Ha minden igaz, akkor egy hónap múlva lesznek a helyhatósági választások. A feltételes mód használatát az indokolja, hogy a járvány ismét erőre kapott Romániában és az egészségügyi szervek figyelmeztetnek az iskolakezdés és a választások jelentette kockázatra. Ludovic Orban a minap jelentette be, hogy tárcaközi rendelettel fogják szabályozni, milyen egészségügyi előírásokat kell betartaniuk a jelölteknek, támogatóiknak és a választópolgároknak.
Ugyanakkor holnaptól hivatalosan is megkezdődik a választási kampány, ami valójában már rég tart. Az elkövetkező egy hónapban a politikusok minden megnyilatkozásukat alárendelik a választási sikernek, s ahogyan már megszokhattuk lesznek gyönyörű ígéretek, de még inkább az ellenjelöltek ócsárlása. A nagy pártok a parlamenti választások főpróbájának tartják a helyhatósági választásokat. Ők inkább a megyei tanácsok összetételére fognak figyelni, mert azokból következtetni lehet az országos politikai erőviszonyokra, de természetesen fontos számukra az is, hogy hány polgármestert, illetve helyi tanácsost tudnak hadrendbe állítani az országos választásokra. Meglepetések persze lehetnek, hiszen a kistelepüléseken kevésbé számít a jelöltek pártállása, ott többet nyom a latba a rátermettség, a közösség megbecsülése.
Politikai szempontból igazi jelentősége csak a fővárosnak és néhány megyeközpontnak van, mint például Kolozsvár, Temesvár vagy Nagyszeben. Bukarestben a kérdés az, hogy a jobbközép pártok összefogása elég lesz-e ahhoz, hogy leváltsák Gabriela Firea-t, aki négy évvel ezelőtt imponáló fölénnyel utasította maga mögé ellenfeleit, mandátuma alatt valóban megoldott néhány égető kérdést és ráadásul jól is kommunikált, ami egyébként nem jellemző a Szociáldemokrata Párt (PSD) aktivistáira. Nicuşor Dan, aki a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Plus nevű alakulat közös jelöltje már tizenöt év óta ostromolja a főpolgármesteri bársonyszéket, de mindeddig sikertelenül. A tét valóban nagy, hiszen az államfő után a főpolgármester az a személy, akit a legtöbb szavazattal választanak meg és volt már rá példa, hogy több politikus is ugródeszkának használta ezt a tisztséget. Victor Ciorbea miniszterelnök, Traian Băsescu pedig államfő lett, miután főpolgármester volt. Egy két héttel ezelőtti felmérés szerint Nicuşor Dan a szavazatok 46, Gabriela Firea 39 százalékára számíthat. Ekkor azonban még nem mérték Călin Popescu Tăriceanu támogatottságát, aki azóta szállt ringbe. Tekintettel arra, hogy egyfordulós választásról van szó, nagyon fontos az, hogy a kisebb pártok szimpatizánsai hogyan voksolnak. Ilyenkor ugyanis megtörténhet, hogy a szavazók nem az általuk preferált, hanem az esélyesek közül rokonszenvesebbnek tartott jelöltre pecsételnek. Kérdés tehát, hogy Traian Băsescu szavazói közül hányan fognak a jobboldali jelöltre szavazni, illetve Victor Ponta és Călin Popescu Tăriceanu támogatói közül hányan voksolnak majd Gabriela Fireara? A kis pártok ebben a versenyben eleve esélytelenül indulnak, számukra nem a győzelem a tét, hanem az, hogy jobb alkupozíciót szerezzenek a decemberi parlamenti választásokra és előnyösebb szövetségeket kössenek, de mint mondtam, nem biztos, hogy ebben a választópolgárok követni fogják őket.
Ami az RMDSZ szempontjait illeti, számára az a kérdés, hogy sikerül-e bevenni Marosvásárhelyt, amely úgy tűnik megoldhatatlan a helyi szervezet számára, pedig a Szövetség az összes nagyágyúját bevetette már. Úgy tetszik ugyanakkor, hogy hiába az MPP és az EMNP összefogása, a két zsebpárt nem fenyegeti az RMDSZ pozícióit, különösen olyan körülmények között amikor – román sajtóhírek szerint – Budapestről is önmérsékletre intették a két kisebbségi szervezetet, akik elálltak attól, hogy Szatmár megyében jelöltet állítsanak a megyei tanácselnöki tisztségre, hogy ne veszélyeztessék Pataki Csaba RMDSZ-es politikus esélyeit. Ilyen körülmények között az EMNP-MPP szövetség indulása az országos választásokon már fel sem vetődhet.