A téli útviszonyok miatt nincs szabad útvonal a kamionok számára a horvát A6 Rijeka-Zágráb autópályán és a DC3 főúton a szárazföld és az Adriai-tenger partvidéke között, Szlovéniában pedig legmagasabb, vörös riasztást adtak ki az északi területekre a várhatóan akár óránkénti 140 kilométeres sebességű széllökések miatt - közölte ma a Horvát Autóklub (HAK) és a szlovén környezetvédelmi ügynökség.
Az autóklub tájékoztatása szerint Horvátország nagy részén nedves és csúszós az útpálya, egyes helyeken jelentős mennyiségű víz gyűlhet össze az utakon, az ország északnyugati részén pedig havazás nehezíti a közlekedést. A kedvezőtlen időjárás miatt több tengeri járat is szünetel.
A helyi hatóságok a téli időjárás okán a szlovén oldalon több határátkelőnél megtiltották a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek közlekedését.
Az Európai Unió biztosítékokat kapott az Egyesült Államok részéről arra, hogy betartja a két fél közötti kereskedelmi megállapodást – jelentette ki ma Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos az Európai Parlament brüsszei plenáris ülésén.
Dombrovskis elismerte az Európai Parlament képviselőinek aggályait, különösen az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokkal kapcsolatban, ugyanakkor kiemelte: az EU gazdasági érdekei megkövetelik az együttműködés folytatását. Hozzátette, az unió számára alapvető fontosságú a megállapodásban vállalt kötelezettségek betartása, mivel az EU hitelessége múlik rajta.
"
["post_title"]=>
string(63) "Az EU biztosítékokat kapott az Egyesült Államok részéről"
["post_excerpt"]=>
string(102) "Betartják a két fél közötti kereskedelmi megállapodást – jelentette ki ma Valdis Dombrovskis."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(56) "az-eu-biztositekokat-kapott-az-egyesult-allamok-reszerol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-26 14:29:17"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-26 12:29:17"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=461338"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3647 (24) {
["ID"]=>
int(461336)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-26 14:27:41"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-26 12:27:41"
["post_content"]=>
string(762) "
Újabb rakétatámadások érték ma Izraelt, ahol számos helyen értek földet, csapódtak épületek tetejének rakétarepeszek. A tűzoltó- és mentőegységek eltűntek után kutatnak. Becsapódásokról érkeztek jelentések Modiinből és Haifa térségéből, öten megsebesültek Kafr Kasszem arab faluban. Az izraeli hadsereg jelentése szerint likvidálták az Iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát, Alireza Tangsirit. Kulcsfontosságú személynek számított, ő felelt a Hormuzi-szoros lezárásáért.
A hadsereg folytatja a célzott szárazföldi műveleteket a biztonsági övezet kiterjesztésére Dél-Libanonban.
Orosz olajat szállító török tartályhajót ért támadás a Fekete-tengeren mára virradóra a török közlekedési miniszter közlése szerint.
Abdulkadir Uraloglu egy magántelevíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, a támadást feltehetően tengeri drónnal követték el, a cél pedig kifejezetten a hajó gépháza volt. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a hajó egy orosz kikötőből indult, arról nem tett említést, hogy a támadás török területi vizeken történt-e.
A legénység mind a 27 tagja biztonságban van - közölte. Török sajtóforrások szerint az incidens legkevesebb 30 kilométerre történt a Boszporusz északi bejáratától, a szóban forgó hajó pedig a török céghez tartozó, Sierra Leone-i zászló alatt közlekedő Altura volt.
A téli útviszonyok miatt nincs szabad útvonal a kamionok számára a horvát A6 Rijeka-Zágráb autópályán és a DC3 főúton a szárazföld és az Adriai-tenger partvidéke között, Szlovéniában pedig legmagasabb, vörös riasztást adtak ki az északi területekre a várhatóan akár óránkénti 140 kilométeres sebességű széllökések miatt - közölte ma a Horvát Autóklub (HAK) és a szlovén környezetvédelmi ügynökség.
Az autóklub tájékoztatása szerint Horvátország nagy részén nedves és csúszós az útpálya, egyes helyeken jelentős mennyiségű víz gyűlhet össze az utakon, az ország északnyugati részén pedig havazás nehezíti a közlekedést. A kedvezőtlen időjárás miatt több tengeri járat is szünetel.
A helyi hatóságok a téli időjárás okán a szlovén oldalon több határátkelőnél megtiltották a 7,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek közlekedését.
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a…
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták, és az igazságügyi orvostani intézetbe szállították boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak.
