Csütörtök reggel 7 órakor megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására, ugyanis 182 centiméterre csökkent a Duna vízszintje Csernavodánál – jelentette ki szerdán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint a Bala-ágon végrehajtott vízelterelési műveletekkel néhány nappal, majdnem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. Elmondta: amikor a kormány elfogadta a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szakértői által javasolt sürgősségi intézkedéseket, a Nuclearelectrica vállalat képviselői arról biztosítottak, hogy a sziklarobbantással és az uszályok elsüllyesztésével járó költségek megtérülnek, ha csak egy nappal is meghosszabbítják a csernavodai atomerőmű működését.
Szerdától ismét hozzáférnek a korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszerhez a kataszteri munkák elvégzésére jogosult szakemberek, az igazságügyi szakértők és a végrehajtók - közölte a kormány. A tájékoztatás szerint a közjegyzők szintén igényelhetnek az e-Terrán keresztül telekkönyvi kivonatokat. Emellett bárki igényelhet tájékoztató jellegű telekkönyvi kivonatot. A kérelmeket meghosszabbított munkaidőben, 8:30 és 16 óra között lehet beadni. A rendszer újraindítása utáni első napokban a kataszteri hivatalok szolgáltatásaiért nem lehet bankkártyával fizetni az alkalmazásban, csak átutalással vagy az adott hivatal pénztáránál.
A kormány pontosította, hogy az Országos Kataszteri Hivatal többi online platformját - köztük a MyEterra rendszert, és a Geoportált - a következő időszakban indítják újra, a pontos időpontról előzetesen tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka tetőzik a Perseidák meteorraj, akár száz hullócsillagot is láthatunk óránként. Az év egyik leglátványosabb csillagászati jelensége szabad szemmel is jól látható. A Perseidák akkor jönnek létre, amikor a Föld áthalad a Swift–Tuttle-üstökös által hátrahagyott porszemcsékből álló törmelékfelhőn. Ezek a parányi részecskék hatalmas sebességgel lépnek be a légkörbe, és felizzva fényes csíkokat rajzolnak az éjszakai égboltra – ezeket látjuk hullócsillagként. A szakemberek szerint idén különösen kedvezőek a megfigyelési körülmények, hiszen a holdfény nem zavarja a látványt, amely egyébként nagyban függ az időjárástól és a fényszennyezéstől is. Ezért a legjobb, ha a városok fényeitől távol, nyílt területen figyeljük az eget, lehetőleg éjfél után, a hajnali órákig.
Ugyancsak szerda este - napnyugta előtt - napfogyatkozás borítja félhomályba az eget. Húsz év után először lesz teljes napfogyatkozás Európában. Ez a ritka égi jelenség akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és árnyékot vet a bolygónkra. A napfogyatkozás Romániában főként Erdély nyugati és északnyugati térségeiben lesz megfigyelhető, de csak részlegesen. Nagyváradon a Nap mintegy harmadát, Kolozsváron körülbelül ötödét takarja majd el a Hold. A jelenség átmeneti sötétedéssel és a hőmérséklet csökkenésével járhat. A Napot csak megfelelő napfogyatkozás-néző szemüveggel szabad közvetlenül nézni.
Jövő héten is problémás maradhat az európai villamosenergia-rendszer helyzete az aszály és a magas hőmérséklet miatt. Az Európai Bizottság szerint azonban rövid távon nincs veszélyben az áramellátás. Az európai energiapiac és a tagállamok közötti együttműködés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy oda irányítsák az áramot, ahol arra szükség van.
Napközben a jelentős napenergia-termelés is csökkenti a rendszerre nehezedő nyomást. Az európai szakértők figyelemmel követik azt is, hogy a ma esti napfogyatkozás milyen hatással lesz a naperőművek termelésére.
Az Európai Bizottság ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb energiatároló kapacitásra van szükség, elsősorban az esti fogyasztás fedezésére.
Csütörtök reggel 7 órakor megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására, ugyanis 182 centiméterre csökkent a Duna vízszintje Csernavodánál – jelentette ki szerdán Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint a Bala-ágon végrehajtott vízelterelési műveletekkel néhány nappal, majdnem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. Elmondta: amikor a kormány elfogadta a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szakértői által javasolt sürgősségi intézkedéseket, a Nuclearelectrica vállalat képviselői arról biztosítottak, hogy a sziklarobbantással és az uszályok elsüllyesztésével járó költségek megtérülnek, ha csak egy nappal is meghosszabbítják a csernavodai atomerőmű működését.
