November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
Vasárnap kezdetét vette a jubileumi, 20. Bukaresti Magyar Filmhét - a bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az ünnepi seregszemlén november 15-ig várják a nézőket a Román Nemzeti Parasztmúzeum mozijába (Cinema Muzeul Țăranului).
A rendezvénysorozat vasárnap, november 8-án este kezdődött a Magyarok a világ filmgyártásában című kültéri kiállítás megnyitójával, amelyet Fejes Krisztina zongoraművész Rózsa Miklós-művekből összeállított koncertje követett.
Ma este Reisz Gábor Földszint című alkotását vetítik, amelyet közönségtalálkozó követ Tompa Ádám színésszel. A fesztivál hete folyamán a közönség román felirattal kortárs magyar alkotásokat, dokumentumfilmeket és felújított klasszikusokat tekinthet meg – köztük a forradalom évfordulója előtt tisztelgő, digitálisan restaurált Szamárköhögés című filmet, valamint fiatal tehetségek diplomamunkáit. A jubileumi programsorozat pedig a Még egy kívánság című vígjáték vetítésével zárul majd.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Az év végéig meghosszabbította a kormány csütörtöki ülésén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások árstopját, amelyet április elején vezettek be a piac stabilizálása érdekében az Euroins biztosító csődje miatt.
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette és visszaküldte a parlamentnek az alkotmánybíróság az állami fizetés és nyugdíj halmozását tiltó, június végén megszavazott törvényt.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – áll az Európai UnióKopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) ma közzétett jelentésében.
Több mint 200 országban ünneplik ma a Pedagógusok Világnapját, amelyet csaknem három évtizede az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Művelődési osztálya kezdeményezett.
Hivatalos látogatást tesz szerdán Magyarországon Klaus Iohannis államelnök - közölte ma a román elnöki hivatal.
Az államfőt Novák Katalin magyar köztársasági elnök fogadja Budapesten. Iohannis Novák Katalin meghívására utazik a magyar fővárosba, miután tavaly szeptemberben a magyar köztársasági elnök is hivatalos látogatáson vett részt Bukarestben.
A kormány szigorította a szerencsejátékokat szervező, illetve játéktermeket üzemeltető cégek adózási feltételeit.
Az új szabályozás szerint ezentúl csak olyan vállalkozások működését engedélyezik a szerencsejáték-piacon, amelyeket Romániában, vagy az Európai Gazdasági Közösség országaiban jegyeztek be, és amelyeknek van romániai székhelyük. Mihai Constantin kormányszóvivő rámutatott: a cél az, hogy ezek a cégek Romániában fizessenek adót. Másfelől a licencdíjakat és a bevételtől függetlenül letétbe helyezendő garancia összegét is növeli a jogszabály. További korlátozásokat vezetnek be a szerencsejátékok reklámozásánál is. A kormányszóvivő szerint a szerencsejáték-felügyelet által begyűjtendő adók és díjak 70 százalékát a költségvetésbe, míg a maradék 30 százalékot a szerencsejáték-függőség kezelését célzó programok finanszírozására fordítják.
Az év végéig meghosszabbította a kormány csütörtöki ülésén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások árstopját, amelyet április elején vezettek be a piac stabilizálása érdekében az Euroins biztosító csődje miatt.
A kabinet a februári referenciaáron fagyasztotta be a kötvények árát, a biztosítási brókerek jutalékát pedig a kötvények értékének 8 százalékára korlátozta. A kabinet augusztus utolsó napján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén korábban piacvezető, majd csődbe jutott Euroins kötvényeinek érvényességét is három hónappal, december 8-áig meghosszabbította. Ezt azzal indokolta, hogy továbbra is több mint másfél millió Euroins-kötvény van még érvényben, és ha nem tolnák ki a szeptember elején lejáró határidőt, jelentősen csökkenne a kötelező biztosítással rendelkező autósok száma az országban.
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette és visszaküldte a parlamentnek az alkotmánybíróság az állami fizetés és nyugdíj halmozását tiltó, június végén megszavazott törvényt.
Az alkotmánybírák az egyhangúlag elfogadott döntésükben úgy értékelték: a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot. A törvénytervezet választás elé állította volna a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasokat, hogy munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön és a nyugdíjat választják. A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság emelt alkotmányossági kifogást, arra hivatkozva, hogy ellentétben áll a jogbiztonságot, az alkotmánybíróság korábbi döntéseinek kötelező betartását és a kétkamarás parlament működési elvét szabályozó alkotmányos rendelkezésekkel. Az ügyben közvetlenül érintettek az óvást emelő legfelsőbb bíróság, illetve az óvást elbíráló alkotmánybíróság tagjai is.
