Pro Urbe díj Botár Endrének

Kevesen tudják, hogy az erdélyi magyar színjátszás nagy egyénisége, a három és fél hónappal ezelőtt Budapesten elhunyt Tanai Bella 1930-ban Csíkszeredában született. Ugyancsak Csíkszeredában látta meg a napvilágot 1941-ben az év elején az életből és a pályáról úgyszintén távozó szatmárnémeti színművész, András Gyula. És noha nem ennek a városnak a szülötte, de itt töltött gyermek- és ifjúkorával csíkszeredainak tartja magát Sebők Klára színésznő is, aki férjével, a néhai Héjja Sándorral együtt a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben Kolozsváron ünnepelt színészházaspárnak számított. A tegnap megkezdődött Csíkszeredai Városnapok keretében azonban ma este még egy hetven éven túli, csíki színész neve kerül előtérbe. Pro Urbe díjjal tüntetik ki ugyanis Botár Endrét, a Budapesti Nemzeti Színház nyugdíjas, de még mindig aktív színművészét. (tovább…)

Continue Reading

A probléma megragadása

A Székely Hírmondó hasábjain tegnap megjelent interjújában Porcsalmi Bálint szinte észrevétlenül a hazai magyar autonómiatörekvések érvényesítésének új paradigmáját vázolja fel. Megközelítésmódja az eddigi gyakorlattól annyira eltérő, hogy egyszerűségében is nyugodtan nevezhető újnak, sőt újítónak.

Megszoktuk a politika ama meghatározását, hogy az a hatalom megszerzésének és megtartásának ?művészete? ? a ?cél szentesíti az eszközt? machiavellista elvéig elmenően. (tovább…)

Continue Reading

Kell-e még a színész?

Nánó Csaba másik színházi interjú-kötete, az Egy élet nem elég, 19 beszélgetést tartalmaz a kolozsvári magyar színház nagy öregeivel ? akik még életben vannak, vagy voltak, a kötet nyomdába küldése előtt. Ezt a könyvet is csak köszönni tudom Derzsi Ákosnak, a nagyváradi Europrint Kiadó vezetőjének, aki megajándékozott vele.

A kötetbeli előadás magas C-vel indul. Sorbán Attila az előszóban kijelenti: ?Kell még a remény is.? (tovább…)

Continue Reading

Új konferenciák, régi vizek

Miért nincs, ami van? Megismétlem: miért nincs, ami van? És arra kérem a hallgatókat, hogy ezen a rövid kérdésen töprengjünk el közösen, abból az alkalomból, hogy Sepsiszentgyörgyön ezen a hét végén székelyföldi borvízkonferenciát tartanak. Ha pedig visszatekintünk az  időben, rögtön rájövünk arra, hogy nem is az elsőt és minden bizonnyal nem is az utolsót. (tovább…)

Continue Reading

Elképzelt demokrácia

Csodával érne föl, ha a Silviu Brucan által, még a kilencvenes évek elején jósolt húsz év után Romániában, sőt ? mint mára a Magyarország és Lengyelország példáján kiderült ? az egész régióban elterjedt, és uralkodóvá lett volna a demokratikus politikai kultúra. A rendszerváltás körül már a szivárvány alatt átlépett, kommunistából nyugatot megjárt és felfogott egykori politikus/politológus szavait harsány felháborodás követte a zöld románok körében, és nemcsak ott. (tovább…)

Continue Reading