Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) kiemelkedő jelentőségű ünnep mind a Kárpát-medencei és moldvai katolikus magyar közösségek, mind a román ortodox egyház számára. Bár a teológiai gyökerek közösek – Szűz Mária halála és mennybevétele –, a hozzá kapcsolódó rítusok, tilalmak és kulturális hangsúlyok izgalmas vallási-néprajzi képet mutatnak.
A mai műsorban erről a különleges napról, ünnepről lesz szó. Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regénye a híres csíksomlyói Mária-kegyszobor keletkezésének kitalált, misztikus történetét meséli el. A szerzővel csíkszeredai tudósítónk,Biró István beszélgetett, majd a műsor végén Pataky Lehel Zsolt összeállítását hallják a tornyai Szűz Mária jelenésekről illetve csodatevőnek tartott kútról - tartsanak velünk!
Aranytömböket és aranyérméket találtak házfelújítás során egy építőipari cég munkásai, a ládába rejtett arany értéke legkevesebb kilencmillió euró – adta hírül ma egy flamand műsorszolgáltató.
A munkálatokat végző építőipari cég alkalmazottainak bejelentését követően a nagy mennyiségű aranyat a helyi rendőrség lefoglalta és biztonságos helyre szállította. Az ügyészség nyomozást indított, ugyanis - mint Hanne Ollevier ügyész elmondta - nem tudni, honnan származik a kincs és ki a tulajdonosa. a vizsgálat végéig továbbra sem biztos, hogy a ház jelenlegi tulajdonosa, az CAW Oost-Vlaanderen nevű, hajléktalanokat segítő szociális szervezet lesz-e a nagyértékű arany birtokosa.
A szociális szervezet közölte, ha az ügyészség nem talált bűnügyre utaló nyomokat és az arany őket illeti, annak árából tevékenységük bővítését fogják finanszírozni Kelet-Flandria egész területén.
Kína ma értelmetlen és pazarló színjátéknak nevezte Tajvan éves Han Kuang hadgyakorlatát, amely Peking szerint a háborús félelmeket erősíti.
A kínai védelmi minisztérium a gyakorlat múlt heti kezdete óta most először kommentálta hivatalosan a tíznapos hadgyakorlatot. A tajvani fegyveres erők a múlt héten kezdték meg a gyakorlatot, amelynek során egyebek mellett olyan helyzetekre készülnek, amelyekben Kína katonai erővel próbálná elfoglalni a szigetet.
A gyakorlat része a tengeri blokád feltörésének gyakorlása, valamint első alkalommal a mobilinternet működésének lassítására vonatkozó forgatókönyvek tesztelése is.
Lemondott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, mert elindul a közelgő hollandiai parlamenti választáson – tájékoztatott az Euronews. A holland…
A nagyváradi Weinberger Attila, művésznevén AG Weinberger blueszenész és zeneszerző lett a Román Kulturális Intézet alelnöke azt követően, hogy a szenátus megszavazta az intézmény új vezetőségét.
A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat. Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a szenátus, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 15 évvel ezelőtt igényelte vissza a nagyenyedi vár részét képező Bethlen-kastélyt, ám kérését a restitúciós bizottság…
Az év elejétől mostanig 1938 olyan sofőrt kapott el rendőrség, akik pszichoaktív szerek hatása alatt vezettek gépjárművet. A Román Rendőr-főkapitányság…
Augusztus 23-ától, szerdától ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – közölte a pénzügyminisztérium. Az 1 és 3…
Marcel Ciolacu miniszterelnök javaslatot tett a gabonaszállítás irányítását célzó európai mechanizmus létrehozására a délkelet-európai és nyugat-balkáni állam- és kormányfőknek a regionális biztonsági helyzetről szóló csúcstalálkozón.
Lemondott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, mert elindul a közelgő hollandiai parlamenti választáson – tájékoztatott az Euronews. A holland politikus felelt eddig Green Deal, azaz a zöld megállapodás programért. Feladatait a szlovák Maros Sefcovic veszi át, Ursula von der Leyen ideiglenesen rábízza az éghajlat-politika portfoliót is, amíg nem neveznek ki egy másik holland állapolgárságú bizottsági tagot erre a feladatra.
Frans Timmermans 2014-2019 között az Európai Bizottság első alelnökként a jobb szabályozásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az európai uniós jogért volt felelős, majd az európai zöld megállapodásért vállalt felelősséget az Európai Bizottságban.
