Ma főként az idegen képzőkről lesz szó. A nyelvművelő szótár szerint mielőtt bármilyen szóhoz, kifejezéshez kapcsolnánk őket, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy szükségünk van-e a velük alkotott szavakra, illetve adnak-e valami újat, valami többletet a magyar képzőkhöz képest.

A leggyakoribb idegen eredetű főnévképző az –ista, amely magyar és idegen alapszóhoz is járulhat. Például: humanista, idealista, egyetemista, fradista, zongorista.

Nem maradhat ki az -izmus képző, amellyel általában valamilyen irányzatot, mozgalmat kifejező szavakban találkozhatunk. Íme, néhány példa: dadaizmus, futurizmus, liberalizmus, szürrealizmus. Ott van még az erdélyizmus kifejezés, amely az Erdély mint tulajdonnév és az –izmus képző találkozásából alakult ki. Magyar szóhoz, névhez egyébként ritkábban kapcsolódik.

Létezik még a -ció, -áció képző, amellyel egyebek között az agitáció és a gesztikuláció szavakban találkozhatunk. Ha nem tetszik ez a változat, használjuk a magyar -ás, -és képzőket, és így az agitálás, illetve a gesztikulálás kerül be a mondatba.

Ugyancsak gyakoriak az -órium és a -tórium képzők, amelyek például a laboratórium és a szanatórium szavakban fordulnak elő. Magyar alapszóhoz is társulhatnak, régies és népies hangulatot kölcsönözve neki. Például: pipatórium és szilvórium.

Megérkeztem az -itás képzőhöz, amely a többi között az agresszivitás, a brutalitás, illetve a naivitás szavakban köszön vissza. A nyelvészek azt tanácsolják, hogy amennyiben lehetséges, használjuk a magyar megfelelőiket, vagyis az erőszakosság, kegyetlenség és a gyermetegség szavakat.

Szintén ismerősek lehetnek az -ia képzős szavaink, mint például a história, a komédia és a mánia, valamint a butélia és a patália.

A görög eredetű -id képzőt sem hagyom ki; főleg olyan idegen vegyületneveket képez, mint a karbid, a klorid és a szulfid, de más szerepet is kaphat, például a romboid esetében.

Az idegen képzők ismertetését jövő héten folytatom a melléknévképzőkkel, valamint az igeképzőkkel, és ha belefér az időbe, a határozószó-képzőkre is kitérek. Hétvégén egyébként több okunk is lesz az ünneplésre. Idén nagyszombatra esik a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján tartanak. Másnap, április 12-én lesz húsvétvasárnap, az idei ünnep pedig teljesen eltér majd az eddigiektől. Mit kívánhatnék ilyenkor? Békés, áldott ünnepet, kitartást és egészséget!