Megszavazta a szenátus a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt. A határozatnak nincs azonnali gyakorlati következménye, viszont a politikai…
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament,…
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és…
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez. A civil szervezet tájékoztatása szerint az…
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren…
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya…
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a kormány közleménye szerint ismertették Ilie Bolojannal az ágazatot érintő gazdasági és társadalmi problémákat.
A kormányfő jelezte készségét arra, hogy bizonyos feltételek mellett fontolóra vegye ennek az adónak a csökkentését, de hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem alkalmazható kizárólag az autóiparra, hanem az összes gazdasági ágazatra kell vonatkoznia.
Az áramárak mérséklését a hazai termelés növelésével tartja lehetségesnek. Bolojan közölte azt is, hogy a roncsautóprogram folytatódik, de kisebb kerettel.
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták, és az igazságügyi orvostani intézetbe szállították boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak.
Az Ilfov megyei ügyészség azután indított vizsgálatot, miután a sajtóban kérdések merültek fel az elhalálozás körülményeivel kapcsolatban. Ezek szerint a 86 éves Stănoiut halála előtt kórházban kezelték, ahonnan fiatalabb élettársa felelősségére engedték haza. A beszámolók szerint az idős nő fején és szemei körül ütésnyomok látszódtak, hozzátartozói pedig azzal gyanúsították élettársát, hogy megpróbálta megszerezni a volt miniszter vagyonát.
Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés és számítógépes rendszerhez való jogtalan hozzáférés gyanújával indított eljárást.
Megszavazta a szenátus a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt. A határozatnak nincs azonnali gyakorlati következménye, viszont a politikai hatásai jelentősek lehetnek. Az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) indítványát ugyanis a kormányzó Szociáldemokrata Párt is megszavazta, képviselői pedig felszólalásaikban az ellenzékkel versengve szidták a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusát.
Az RMDSZ elnöke szerint a szociáldemokraták egyértelműen megszegték a koalíció létrehozásáról szóló megállapodást. Eszerint egyik kormánypárt sem támogathat kormánytagok elleni ellenzéki indítványokat – emlékeztetett Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a megállapodást a PSD megszegte, amit szerdán meg fognak vitatni a koalícióban.
A Digi24-nek nyilatkozó magyar politikus szerint az igazán súlyos az, hogy a koalíció működésképtelennek tűnik: a kormányzati munka ugyan nem állt le, de hónapok óta nem születnek meg fontos politikai döntések, ami hosszabb távon nem tartható.
Szintén hétfő kora este vitatta meg a parlament együttes ülésén az ellenzék „Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt” című bizalmatlansági indítványát. Ilie Bolojan miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: az ország felelős politizálásra és a helyes út folytatására van szüksége. Felidézte, hogy hat hónapja nehéz helyzetben vette át a kormányt, de a megszorítások eredményeként csökkent a költségvetési hiány, nőttek az állami bevételek, és visszatért a befektetői bizalom.
Bolojan kijelentette: jövőre nem lesz adóemelés, a hangsúly az adóbeszedés hatékonyságán és az uniós források felhasználásán lesz. Az ellenzéket azzal vádolta, hogy nem kínál alternatívát, csak feszültséget kelt. Zárásként leszögezte: Románia nem engedhet meg magának gazdasági vagy politikai válságot, ezért az indítvány elutasítása az egyetlen ésszerű döntés.
Az indítvány 139 támogató és két ellenszavazatot kapott az elfogadáshoz szükséges 233 helyett.
Görögországban és Bulgáriában a lakosság csaknem 19 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát télen - derül ki az Eurostat felméréséből.
Az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet a Nyugat-Balkánon: Albániában és Észak-Macedóniában a lakosság közel egyharmada él fűtetlen lakásokban. Az Eurostat szerint az Európai Unióban több mint 41 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő fűtést. Abszolút számokban Törökországban a legmagasabb az energiaszegénységben élők száma: közel 13 millió ember nem tudja megfelelően felfűteni otthonát, annak ellenére, hogy az országban az egyik legalacsonyabbak az energiaárak Európában. Az Európai Bizottság szerint az energiaszegénység fő okai az alacsony jövedelem, a magas rezsiköltségek és az épületek rossz energiahatékonysága. A helyzetet tovább rontotta a COVID-járvány, az energiaárak emelkedése és az ukrajnai háború. Bár az elmúlt évben enyhe javulás tapasztalható, szakértők szerint az energiaszegénység továbbra is az egyik legsúlyosabb szociális kihívás Európában.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és a helyi román közösséggel.
