Műhelytanácskozást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az úgynevezett illiberális demokráciákról a Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány támogatásával.

A résztvevők a téma kapcsán alapvetően azt a kérdést járták körbe, mit tehet az Európai Unió, ha egy tagállam rendszeresen és módszeresen megsérti a liberális demokrácia európai értékeit és szabályait.Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke a tanácskozás egyik céljaként annak tisztázását jelölte meg, hogy az illiberális demokrácia fogalma alatt mennyire kiforrott hatalomgyakorlási modell értendő, illetve mennyiben van szó retorikai jelenségről.

A magyar származású Kati Piri, a holland Munkapárt EP-képviselője úgy vélekedett felszólalásában: a liberális demokráciára leselkedő veszélyek elhárításának egyik nagy feladata, hogy visszaszorítsák “a győztes mindent visz” szemléletét. Ez pedig – tette hozzá – korántsem csupán jogalkotási feladat, hiszen számos országban teljesen liberális a szabályozás, a gyakorlat mégis mást mutat.

A magyarországi helyzetet illetően a hollandiai szociáldemokrata politikus úgy vélekedett, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok rendszere “strukturális veszélyben” van Magyarországon. Leszögezte, hogy alapvető, érdemi változás csak Magyarországon belülről jöhet. Szerinte ennek nem szabad a bal- és a jobboldal közötti vitának lennie, hanem a demokratikus baloldal, jobboldal és centrum összefogására van szükség.

Rui Tavares, az Európai Parlament volt portugál EP-képviselője, aki az előző parlamenti ciklusban a magyar kormányzatot erősen elmarasztaló, róla elnevezett jelentést jegyezte, úgy vélekedett: az EU-nak világosan meg kellene fogalmaznia “európai ígéretét”, amelynek három fő eleme a jólét megosztása, az alapvető jogok érvényesülése és a demokratikus berendezkedés. Szerinte azt is világossá kellene tennie az uniónak, hogy e célok megvalósításának útjáról nincs visszatérés az autoriter rendszerekhez, és a megvalósítás a tagállamok közösségében könnyebb, mint az egymástól elkülönülő tagállamokban.

Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Média Monitor vezetője, a münsteri egyetem kutatója arról beszélt, hogy a 2010-es médiatörvény casus belli volt az EU és Magyarország viszonyában, mert annak elfogadása világosan jelezte az antidemokratikus tendenciákat.

Az ügy egyben tesztje volt annak, hogy az EU képes-e megvédeni az értékeket, vállal-e ennek érdekében politikai konfliktusokat – tette hozzá, és az eredményt csalódást keltőnek minősítette.

A médiajogász az EU további fellépési lehetőségeiről úgy vélekedett, hogy amennyiben a média működését szolgáltatásként fogják fel, és a szolgáltatásnyújtás szabadságára összepontosítanak, akkor érdekes kapcsolat alakítható ki a gazdasági szabadság és a véleménynyilvánítási szabadság között. Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok mennyire érvényesülnek a “propagandagépezetté silányított” közszolgálati média vonatkozásában – mondta.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője arról beszélt, hogy a korrupció nem véletlenszerű kísérőjelensége, hanem lényege az illiberális állami berendezkedésnek. Ennek logikai alapja szerinte az, hogy az illiberális állam úgymond magasabb rendű nemzeti célokat tűz ki, e célok elérésére alkalmatlannak tartja a kaotikus liberális környezetet, és a javak elosztását illetően biztosítani akarja azt, hogy a gazdasági erő azok kezében legyen, akik ezt az erőt a nemzeti célok érdekében képesek alkalmazni.

Magyarországon – mondta Jávor Benedek – a jelentős arányú EU-támogatásokat ?az új oligarchia fejlesztésére” fordítják. A képviselő szerint Orbán Viktor és Simicska Lajos barátságának megszűntével “új szakasz kezdődött a korrupcióban”. Nem csupán kicserélik az oligarchákat, hanem a miniszterelnök személyéhez sokkal közvetlenebbül kötődő ?strómanokat” hoznak helyzetbe – tette hozzá.

Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász azt hangsúlyozta, hogy az EU irányt téveszt, ha csak egyes kisebb ügyeket vesz elő uniós jogsértési eljárások keretében. Szerinte azt kell kimutatni, hogy alapvető uniós elvek és értékek módszeres megsértése folyik, és ezek ellen fel lehet lépni ?rendszerszintű kötelezettségszegés” miatti eljárással.

A vitaszabályok értelmében névvel nem idézhető hozzászólások közt elhangzott: az Európai Néppárt EP-frakciójában erős az a vélemény, hogy Orbán Viktornak egyértelműen állást kell foglalnia az európai értékek ügyében a közelgő budapesti néppárti vezetőségi ülésen, ellenkező esetben veszélybe kerül a Fidesz helye a néppárti frakcióban.