára örökíti a mesterséget és jó ideig úgy tűnt: nem is tévedett. Az ifjú Mihály Tivadar budapesti egyetemi évek után apja nyomdokain bandukolt,1875-ben kapta meg gyógyszerész-oklevelét, ezután patikusként dolgozott Léván, Iglón és Eszéken. 1880 októberében, egy meleg őszi délután, egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni, s szórakozottan lerajzolta egy recept hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig ?az idős, jólelkű? patikavezető így kiáltott fel: ?Hisz maga festőnek született!?.Önéletírása szerint akkor tenyerében megjelent egy fényes háromszög és a feje fölött hangot hallott:?Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél!? A napút fogalma egy kis tisztázást igényel, ugyanis Tivadar ekkor már a fényre, annak összetevőire gondolt és huszonhét évesen kezdett el utazgatni, hogy többek között Rómában Raffaelo festményeit tanulmányozza. Hazatérése után a patikusággal sem szakított, Szentesen vásárolt önmaga számára gyógyszertárat, majd 1894-ben, negyvenegy évesen, gondolta úgy, hogy megtanul festeni. És így indult el a művészeti pályán, immár Csontváry előnévvel, a magyar festészet egyik legkülönlegesebb alakja, akinek alkotásait jóval 1919-es budapesti halála után fedezték fel és hogy egyáltalán volt amire rábukkani, abban nagy szerepet játszott egy bizonyos ifjú építész, aki nem hagyta, hogy a Csontváry-örökösök fuvarozó ponyvának adják el a nagyméretű, festett vásznakat és potom áron megvásárolta az egészet. A jól ismert expresszionista, impresszionista, szürrealista és más képzőművészeti irányzatokba be nem besorolható Csontváry a maga különleges stílusában, színvilágában és olyan festékekkel, amelyeknek mind a mai napig fürkészik a titkait, alig valamivel több mint száz képet festett és ezeknek majdhogynem a fele látható azon a kiállításon, amely holnap nyílik meg a Csíki Székely Múzeumban. A válogatásnak olyan szempontokat is figyelembe kellett vennie, hogy a képek a Mikó-vár középkori ajtóin és ablakain keresztül valamiképpen beférjenek az öt kiállító terembe, így a nagyméretűekről le kellett mondani, de amelyeket holnaptól augusztus huszadikáig először Erdélyben bemutatnak, alighanem kárpátolja a  művészetkedvelőket. ? A kiállítás koncepciójának alapja az életmű nagy, tematikus csoportokra való bontása? ? mondotta a megnyítót megelőző sajtótájékoztatón a magyarországi Bellák Gábor műkritikus, a tárlat kurátora és nem kétséges, hogy a több magyarországi múzeumból ide érkezett festmények igazi élményt jelentenek majd mindenkinek. A program szerint holnap délelőtt, a Mikó-vár udvarán sorra kerülő megnyítón, részt vesz Balog Zoltán, a budapesti kormány minisztere és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, akik fő védnöki szerepköröket is betöltenek. És persze, az első napon, még ingyenes lesz a látogatás. Utána viszont már megindul a szervezési és kommunikációs gépezet, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban minél többen láthassák Csontváry művészetét Erdélyben.