A vihar elül, de a ma meghozott döntések hatása megmarad – jelentette ki az ismert író és történész, Yuval Noah Harari egy a Financial Timesnak írt vezércikkben, amelyben arról értekezik, hogyan látja az új koronavírus járvány utáni világot.
Az izraeli történész filozófus és író, akinek a könyveit milliók olvassák világszerte a Financial Times vezércikkében arról értekezik, hogy az új koronavírus járvány globális szinten érinti az emberiséget, és azokat a gazdasági, pénzügyi, politikai és kulturális rendszereket amelyek szerint működik. Talán ez lesz a mi generációk által átélt legnagyobb krízis, és azok a döntsek, amelyeket az államok vezetői és az emberek most a szükségállapotban meghoztak, még hossz ideig meghatározzák majd a világunkat – véli Harari, aki szerint a sürgősségeknek az a természete, hogy felgyorsítják a történelmi folyamatokat. Az olyan döntéseket –amelyeknek meghozatalához általában évekre, hosszú vitákra, pro és kontra érvekre van szükség, most gyakorlatilag pár óra alatt kell meghozni, és az alternatívák közül azt kiválasztani – szintén nagyon gyorsan -, amely az adott helyzetben hatékonynak bizonyul. Most például teljes országok és emberi közösségeik tesztalanyokká lettek: hogyan lehet digitális, virtuális eszközökkel megoldani az oktatást, hogyan működik egy cég, vállalat vagy intézmény, hogyha az alkalmazottak otthonról dolgoznak – korábban, azaz a normális időkben a legtöbb vállalkozó, intézményvezető ódzkodott az ilyesmitől, és az oktatásban is csak segédeszközként használták azokat a szerkezeteket, amelyeken keresztül ma az egész zajlik. Hogyan néz ki az életünk – elszigetelve a többiektől, a családunktól, a barátainktól? A járvány után a világunk teljesen más lesz. Két alapvető választási lehetőségünk van: a totalitárius megfigyelési rendszer vagy a közösségi felelősségtudat fejlesztése, illetve a nemzeti elszigetelődés vagy a globális szolidaritás – más járható út sajnos nem lesz – írja Yuval Noah Harari a Financial Times vezércikkében, amelyet a mai Ziarul Finaciar is részben közöl. Szintén a mai Financial Times arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány még nem érte el csúcspontját, de a jelek szerint központja jelenleg Európában, Nyugaton van – ugyanerről ír a francia Liberation is. A Corierre della Sera arról számol be, hogy Olaszországban talán kicsit csökkent a járvány lendülete, az utóbbi 24 órában visszaesett a regisztrált megbetegedések száma, bár még így is nagyon magas.
Amerikában is javában dühöng a járvány, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke pedig egyre inkább hitelét veszti egymásnak ellentmondó kijelentései miatt és azért, hogy folyton meggondolja magát.A The New York Times szerint tegnap még arra engedett következtetni Donal Trump, hogy egész New York államban karantént vezetnek be, mivel az Államok területén a járvány miatt elhunytak száma megduplázódott. Ehhez képest csakannyit rendeltek el, hogy a New York állam lakói csak akkor keljenek útra, ha az feltétlenül szükséges. A Washington Post Anthony Fauci, a Nemzeti Allergiaügyi és Járványügyi Intézet igazgatóját idézi, akit az amerikai sajtó a legnagyobb járványügyi szakemberként emleget és aki azt nyilatkozta, hogy a járvány Amerikában legkevesebb 100 ezer áldozatot szed majd. A brit The Telegraph arról ír, hogy Boris Johnson miniszterelnök, aki bizonyítottan megfertőződött az új koronavírustól, ezért házi elkülönítésbe vonult azt nyilatkozta, hogy a Nagy Britanniában elrendelt szükségállapot a járvány terjedésének lassítása érdekében hat hónapig is érvényben maradhat, a normális kerékvágásba az élet leghamarabb ősszel fog visszatérni – idézi a Telegraph Johnsont.
A mai Libertatea napilap többek között arról ír, hogyan próbálják megoldani a polgármesteri hivatalok a rászoruló személyek segélyezését a járvány idején. Bukarestben az első kerület polgármesteri hivatala önkormányzati forrásból segíti az alacsony jövedelműeket, heti 120 lejes vásárlási támogatással, a negyedik kerületben pedig meleg étellel segítik az időseket.Hasonló kezdeményezések Kolozsváron és Jászvásáron is vannak.
Túl vagyunk bezártságunk első hetén. Már unjuk picit a „maradj otthon” kampányt, a mániákusan ismételt kézmosást. De egyre többször kezdünk magunkban vagy hangosan tűnődni azon, hogy meddig tart ez az egész? Meddig bírják emberek milliói ezt az állapotot? A racionális gondolkodást, azaz a járvány legyőzéséhez elengedhetetlenül szükséges elkülönülés betartását mikor és kinél írhatják felül más szempontok? – teszi fel a mindannyiunkat gyötrő kérdéseket a mai Krónika Vélemény rovatában Pataky István Pszichológusok ideje című írásában.