Ma emlékezünk az aradi vértanúkra, arra a 13 tábornokra, akiket 174 évvel ezelőtt Julius Jacob von Haynau osztrák császári-királyi táborszernagy végeztetett ki Aradon. A tizenhárom magyar honvédtisztet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt ítélték halálra. A szabadságharc leverése, a véres megtorlás Aradot a „magyar golgotává” tette, ahogy Kossuth Lajos fogalmazott. Ma Aradra összpontosul a világ magyarságának figyelme, ugyanis a megemlékezések főrendezvénye ott kezdődik adásunk után. Pataky Lehel Zsolt mondja el a programokat.
Azerbajdzsán megerősítette, hogy őrizetbe vette az önhatalmúlag kikiáltott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság volt elnökét.
Az azerbajdzsáni főügyészség közleménye szerint Araik Harutjunjánt, aki 2023. szeptember elejéig irányította az enklávét, "hadviselés" és "zsoldosok felbérlése" gyanújával, "a nemzetközi humanitárius elvek megsértése" miatt vették őrizetbe.
Előző nap Örményország elítélte Hegyi-Karabah volt vezetőinek vagy tisztségviselőinek letartóztatását, különösen Araik Harutjunján esetét említve, anélkül, hogy pontosította volna, mikor tartóztatták le.
Azerbajdzsán eddig nem erősítette meg ezt az információt.
A fukusimai atomerőműnél ma megkezdődött a tisztított hűtővíz tengerbe engedésének második szakasza - jelentette be az üzemeltető Tepco szóvivője. J
apán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba bocsátani azt a vizet, amelyet a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak az ország északkeleti részén lévő Fukusima Daiicsi erőműben. Ezt a vizet, amely részben talajvízből és az esőből származik, hosszú ideig hatalmas tartályokban tárolták az erőmű területén, és kezelték, hogy megszabadítsák a radioaktív anyagoktól, leszámítva a tríciumot, amely a szakértők szerint csak nagyon nagy koncentrációban veszélyes. Ezért a Tepco a tríciummal kezelt vizet tengervízzel nagyon nagy mértékben felhígítja, mielőtt az óceánba engedi, hogy radioaktivitása ne haladja meg az 1500 bequerel/literes határértéket.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jóváhagyta a víz tengerbe engedését.
Japán összesen több mint 1,3 millió köbméter ilyen vizet tervez a Csendes-óceánba engedni - ami 540 olimpiai úszómedencének felel meg -, de a jelenlegi ütemterv szerint fokozatosan, a 2050-es évek elejéig.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta - áll az Európai UnióKopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) ma közzétett jelentésében.
Az idén a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte – tájékoztat a jelentés, amelyből kiderül, hogy a szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete ótanyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 teljes Celsius fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagosszeptemberi hőmérséklet.
Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának igazgatóhelyettese szerint a globális átlaghőmérséklet az idei év folyamán 1,4 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél. Az idei szeptemberben viszont az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti időszakhoz képest már 1,75 Celsius fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet.
A jelentés a műholdak, hajók, repülőgépek és meteorológiaiállomások által szolgáltatott több milliárd mérési adatszámítógépes elemzései alapján készült.
"
["post_title"]=>
string(32) "Az idei év lehet a legmelegebb?"
["post_excerpt"]=>
string(171) "Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta - áll az Európai UnióKopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) ma közzétett jelentésében. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(30) "az-idei-ev-lehet-a-legmelegebb"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-10-05 14:09:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-10-05 11:09:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=431304"
["menu_order"]=>
int(12158)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3683 (24) {
["ID"]=>
int(431301)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2023-10-05 14:07:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-10-05 11:07:09"
["post_content"]=>
string(1810) "
Jelentést tett közzé ma Romániáról az Európa Tanács Kínzás és embertelen, megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottsága (CPT). A jelentés a 2022. szeptemberi látogatás során tett megállapításokat és a hatóságoknak tett ajánlásokat tartalmazza.
A küldöttség bukaresti és moldvai intézményekben vizsgálódva megállapította, hogy sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy az elmegyógyintézetekben a betegeknek megfelelő életkörülményeket és kezelést biztosítsanak.
A Bălăceanca, Botoșani, Obregia (Bukarest) és Socola (Iași) pszichiátriai kórházakat látogatták meg. Az Obregia kivételével a betegek mindegyik kórházban beszámoltak állítólagos bántalmazásokról, különösen a botoșani-i pszichiátriai klinika férfi osztályán. A jelentés javasolja, hogy a hatóságok fordítsanak nagyobb figyelmet a személyzet képzésére, de a kórtermek számát is növelni kellene, hogy elkerüljék a túlzsúfoltságot.