Az államfő részt vesz a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő uniós országok csúcstalálkozóján is, ahol a térség biztonsági helyzetéről és az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult kihívásokról egyeztetnek. Helsinki után Londonba utazik az államelnök, majd a hét végén Brüsszelbe, ahol az Európai Tanács ülésén Ukrajna támogatása, Európa védelmi képességeinek erősítése, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési keret lesz napirenden. Brüsszelben uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozót is tartanak.
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez.
A civil szervezet tájékoztatása szerint az érintett kórházaknak korszerű orvosi berendezésekre van szükségük, a többi között újraélesztő- és intenzív ellátó asztalokra, inkubátorokra, pulzoximéterekre, fototerápiás lámpákra és légzéstámogató ventilátorokra. Becslések szerint a berendezések beszerzésének összköltsége meghaladja a hárommillió eurót, amelynek egy részét a vállalatok nyereségadójának 20 százalékos átirányításával lehetne fedezni. Románia az egyik legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik az Európai Unióban, a vidéki kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ahol hiányzik a szükséges felszerelés, nehézkes az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, kevés a szakember, és alacsony az újszülöttek gondozásával kapcsolatos lakossági tájékozottság – részletezi a közlemény.
Délután két órakor ült össze a parlament két háza, hogy az ellenzék által benyújtott Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt megvitassa és szavazásra bocsássa.
A bizalmatlansági indítványt a Béke – Románia az első- elnevezésű parlamenti frakció kezdeményezte és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatja. A kezdeményezés sikeréhez 233 támogató szavazatra lenne szükség, a bizalmatlansági indítványt 118 honatya írta alá. A délután folyamán a Szenátusban a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is szavaznak. Az AUR előterjesztését várhatóan a Szociáldemokrata Párt szenátorainak egy része is támogatni fogja. De mivel egyszerű indítványról van szó, az esetleges siker ellenére sem jelenti a miniszter automatikus menesztését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) Cristi Danileț bíró javára döntött a Danileț kontra román állam ügyben és megállapította, hogy a román hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, ideértve a véleményalkotás jogát, valamint az információk és eszmék korlátlan fogadásának és továbbításának jogát.
A strasbourgi székhelyű bíróság által hétfőn bejelentett határozat jogerős. A döntést tíz szavazattal hét ellenében hozta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 17 bíróból álló Nagykamrája. A határozat egy rendkívül kényes pillanatban érkezik a román igazságszolgáltatás számára: a Recorder-dokumentumfilmközzététele után után, amely a hazai jogrendszer visszásságaira hívta fel a figyelemet és súlyosan megrázta a közvéleményt, tüntetéseket idézett elő. Közel 900 bíró és ügyész, köztük Cristi Danileț írta alá azt a közös szolidaritási felhívást, amely közösséget vállal azokkal a kollégáikkal, akik tanúvallomást tettek az Elfogott igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben. Mindeközben a Fellebbviteli Bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetése olyan közleményeket fogalmazott meg, amelyek szerint a film megjelentetésének célja azigazságszolgáltatás hiteltelenítése és destabilizálása. A határozat fontos abban a kontextusban, hogy az Igazságügyi Felügyelet több tucat fegyelmi eljárást indított véleménynyilvánítási vétség miatt olyan bírók és ügyészek ellen, akik az idők során jelezték az igazságszolgáltatás problémáit, köztük Bogdan Pîrlog ügyész esetében, aki ellen jelenleg több mint 20 fegyelmi vizsgálat folyik.
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
Ráadásul egyelőre nem ismert a munkálatok befejezésének várható időpontja – állapította meg a miniszterelnök, miután pénteken megtekintette az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei munkálatait.
Helyszíni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan elmondta, a vasútvonal felújítása a Bánffyhunyad és Élesd közötti szakaszán felmerült tervezési problémák miatt késik. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ez Románia számára egy stratégiai jelentőségű beruházás.
A Pro Infrastructură Egyesület korábban felhívta a figyelmet, hogy bár a Kolozsvártól a magyar határig tartó 166 km hosszú vasúti pálya korszerűsítését 2026 augusztusáig kellene befejezni, az műszakilag lehetetlen, így várhatóan úszik az uniós finanszírozás.
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a kormány közleménye szerint ismertették Ilie Bolojannal az ágazatot érintő gazdasági és társadalmi problémákat.
A kormányfő jelezte készségét arra, hogy bizonyos feltételek mellett fontolóra vegye ennek az adónak a csökkentését, de hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem alkalmazható kizárólag az autóiparra, hanem az összes gazdasági ágazatra kell vonatkoznia.
Az áramárak mérséklését a hazai termelés növelésével tartja lehetségesnek. Bolojan közölte azt is, hogy a roncsautóprogram folytatódik, de kisebb kerettel.
