Műsorok

A múlt héten az Adevărul hétfői számával együtt könyvet is lehetett venni. Nicolae Iorga Tanácsok a sötétben című könyvét, amely a nagy író, történész, politikus – minek is nevezzük? – rádióban elhangzott beszédjeit tartalmazza, 61 rövid szónoklatot. Kíváncsi voltam rá. Mert mi annak idején, a sokoldalúan fejlett szocializmus korában egy szót sem tanultunk Iorgáról az iskolában, de még az egyetemen sem. Pedig az mégiscsak figyelemre méltó, hogy ez az ember 12 755 cikket és tanulmányt írt – igen, tizenkétezer hétszáz ötvenötöt!  Az általa megjelentetett kötetek – vagyis könyvek – száma pedig 1003, vagyis egyezer három -, és időközben még írt 16 drámát is, egyetemi tanár volt, akadémikus, hol a Szenátus hol pedig a Képviselőház elnöke, egy időben tanügyminiszter, máskor pedig miniszterelnök. Nem szerette a vasgárdistákat, és azok gondolkodás nélkül megölték őt.

Az a szerencse és megtiszteltetés ért korábban, hogy magam szerkeszthettem a jeles szokáskutató, dr. Balázs Lajos nagy szokásmonográfiáit. Az emberi élet nagy fordulópontjaihoz – a születéshez, a házassághoz és a halálhoz – kapcsolódó szokásokat és rítusokat mutatja be a három vaskos kötet, s a sorozat egy negyedik könyvvel is kiegészült: a mindhárom fordulópontot átható nemiséggel foglalkozó munkával.

Az Emmanuel Macron ellen harmadik hónapja szívósan tüntető sárgamellényesek több – az interneten is cirkuláló – videofelvétel tanúsága szerint minősíthetetlen szavakkal sértegették és szidalmazták a véletlenül közéjük keveredett neves, zsidó származású francia írót és filozófust, Alain Finkielkrautot.  A rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. De a sárgamellényeseket (vagy sokak szerint ál-sárgamellényeseket) a rendőrök sem hallgattathatták el. „Piszkos cionista!”, „Franciaország a mienk!”, „Piszkos fajta!”, „Menj vissza Tel Avivba”, „A nép meg fog büntetni téged!” – a videók, melyeket aztán ezrek kommentáltak, ilyen és hasonló szidalmakat rögzítettek.