A belügyminisztérium büdzséjét 960 millió lejjel növelték, amiből 395 millió lejt bérköltségekre fordítanak. Az oktatási minisztérium költségvetése 184 millió lejjel…
Erről az RMDSZ elnöke péntek délutáni, nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt. Kelemen Hunor a 2024-es, zsúfolt választási évről szólva elmondta: fontos, hogy…
A politikust az esetleges elnökjelöltségéről faggatták újságírók pénteki, kolozsvári látogatásán. Geoana azt válaszolta, hogy egyelőre a jelenlegi funkciójára, azaz a…
Az Országos Földfizikai Intézet által közzétett információk alapján a 3,3-as erősségű földrengés 6 óra 58 perckor következett be 136 kilométeres mélységben, Brassótól 52 kilométerre Sepsiszentgyörgytől 58 kilométerre.
Október eleje óta 21 földrengés volt Romániában, a Richter-skála szerinti 2 és 3,5 közötti erősséggel. Az idei legerősebb, a Richter-skála szerint 5,7-es erősségű földmozgás február 14-én történt Gorj megyében.
Éjféltől életbe lépett a szlovén határellenőrzés a horvát és a magyar határon, az intézkedés legalább tíz napig tart – közölte a helyi sajtó szombaton.
Ljubljana azután döntött az ideiglenes határellenőrzés visszaállításról, hogy Olaszország a megváltozott európai és közel-keleti helyzet miatt biztonsági okokból szintén szombattól hasonló intézkedést jelentette be a szlovén határon. A ljubljanai kormány a lépést azzal indokolta, hogy bűnüldöző szervek információ szerint a Nyugat-Balkánon egyre nagyobb méreteket ölt a szervezett bűnözés. Emellett a különböző terrorista és szélsőséges csoportok tagjai kivonulnak a konfliktusövezetekből, hogy elkerüljék tetteik következményeit, vagy akár azzal a szándékkal, hogy veszélyeztessék Európa biztonságát és stabilitását. Szlovénia 12 ellenőrzőpontot hozott létre a horvát és kettőt a magyar határon. Az uniós állampolgárok továbbra is minden határátkelőhelyet használhatnak, a harmadik országok állampolgárai ugyanakkor kizárólag ezen a 14 ponton léphetik át a határt.
Kulcsfontosságú a következő hét év. Megváltoztathatja az egészségügyi rendszert a kórházi és járóbeteg-ellátási beruházások és a humánerőforrás-politika tekintetében – mondta Alexandru Rafila egészségügyi miniszter pénteken, az Aspen Intézet által tizenkettedik alkalommal megrendezett egészségügyi konferencián.
Az Egészségügyi minisztérium szerződést írt alá az Állami Nyomdavállalattal új egészségügyi kártyák nyomtatására a 18. életévüket betöltött és/vagy a kezdeti kártyák kiosztását követően biztosítottá vált személyeknek.
Az október 16-22. közötti héten 100 személy kapta meg Romániában az omikron új vírustörzséhez igazított koronavírus elleni Pfizer-vakcinát - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központjának hétfőn közzétett adataiból.
Ezt a típusú oltást 2022. november 28-ától lehet kérni Romániában.Az oltási kampány kezdetétől, 2020. december 27-től 16.924.272 dózis Covid elleni vakcinát adtak be Romániában, 8.131.387 személyt teljeskörűen beoltottak, 2.669.539-en a harmadik dózist is megkapták.
Megnyitották szombaton a Gázai övezet és Egyiptom határán lévő rafahi ellenőrzőpontot humanitárius segélyszállítmányok előtt.
Az egyiptomi állami televízió élőben közvetítette, ahogy a teherautókból álló konvoj átlépi a határt. A teherautók gyógyszereket, gyógyászati berendezéseket és korlátozott mennyiségű élelmiszert szállítanak.
Hogy a határátkelő meddig tart nyitva, egyelőre nem tudni. A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a Gázai övezetbe, amelyet nem Izrael ellenőriz.
Két amerikai túszt - egy anyát és lányát - engedett szabadon pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai „humanitárius okokra" hivatkozva. A lépéssel bizonyítani akarják az amerikai nép és a világ számára, hogy „Joe Biden amerikai elnök és fasiszta kormányának vádjai hamisak és alaptalanok" - mondta Abu Ubaida, a brigádok szóvivője. A túszok elengedése Katar közbenjárására történt - közölte a szóvivő. A Hamász állítása szerint kétszáz túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva. Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy 20 személy egy izraeli légicsapás során életét vesztette. A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy az elrabolt túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. A Hamász által fogvatartottak között nők, gyermekek, idős emberek és más országok állampolgárai is vannak. Ezek az országok az izraeli hadsereggel együttműködve dolgoznak állampolgáraik kiszabadításán.
Az izraeli légierő további csapásokat mért a Hamász iszlamista terrorszervezetre a Gázai övezetben – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton. A célpontok között egyebek között hadműveleti parancsnokságok és rakétaindító állomások voltak, továbbá sikerült megsemmisíteni többszintes épületekben elhelyezett megfigyelőállásokat és mesterlövészfészkeket – tudatták. A közlés szerint megölték a Hamász fegyverzetfejlesztésért felelős tagját. Eközben a Jediót Ahronót című újság hírportálja arról jelentett magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva, hogy a túszul ejtett amerikai állampolgárok szabadon engedése ellenére sem tett le Izrael arról a tervéről, hogy szárazföldi hadműveletet indítson a Hamász ellen.
