Szövegkovács

Ma a szavak és szórészek közötti írásjelekről fogok beszélni. Az indulatszókkal kezdem, amelyek után, illetve elé vesszőt kell tenni. Többek között olyan mondatokban fordulnak elő, mint a „Hej, mennyire hiányoznak a gyerekkori vakációk! Jaj, mikor érünk oda? Hé, ti ott, miért jöttetek vissza? Haj, ha visszatekerhetném az idő kerekét!

Mielőtt elárulnám, hogy mi lesz a mai téma, felolvasnék két mondatot. „Az a csapat, aki a mai napon nyer, jelentős előnyhöz jut.” „Hiszek abban, hogy kell egy olyan csapat, aki ismeri minden rezdülésemet.”

Hallgassa meg!

Hallgassa meg!

Múlt héten egyebek mellett megemlítettem, hogy 2015-ben mintegy 8000 új szó került be a legújabb helyesírási szabályzat szótári részébe a korábbi kiadáshoz képest. Természetesen az elmúlt évtizedekben, évszázadokban is voltak hasonló változások, új szavak és kifejezések kerültek be a nyelvünkbe, az elavultak pedig eltűntek a süllyesztőben.

Hallgassa meg!

Anyanyelvünk állandóan változik, új fogalmakkal bővül a szókincs, néhány megnevezés pedig eltűnik a süllyesztőben. Jó példa erre A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, amely mintegy 8000 szóval többet sorakoztat fel, mint az elődje.

Hallgassa meg!

Ma főként az intézménynevek helyesírásáról lesz szó. Hogyha egyebek mellett hivatalok, társadalmi szervezetek, tudományos intézetek és alapítványok többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevét szeretnénk leírni, akkor az és kötőszó, illetve a névelők kivételével minden egyes tagot nagybetűvel kell kezdeni. Példaként felhozható a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, valamint a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet.

Ma a számok világába kalauzolom el Önöket, még akkor is, ha a matematika sosem volt az erősségem. Természetesen a helyesírás felől fogom megközelíteni a témát.

Hallgassa meg!

Hallgassa meg!