A nagyváradi Weinberger Attila, művésznevén AG Weinberger blueszenész és zeneszerző lett a Román Kulturális Intézet alelnöke azt követően, hogy a szenátus megszavazta az intézmény új vezetőségét.
Weinbergert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta erre a tisztségre. Weinberger Attila jelenleg a bukaresti Állami Zsidó Színház művésze, több lemeze jelent meg, ugyanakkor számos színházi előadás zeneszerzője.
Az intézményt a kormányzó liberálisok által javasolt Liviu Jicman fogja vezetni elnökként, Weinberger mellett a második alelnök a szociáldemokraták által javasolt Mirel Taloş lesz. Az intézményt egy 14 tagú tanács vezeti, a testület felét a parlamenti pártok által javasolt személyek töltik be, az RMDSZ Demeter András István kulturális államtitkárt javasolta a grémiumba.
A parlament azt követően szavazott a Román Kulturális Intézet új vezetőségéről, hogy a korábbi vezetőség mandátuma lejárt. A kinevezés négy évre érvényes.
A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik "A zsidók története. A holokauszt" című új tantárgyat. Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként hétfőn fogadta el a szenátus, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Az új tantárgyra vonatkozó tantervet, tankönyveket és módszertant az oktatási minisztérium fogja kidolgozni az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézettel és a holokausztmúzeum tiszteletbeli tanácsának tagjaival közösen.
Az oktatási kerettörvény módosításánál - a nemzeti kisebbségi frakció és több román párt képviselői mellett - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is kezdeményezőként vállalt szerepet.
"A jelen intézkedés több mint egy egyszerű tantárgy bevezetése az iskolai kerettantervbe: erkölcsi fejlődésünk, közösségi lelkiismeretünk története, tükre. A világjárvány okozta válság pillanataiban is tapasztaljuk, hogy kellő tudás és felvilágosítás hiányában a társadalom félelemmel és bizonytalansággal reagál, ez pedig gyakran okoz feszültséget és káoszt. Célunk, hogy nemet mondjunk a félelemből és tudatlanságból táplálkozó manipulációra, ordas eszmékre. Remélem, hogy ez a határozat csak egy lépés lesz afelé, hogy felhívjuk a figyelmet a különböző nemzeti kisebbségek vagy a többségi csoportok szenvedéseire, érzékenységére" – nyilatkozta Novák Csaba-Zoltán, a szenátusi tanügyi bizottság RMDSZ-es alelnöke szavazatmagyarázó felszólalásában.
Mindkét házban csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Az AUR szerint akkor lenne indokolt a zsidóság történetét Romániában oktatni, ha Izraelben is kötelező tantárgy lenne a románok története.
A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért az 1941-44-es időszakban. A bukaresti vezetők korábban tagadták a romániai holokausztot, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.
A második világháború előtt csak az egykori román királyság területén csaknem 800 ezer zsidó élt. A legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.
Eddig csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína hajtott végre sikeres landolást a Holdon, de a legutóbb elbukott orosz expedíció után India is megpróbálhatja a leszállást az égitesten. Az űrverseny államai és magánvállalatok a holdkolónia, a holdbányászat és a lehetséges Mars-expedíciók kulcsát látják a Holdon feltételezett fagyott víz készletében.
A legmagasabb koncentrációjú vízjég a Hold déli pólusa árnyékos krátereiben van. Az ide tett eddigi leszállási kísérletek azonban mind kudarcot vallottak – írja a Reuters. Emlékeztettek, hogy az Oroszország által indított Luna–25-ös űrszonda vasárnap lezuhant, az India által indított Chandrayaan–3 pedig szerdán kísérli meg a leszállást.
Egy határrendőr megvesztegetésével próbálkozó embercsempészeket vett őrizetbe a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Temes megyei kirendeltsége.
A hivatalos közlemény szerint a határrendőrt vasárnap próbálta rávenni két embercsempész arra, hogy tegye lehetővé külföldi állampolgárok illegális bejutását Romániába. A gyanúsítottak azt állították, hogy heti legalább négy alkalommal akarnak 25 fős csoportokat átjuttatni a határon meghatározatlan időn keresztül.
