Azt hiszem, a kedves hallgatók egyetértenek velem abban, hogy kizárólag érzelmi alapú székelyföldi területi autonómiát létrehozni lehetetlen. A gyakorlati, mindennapokban használható autonómia mindenekelőtt értelmi, ha úgy tetszik racionális alapú megközelítést igényel, bármiféle érzelmi megközelítés szimbolikus játék és pótcselekvés marad. Tekintettel arra, hogy a hét végén a Székely Nemzeti Tanács szorgalmazására megint többfele őrtűzeket és gyertyákat gyújtanak, még ha sokan is megsértődnek, akkor is el kell mondanom,hogy ez nem más, mint játék a tűzzel és a fellobbanó lángok fénye mellett játék a szavakkal. Igen, játék, mint ahogyan az imádkozás az autonómiáért úgyszintén nem más, mint a csodavárás eszköze, annak bizonyítéka, hogy úgy gondoljuk: az egekből adatik meg mindaz, amit a földön, az olyannyira vágyott autonóm területen képtelenek vagyunk elérni. A tűzeket meggyújtjuk, majd kioltjuk, az imákat elmondjuk, majd elhallgatunk és minden marad a régiben, immár közel három évtizede. Igen, közel harminc esztendő, tekintélyes idő, amelyet eltékozoltunk, ahelyett, hogy az autonómia racionális, ész-érveken álló megközelítésének, kidolgozásának a lehetőségével foglalkoztunk volna. Hol vannak azok a tanulmányok, amelyek leírják, hogy a székelység az élet milyen területén szeretne autonómiát? A közigazgatásban? A gazdaságban? A pénzügyekben? Az oktatásban? A kultúrában? A szociális ellátásban? Az egészségügyben? A településfejlesztésben? A közlekedésben és a hozzátartozó infrastruktúra korszerűsítésében? Az igazságszolgáltatásban? A környezet- és természetvédelemben? A távközlésben, a kommunikációban? És hol vannak azok a tanulmányok, amelyek felmérik, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében az említett területek mindeddig milyen költségvonzatokkal jártak és legfőképpen hol vannak azok a tanulmányok, amelyek azt részletezik, hogy egy autonóm terület megannyi közfeladatának az ellátására honnan teremthetők elő mindazok a pénzügyi források, amelyek pótolhatják a központi költségvetésről, vagy a nagy országos rendszerekről való leszakadást? Hol az a részletes és világos okfejtés, amely kimutatja, hogy a Székelyföldön, területi autonómia nyomán, mennyivel lesz magasabb az életszínvonal, hogyan nőnek a bérek, hogyan csökkennek a szolgáltatások költségei, miként változik meg az itt lakók élete és hogyan növekszik egy ilyen régió versenyképessége az országban valamint a beruházások nemzetközi piacán? Hol az a felmérés, amely bemutatja azokat a településeket, amelyek öngazdálkodásuknál fogva legalább az autonómia szigeteinek tekinthetők? Mindaz, ami mostanig területi autonómia tekintetében elméleti síkon megszületett, lényegében nem más, mint néhány jogi kisérlet annak leírására, hogy a döntéshozás tekintetében, formailag, hogyan működhetne egy központosított szándékú autonóm terület, hogyha a bukaresti parlament ebbe beleegyezik, és ez édeskevés. Mint ahogyan annak elemzése is megérne jónéhány oldalt, hogy a kettős állampolgárság, tehát a két államhoz kötödés, hogyan egyeztethető össze az autonómiával, vagyis az önrendelkezéssel, az önállósággal. Az autonómia mindenekelőtt értelmi konstrukció és csak akkor valósul meg, ha a várható funkciók, a használt anyagok, a vázolt költségek, a felépítés menetrendje függvényében úgy tervezzük meg, mint egy építész a lakóházát. Az érzelmi megközelítés csupán virágcsokor annak háznak a tetején, amelyet fel sem építettek. Úgy vélem, akkor is tisztában kell lennünk mindezzel, ha a legőszintébb lélekkel állunk vasárnap az őrtűzek mellett.
Kis pénzek hatalma, nagy pénzek távola
Hiába mondják, hogy a téma az utcán hever, mire lehajolok érte, már szét is mállik kezem között, akárcsak a pénz. S ekkor a homlokomra csapok: ez az! A pénz az, amelynél soha nincs aktuálisabb téma.
Tovább...Elődök és utódok
Egész Erdélyt meglehetősen gyorsan körbejárta a hír, hogy Barabási Albert László hálózatkutatót a napokban beválasztották az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé.
Tovább...Csodavárásról Ronnie O’Sullivantől Magyar Péterig
Hétfőn véget ért az idei sznúker világbajnokság. A krónikások minden bizonnyal feljegyzik majd, hogy Kyren Wilson a sportág 23-ik olyan világbajnoka, aki a sheffieldi Crucible Színházban szerezte meg a címét, továbbá, hogy ismét lesújtott „Crucible átka”, mert Luca Brecel, aki tavaly először emelhette magasba a trófeát, idén nem tudta megvédeni a címét, már az első fordulóban kiesett.
Tovább...A kilencedik
Hallgatom Ludwig van Beethoven IX. Szimfóniáját. Kétszáz évvel ezelőtt komponálta, de elámulok, mennyire aktuális. És nem csak azért mert zárótétele, az Örömóda az Európai Unió himnusza is.
Tovább...