Ágyúcső és puskapor

Kedves hallgatóim, az újságíró sokévi munkája nyomán rengeteg szakma képviselőivel találkozik. Többek között történészekkel és áltörténészekkel. Az áltörténészek arról ismerhetők fel, hogy innen-onnan, újságokból, folyóiratokból, szépirodalmi művekből, legendákból és természetesen manapság a világhálóról felcsipegetnek ezt meg amazt, és ezekkel a töredékkel akarják igazolni mindazokat az elméleteket, amelyeket a leggyakrabban önmaguk állítanak fel. (tovább…)

Continue Reading

A legnyomorultabb mesterség

Kedves hallgatóim, az a nagyon fontos intézmény, amelyről napjainkban annyi rosszat hallunk, az Európai Parlament tegnap este egy olyan témával foglalkozott, ami országainkban is lassan tabuvá válik. A képviselők a sajtószabadság és az újságírók védelmét vitatták meg egy tragikus esemény, a Panama iratokon, korrupciós ügyeken és drogcsempészethez kapcsolódó sztorikon dolgozó Daphne Caruana Galizia halála után. (tovább…)

Continue Reading

Rekviem, de kiért?

A múlt héten volt Matei Vişniec új darabjának, a Rekviemnek a bemutatója a Bukaresti Nemzeti Színházban. A darab a múltat gyászoló ? groteszkül megidéző ? színmű. S a múlttal együtt az élőket is gyászolja. Hogy miért? Mert sohasem tanultak a múltból. Az emberiség története ? Vişniec szerint, és lehet, hogy nemcsak szerinte ? ?egy állandóan tökéletesített önpusztítási ciklus?. Az ember története során egyebet sem tesz, minthogy tökéletesíti azt a rendszert, amely az emberiség pusztulását szolgálja. (tovább…)

Continue Reading