Az embercsempészek által ígért heti tízezer eurós csúszópénz több mint negyvenszerese a legjobban kereső román határrendészek bérének. Októberben a (nem vezető beosztásban dolgozó) határrendőrök körében a legmagasabb kifizetett nettó bér 5769 lej, 1150 euró volt.
Az ügyészség megvesztegetés gyanújával indított bűnvádi eljárást a két férfi ellen, és előzetes letartóztatásba helyezésüket kérte a Temes megyei törvényszéktől.
A júliusban indult 2023/24-as szezonban az Európai Unió lágy búza exportja augusztus 20-ára 4,06 millió tonnára csökkent az előző szezon azonos heti 5,12 millió tonnához képest - derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett adataiból. A statisztikák szerint ebben az idényben Románia a legnagyobb lágy búza exportőr tagállam, augusztus 20-ig 1,17 millió tonnát exportált az ország. A további sorrend: Lengyelország, Bulgária, Franciaország és Németország.
Az EU árpaexportja is csökkent a mostani idényben. Ez eddig 1,23 millió tonnát tett ki, míg egy évvel ezelőtt ilyenkor 1,68 millió tonnát jegyeztek.
Az Európai Unió lágy búza-behozatala viszont 69 százalékkal 793.000 tonnára nőtt. A lágy búza import legjelentősebb származási országa Ukrajna, 488.000 tonnával.
Kukoricából kevesebbet, 2,12 millió tonnát importált az EU, ellenben az egy évvel ezelőtti 3,25 millió tonnával. A legjelentősebb importőr továbbra is Spanyolország 743.000 tonnával, ezt Hollandia és Olaszország követi a sorban.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 15 évvel ezelőtt igényelte vissza a nagyenyedi vár részét képező Bethlen-kastélyt, ám kérését a restitúciós bizottság elutasította. Az egyház keresete nyomán a legfelsőbb bíróság ez év márciusában jogerősen megsemmisítette a visszaszolgáltatást elutasító határozatot, és arra kötelezte a bizottságot, hogy hozzon újabb határozatot az értékes műemlék visszaszolgáltatása ügyében. Az újabb határozat immár elrendelte a visszaszolgáltatást.Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere az MTI-nek elmondta: a város nem támadja meg az újabb határozatot, és együttműködésre törekszik az egyházzal.
A perrel visszaszerzett Bethlen-kastély a várkapura épült. A kastély földszintjén áthaladó alagútszerű boltozatos bejáraton keresztül lehet a várba és a vár központi helyét elfoglaló református templomba jutni. Az 1948-as államosítása után Nagyenyed városa történelmi múzeumot hozott létre benne. Felújítása 2011-ben a román kormány által biztosított forrásokból kezdődött el, de máig sem fejeződött be.
Az év elejétől mostanig 1938 olyan sofőrt kapott el rendőrség, akik pszichoaktív szerek hatása alatt vezettek gépjárművet. A Román Rendőr-főkapitányság tegnapi közleménye szerint idén 3 százalékkal több ilyen bűncselekményt jegyeztek, mint tavaly január 1. és augusztus 20. között. Akkor a rendőrök 1880 esetben észlelték, hogy a sofőrök drog hatása alatt vezettek. Tavaly egész évben 2866 ilyen bűncselekményt állapított meg a rendőrség.
Alkoholos befolyásoltság alatti járművezetésre 5375 esetben volt példa idén január 1. és augusztus 20. között. Ez a szám csökkent a 2022-ben ebben az időszakban jegyzett 5948-hoz képest. Tavaly egész évben 9105 ilyen bűncselekményt állapított meg a rendőrség.
A közleményben figyelmeztetnek, hogy az alkohol és a kábítószer hátrányosan hat a vezetési képességre, rontja a veszély- és távolságfelmérési képességet. Az elmúlt időszakban folytatott ellenőrzések során a közlekedésrendészet munkatársai felhívták a gépkocsivezetők figyelmét arra az új törvényi előírásra, amely szerint letöltendő szabadságvesztésre ítélik azokat a halálos közúti balesetet okozó sofőröket, akik alkohol vagy drog befolyása alatt vezettek. Ilyen esetekben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel - írja elő a jogszabály
Megállapodott a nagykoalíció létrehozásáról a két éve kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt a Szociáldemokrata Párttal, ami nem is olyan régen elképzelhetetlennek tűnt sokak számára. Mi vezetett ehhez a végkifejlethez, és milyen hatásai lehetnek a politikára, a politika megítélésére? Horváth István szociológussal, egyetemi tanárral, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával beszélgettünk.
