2022-re India veheti át Kínától a világ legnépesebb országa minősítést, miközben Európa népessége fogy – derül ki az ENSZ teljes világra vonatkozó népesség-előrejelzéséből, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Londonban. Az új előrejelzés szerint India népessége 1,4 milliárd lesz. Korábban 2028-ra jósolták, hogy India átveszi a vezető helyet Kínától. Utóbbi most a világ népességének 19 százalékát képviseli, előbbi pedig 18 százalékot.
A jelenlegi 7,3 milliárdról 2050-re 9,7 milliárdra emelkedhet a Föld lakosainak száma, és ez a szám 2100-ra elérheti a 11,2 milliárdot – olvasható a világszervezet beszámolójában, amely szerint a legnagyobb népességnövekedés a fejlődő térségekben, különösen az afrikai kontinensen várható. Így a jelentés szerint a gyorsan gyarapodó Nigéria 2050-re megfoszthatja az Egyesült Államokat „a világ harmadik legnépesebb országa” címtől, az afrikai ország népessége pedig várhatóan 400 millió lesz. A század közepére hat állam népessége meghaladja a 300 milliót: India, Kína, Nigéria és az Egyesült Államok mellett Pakisztán és Indonézia. Európa népessége a mostani 738-ról 707 millióra csökken.
A jelentés kitért arra, hogy a népességnövekedés nagyban függ a termékenység változásától: e téren viszonylag kis változás is hatalmas különbségeket jelent évtizedekre vetítve. Az ENSZ adatai szerint az utóbbi években a világ szinte minden részén csökkent a termékenység, miközben a várható élettartam a legszegényebb országokban is jelentősen nőtt. Így a világszerte, átlagosan várható élettartam a század elején mért 56-ról 62 évre emelkedett.
Az előrejelzés szerint Európában 2050-re a lakosság egyharmadát teszik majd ki a hatvan éven felüliek. A nyolcvan évnél idősebbek száma 2050-re a jelenlegi 125 millió több mint háromszorosára, 2100-ra pedig több mint hétszeresére növekedhet világszerte.
Számos térségben azonban továbbra is fiatal marad a lakosság: Afrikában jelenleg a 15 év alatti gyerekek teszik ki a népesség kétötödét. John Wilmoth, az ENSZ Népesedési Osztályának igazgatója szerint azzal, hogy a legszegényebb országokba összpontosul a népességnövekedés, nehezebbé válik a mélyszegénység felszámolása, az éhezés legyőzése, valamint az oktatás és az egészségügyi rendszerek kiterjesztése.