A küldöttség megállapította, hogy a kórházakban elsősorban gyógyszeres kezelést alkalmaznak, ezért lépésekre van szükség, hogy a betegek hozzáférhessenek különböző más terápiás módszerekhez, például foglalkozásterápiához. Ezenkívül a betegekkel konzultálni kell egyéni kezelési terveik kidolgozásáról és végrehajtásáról.
Mind a négy felkeresett kórházban nagy volt a betöltetlen állások száma, a botoșani-i pszichiátriai kórházban elérte a 20 százalékot.
A háztartások átlagos kiadása közel 6000 lej (5969 lej) volt 2023 második negyedévében, több mint 11%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, ami az életszínvonal csökkenését jelenti - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) frissen közzétett adataiból.
A legnagyobb mértékben a pénzügyi szolgáltatások és biztosítások ára emelkedett, kis híján 30%-al, ezt pedig az oktatással kapcsolatos kiadások követték, amelyek több mint 25%-al nőttek. Míg az egy háztartásra jutó átlagos havi összkiadás egy év alatt 11,1%-al nőtt, az egy főre jutó 12 %-kal. A ma közzétett adatokból kiderül továbbá, hogy egy városi lakos átlagosan 2897 lejt költött havonta, 1,6-szor többet, mint egy vidéki.
Az intézet szerint élelmiszerekre és alkoholmentes italokra átlag 1368 lejt, az összkiadás 37,2%-át fordították a háztartások a jelzett időszakban, ezt nagyságrendben követik a lakhatásra, vízre, villanyra, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított havi kiadások, háztartásonként 519 lej értékben (14,1%), az alkoholtartalmú italok és dohányáruk, valamint a ruházat és lábbeli, háztartásonként 277 lej értékben (7,5%).
Több mint 200 országban ünneplik ma a Pedagógusok Világnapját, amelyet csaknem három évtizede az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Művelődési osztálya kezdeményezett. Az UNESCO az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetével együttműködésben 1966. október 5-én fogadta el azt az ajánlást, amely tartalmazza a tanárok jogait és felelősségét.
Hazánkban ma több tanintézményben tartanak iskolán kívüli tevékenységeket. Az oktatás az út a fejlődéshez és a felfedezéshez, az integrációhoz és a teljesítményhez, és megoldás az erőszak elleni küzdelemre és a tolerancia elsajátítására - üzente ma ebből az alkalomból Ligia Deca tanügyminiszter.
A mai nap a legjobb alkalom mindannyiunk számára, hogy elgondolkodjunk azon, hogy az oktatásnak milyen felbecsülhetetlen értéke van az egyén fejlődésében, a tudatformálásban és a társadalom alakításában' - üzente ma Klaus Johannis államfő a pedagógusok világnapján.
"
["post_title"]=>
string(41) "Ma ünneplik a Pedagógusok Világnapját"
["post_excerpt"]=>
string(191) "Több mint 200 országban ünneplik ma a Pedagógusok Világnapját, amelyet csaknem három évtizede az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Művelődési osztálya kezdeményezett."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(39) "ma-unneplik-a-pedagogusok-vilagnapjat-2"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-10-05 12:29:38"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-10-05 09:29:38"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=431285"
["menu_order"]=>
int(12161)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3680 (24) {
["ID"]=>
int(431283)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2023-10-05 12:26:58"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-10-05 09:26:58"
["post_content"]=>
string(1058) "
Jóváhagyta a Nagyváradot Araddal összekötő gyorsforgalmi út megépítését a közlekedési minisztérium illetékes szaktestülete is – jelentette be tegnap este Ilie Bolojan, a Bihar megyei önkormányzat elnöke. Ezzel a projekt a végső jóváhagyási szakaszba lépett. „Így október második felében a nagy értékű közberuházásokat jóváhagyó tárcaközi tanács ülésének napirendjére kerül” – tudatta a Bihar megyei elöljáró. Hozzátette, novemberben kormányhatározattal hagyják jóvá a projekt műszaki-gazdasági mutatóit.
A munkálatok ténylegesen jövő tavasszal kezdődnek meg – mutatott rá Bolojan.
A projektben a román országos útügyi hatóság is partnerként vesz részt, akárcsak a bukaresti és a budapesti kormány, mivel a határ mentén húzódó partiumi gyorsforgalmi utat összekapcsolják a magyarországi úthálózattal is.
Hivatalos látogatást tesz szerdán Magyarországon Klaus Iohannis államelnök - közölte ma a román elnöki hivatal.
Az államfőt Novák Katalin magyar köztársasági elnök fogadja Budapesten. Iohannis Novák Katalin meghívására utazik a magyar fővárosba, miután tavaly szeptemberben a magyar köztársasági elnök is hivatalos látogatáson vett részt Bukarestben.