Augusztus 23-ától, szerdától ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok - közölte a pénzügyminisztérium. Az 1 és 3 éves futamidejű kötvények 6,30 és 7,20 százalékos kamatot biztosítanak.
Az állampapírok online megvásárlására augusztus 23. és szeptember 14. között van lehetőségük azoknak a magánszemélyeknek, akik regisztráltak az országos adóhatóság (ANAF) Privát Virtuális Tér platformján. Emellett megvásárolhatók az államkincstár fiókjainál augusztus 23. és szeptember 15. között, továbbá augusztus 23. és szeptember 14. között a városi, augusztus 23. és szeptember 13. között pedig a vidéki postahivatalokban. Az 1 lej névértékű, anyagtalanított értékpapír évente kiszámított kamatát a kibocsátási tájékoztatóban rögzített formában fizetik. A kötvények átruházhatók, és a futamidő lejárta előtt is bármikor visszaválthatók.
A kötvényeket olyan román állampolgárságú személyek jegyezhetik, akik a vásárlás időpontjában betöltötték a 18 évet. A lakossági állampapírokból származó jövedelem nem adóköteles - emlékeztetnek a szaktárca képviselői.
Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint az előző sorozatból több mint 30 ezer román állampolgár csaknem 1,4 milliárd lej összegben vásárolt Tezaur kötvényeket.
Uniós viszonylatban Romániában volt a legnagyobb a hanyatlás a mezőgazdasági termelésben 2020-ban - közölte az európai statisztikai hivatal.
Az Európai Unió 27 tagállamából 11-ben csökkent a mezőgazdasági termelés, leginkább Romániában, 11,3 százalékkal, majd Málta és Bulgária következik 4,5, Finnország 3,9, Magyarország és Hollandia 3,1 százalékkal - derül ki az Eurostat adataiból. A legnagyobb emelkedés, relatív értékben Litvániában volt, 8,6 százalék, majd Írország következik 4,6, Szlovákia 3,8, Lettország 3,1 és Ciprus 2,8 százalékkal. A legnagyobb mezőgazdasági termelő tavaly Franciaország volt, amely az Európai Unió termelésének 18,4 százalékát állította elő, majd Németország következik 13,9, Olaszország 13,7, Spanyolország 12,6, Hollandia 6,8 és Lengyelország 6,4 százalékkal. Románia 2019-ben a hetedik helyen állt az unióban a mezőgazdasági termelés szempontjából, azaz az EU termelésének 5 százalékát állította elő.
Marcel Ciolacu miniszterelnök javaslatot tett a gabonaszállítás irányítását célzó európai mechanizmus létrehozására a délkelet-európai és nyugat-balkáni állam- és kormányfőknek a regionális biztonsági helyzetről szóló csúcstalálkozón.
A kormány közleménye szerint Marcel Ciolacu felszólalásában beszélt a dunai ukrán kikötőket ért legutóbbi orosz támadásokról, melyeket Oroszország azt követően indított, hogy kilépett a fekete-tengeri gabonaszállítás-egyezményből. Ciolacu részletesen ismertette Románia Ukrajnának nyújtott támogatását és a romániai gazdák előtt álló kihívásokat. A román miniszterelnök a schengeni övezet bővítésének stratégiai fontosságát is hangsúlyozta, és kiemelte, hogy Romániának mielőbb csatlakoznia kell a belső határellenőrzés nélküli, szabad mozgást biztosító övezethez - olvasható a kormány közleményében.
Lemondott Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, mert elindul a közelgő hollandiai parlamenti választáson – tájékoztatott az Euronews. A holland politikus felelt eddig Green Deal, azaz a zöld megállapodás programért. Feladatait a szlovák Maros Sefcovic veszi át, Ursula von der Leyen ideiglenesen rábízza az éghajlat-politika portfoliót is, amíg nem neveznek ki egy másik holland állapolgárságú bizottsági tagot erre a feladatra.
Frans Timmermans 2014-2019 között az Európai Bizottság első alelnökként a jobb szabályozásért, az intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az európai uniós jogért volt felelős, majd az európai zöld megállapodásért vállalt felelősséget az Európai Bizottságban.
