A mai magyar, erdélyi és magyarországi lapok nagy többségének vezető témája a trianoni békeszerződés, de néhány külföldi sajtókiadvány, például a Le Figaro, a szlovákiai Új Szó, amelyet az Eurotopics idéz,  is foglalkozik a kérdéssel. Az amerikai The New York Review of Books folyóirat is hosszú cikket szentel a témának, amelyben a békediktátum következményeiről, valamint a jelenkori Magyarországról, az Orbán Viktor vezette politikai rendszerről is szólnak. A cikk szerint Orbán Viktor arra készül, hogy újra naggyá tegye Magyarországot, és párhuzamot vonnak Donald Trump kampányígéretével, amelynek lényege az volt, hogy az amerikai elnök ismét naggyá teszi majd az Amerikai Egyesült Államokat. A teljes cikk itt olvasható: https://www.nybooks.com/daily/2020/06/03/viktor-orbans-masterplan-to-make-hungary-greater-again/.  

A román nyelvű lapok közül is megemlékezik néhány a száz évvel ezelőtt aláírt békeszerződésről, ám a cikkek hangvételét jelentősen befolyásolja az a tény, hogy míg Magyarországon, és általában magyar nyelvterületen ez a nap gyászünnepnek számít, Romániában örömünneppé nyilvánították nemrégiben. Száz évvel ezelőtt a trianoni békeszerződés aláírása radikális változásokat szentesített Közép-Európában, és még ma is rendkívül kényes témának számít. Magyarországon sokan még mindig tragédiaként élik meg a békeszerződést, sőt, egyesek annak revízióját követelik. Egyes környező országok számára viszont Trianon azt jelenti, hogy nemzeti követeléseik nagy részét elismeri a nemzetközi közösség, és hosszú évszázadok után végre saját maguk dönthetnek a sorsukról.Trianon az évszázados, soknemzetiségű és nagy kiterjedésű magyar állam végét jelentette. A paktum következtében az ország elvesztette területének 67, lakosságának 57 százalékát. Ráadásul egyáltalán nem csak a nemzetiségi területeket csatolták el. A korabeli magyarság harmada, több mint hárommillió ember az új Magyarország határain kívül rekedt – összegez az euronews.com portál, amely angol és magyar nyelvű cikkben is megemlékezik a sorsfordító eseményről. A Szabad Európa romániai portálja interjút közöl Ablonczy Balázs történésszel Mi történt volna, hogyha Magyarország nem írja alá a trianoni szerződést – címmel. Ablonczy, akinek szak- és kutatási területe a a két világháború közötti Magyarország története Sabina Fati kérdéseire válaszolva azokról a mítoszokról és legendákról is beszél, amelyek ehhez az eseményhez kötődnek, például arról az álhírről, miszerint száz év után a békeszerződés érvényét veszti. Ugyanakkor arra is kitér az interjúban, hogyan is indult a magyar nemzetállam megalakulása, melyek történetének körülményei és gyökerei, amelyek szervesen és mélyen kötődnek az Erdélyi Fejedelemséghez, Székelyföldhöz, a XIX. századi politikai aspirációkhoz. Ablonczy Balázs kifejti, hogy Trianon továbbra is élő témája a magyar közbeszédnek, ám a tényleges történelmi eseményekről és következményeikről való  tudás elhalványult, egyre kevesebben ismerik alaposan és minden vetületében ezt a kérdést. Ugyanakkor az is tény, hogy a mai Magyarország lakosságának körül-belül 28-30% -a származik az elcsatolt területekről és ez is hozzájárul ahhoz, hogy ez a mai napig kényes téma legyen – az Ablonczy Balázs történésszel készült interjút a https://romania.europalibera.org/ – oldalon olvasható teljes terjedelmében.

A román lapokat ugyanakkor az is foglalkoztatja, hogyan is áll hazai berkekben az új koronavírus járvány. A Hotnews internetes portálnak nyilatkozó dr. Adrian Marinescu szerint lehetséges, hogy egy hónap  leforgása alatt a betegségek száma nullára csökkent. Véleménye szerint  a megbetegedés kockázata nem annyira magas, hogy nem  merjünk nyaralni menni. dr. Adrian Marinescu ugyanakkor azt is kifejti, hogy a fertőzöttek tényleges száma valószínűleg jóval magasabb, mint a diagnosztizált esetek, ám jó próbatétel volt a május 15 óta eltelt három hét, amely alatt a megbetegedések száma nem nőtt exponenciálisan.

A nemzetközi sajtó egyik fő témája az amerikai zavargások, annak okai és következményei. A Reuters hírügynökség által végzett közvélemény-kutatás  eredményei azt mutatják, hogy az amerikaiak 56% -a nem ért egyet azzal, ahogyan Donald Trump elnök a múlt heti tüntetésekhez viszonyult, míg 33% -uk egyetért ezzel. A sajtó is tükrözi az ellentmondásos véleményeket, mert eleve  különféle változatokat mutatnak be a történtekről. Az tény, állapítja meg az euronews.com, hogy az Egyesült Államok történetének egyik legmélyebb időszakát éli. A koronavírus-járvány még nem múlt el, máris egy újabb árnyék borult az ország egére. George Floyd halálával évtizedek óta elnyomott fájdalom és feszültség tört a felszínre. A rasszizmus és az igazságtalanság ellen tüntető tömegeket még az sem érdekli, hogy szakértők szerint ezzel újra felgyorsulhat a koronavírus-járvány terjedése. A Washington Post  arról számol be, hogy Washingtonban rablásra és vandalizmusra is sor került,  az elkövetőkről azonban megjegyzi, hogy elsősorban jobboldali szélsőségesek és bűnözők voltak, akiknek semmi köze nincs a békés tüntetéshez. Sőt, tettükkel azt akarták igazolni, hogy létezik az úgynevezett belső terrorizmus, amelynek megállítója Donald Trump a rend és a közrend elnöke. Az igazság az azonban, hogy a washingtoni rendőrség a zavargásokat ellenőrzés alatt tudja tartani “az állig felfegyverzett katonák” beavatkozása nélkül – állítja a Washington Post.