„Szeretem a magányos utazásokat […], mert ilyenkor emlékeim is velem utaznak, néha bent a kocsiban, de néha kint a mezők fölött, árnyékos erdőkben vagy a pocsolyák csillogásában, ahol egy-egy gólya tart őrséget olyan katonás tartásban, hogy csak az őrbódé hiányzik mellőle és a szuronyos puska a válláról” – idézem Fekete Istvánt, aki ötvenöt évvel ezelőtt, 1970. június 23-án hunyt el, és nem mellékesen január 25-én volt a születése 125. évfordulója. Néhány napja, június 21-én, a dombóvári Művelődési Házban Fekete István-konferenciát tartottak, amelyen a József Attila-díjas íróra és a dombóvári Fekete István Múzeum harmincéves jubileumára emlékeztek.
(tovább…) Continue ReadingA magyar feltalálók napja küszöbén
„Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.” Bár a Szent-Györgyi Alberttől származó idézettel gyakran lehet találkozni a közösségi oldalakon, nem áll szándékomban kielemezni, pedig a mai napig rendszeresen tanulok egy-egy szakkönyvből, persze megfontoltabban, mint iskoláskoromban.
(tovább…) Continue ReadingA gyereknaptól a pünkösdig
Múlt héten volt a gyermeknap, amelyet Magyarországon május utolsó vasárnapján, Romániában pedig június elsején ünnepelnek.
(tovább…) Continue ReadingMég mindig nekünk írja a dalt
„Azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, szerintem nem az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg” – idézem a mai, rendhagyó részben a magyar könnyűzene kiemelkedő személyiségét, Presser Gábort, aki két napja, május 27-én töltötte be a 77. életévét. A jól ismert Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, érdemes művész, zeneszerző, zongorista és énekes számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején főként az Omega számára, majd a „saját” együttesének, a Lokomotiv GT-nek is. Zárójelben jegyzem meg, hogy a korábban említett rangos elismerések megnevezésében a díj szavunk kötőjellel kapcsolódik a tulajdonnevekhez.
(tovább…) Continue ReadingNem az ő esete, mégis fantasztikus
Ma két témával foglalkozom: előbb kiderül, hogy mikor használhatjuk az eset, esetben, esetén szavakat, majd a gyakran emlegetett fantasztikus szavunk veszi át a stafétát.
(tovább…) Continue ReadingJókaira emlékezünk
„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézem Jókai Mórt. A „nagy magyar mesemondó” kevéssel több mint kétszáz éve, 1825. február 18-án született Komáromban, ugyanakkor néhány napja, május 5-én volt a halálának a 121. évfordulója –1904. május 5-én, Budapesten hunyt el.
(tovább…) Continue ReadingA madarak és fák napja küszöbén
Két nap múlva, május 10-én lesz a madarak és fák napja, amelynek kapcsán egy rövid idézetet szeretnék felolvasni: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben. Maga a megnevezés – vagyis a madarak és fák napja – a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írandó.
(tovább…) Continue ReadingMájus el(s)eje margójára
Ma van május 1-je, néhány nap múlva, a hónap első vasárnapján pedig az anyákat ünnepeljük.
(tovább…) Continue ReadingGondolatok nagycsütörtökön
Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára emlékezünk. Ennek kapcsán szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét.
(tovább…) Continue ReadingA magyar költészet napja küszöbén
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
(tovább…) Continue ReadingA színházi világnaptól Rejtő Jenőig
„Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.”
(tovább…) Continue ReadingA csillagászati tavasz kezdetének napján
A rovatunk legutóbbi részében már utaltam a tavaszi nap-éj egyenlőségre, amely idén március 20-ra esik… tehát csillagászati értelemben ma kezdődött meg a tavasz. Az Értelmező szótár szerint „az a jelenség, illetve időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és a napnyugta közt 12 óra van”.
(tovább…) Continue Reading