A palesztinokkal szolidarizáló tüntetést szervez szombaton 16 órá-tól a Romániai Palesztin Közösség Egyesülete a bukaresti Egyetem téren.
A csendőrség közölte, hogy a többi illetékes intézménnyel együtt gondoskodni fog a közrend és a demonstrálók biztonságának védelméről.
Pénteken az Iszlám Együttműködés Szervezete 22 tagállamának romániai nagykövete közös nyilatkozatban ítélte el a Gáza és Ciszjordánia elleni "folyamatos agressziót".
A palesztin nagykövetségen tartott találkozón Szaúd-Arábia, Palesztina, Libanon, Algéria, Egyiptom, Indonézia, Irán, Irak, Jordánia, Kazahsztán, Kuvait, Líbia, Kuvait, Líbia, Malajzia, Nigéria, Szíria, Marokkó, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Törökország, Tunézia, Szudán és Pakisztán diplomáciai képviselői vettek részt.
A belügyminisztérium büdzséjét 960 millió lejjel növelték, amiből 395 millió lejt bérköltségekre fordítanak.
Az oktatási minisztérium költségvetése 184 millió lejjel nőtt, az összegből a közoktatásban dolgozók fizetésemelését fedezik. Az egészégügyi minisztérium költségvetését 200 millió lejjel egészítették ki, az összeget a kórházak költségeinek fedezésére szánják. Emellett a kormány 668 millió lejjel megnövelte az országos egészségbiztosító pénztár költségkeretét. A környezetvédelmi minisztérium 1,3 millió, a külügy 85,2 millió, a fejlesztési tárca 500 millió lejes többletforráshoz jutott. A szállításügyi minisztérium költségvetése 381,5 millió lejjel, az igazságügyi minisztériumé 100 millió lejjel, a kormányfőtitkárságé 333,3 millió lejjel egészült ki. A Román Rádió költségvetését 29 millió lejjel, a képviselőházét 26 millió lejjel, a korrupcióellenes ügyészségét (DNA) 800 ezer lejjel egészítették ki. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) további 5 millió lejt kapott licencek és szoftverek, valamint speciális technológiák beszerzésére - tájékoztatott a kormány.
Erről az RMDSZ elnöke péntek délutáni, nagyváradi sajtótájékoztatóján beszélt.
Kelemen Hunor a 2024-es, zsúfolt választási évről szólva elmondta: fontos, hogy olyan politikai döntéseket hozzunk, amelyek eredményeként legalább az elkövetkezendő tíz évben stabilitás lesz az országban, lesznek befektetések, és ahol nemzetiségtől függetlenül mindenki számára jó az életszínvonal. “Ez a tétje a választásoknak, és ebben a demokratikus szervezeteknek kiemelt szerepük van" – húzta alá Kelemen hozzátéve, hogy a demokratikus pártok felelőssége, hogy hiteles jövőképet mutassanak be a romániai társadalomnak, és hogy megfékezzék a szélsőséges pártok felemelkedését. Kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kiemelte: ő nem határozhatja meg más pártok startégiáját, de úgy véli, nem kell átvenni a Románia Egyesüléséért Szövetség (AUR) stílusát, nem kell versenyezni vele. „Politikai szempontból egy kordon kell a demokrata erők és az AUR közé” - mondta. Majd negatív példaként utalt arra a hírre, miszerint a liberálisok Maros megyei elnöke valamennyi román párt, köztük az AUR összefogását sürgette csak azért, hogy Marosvásárhely magyar polgármestere ne újíthassa meg mandátumát. Mint ismert, jövőre európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás is lesz Romániában.
Az ún. jobboldali koalíció a Mentsétek meg Romániát Szövetség fogna össze a Népi Mozgalom Párttal (PMP) és a Jobboldal Erejével.
A közös jelöltállításról előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások - közölte a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Cătălin Drulă. Azzal kapcsolatban, hogy számít-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) csatlakozására, Drulă kijelentette: nyitottak a tárgyalásokra valamennyi politikai erővel “egy reformista mozgalomról”. Az USR elnöke elmondta: meggyőződése, hogy a liberálisok több politikusa ellenzi a közös kormányzást a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Emlékeztetett arra, hogy az USR alkotmánybírósági óvását a kiadáscsökkentő törvénnyel kapcsolatban két liberális parlamenti képviselője is aláírta.
A politikust az esetleges elnökjelöltségéről faggatták újságírók pénteki, kolozsvári látogatásán. Geoana azt válaszolta, hogy egyelőre a jelenlegi funkciójára, azaz a NATO-főtitkárhelyettesi feladataira összpontosít.
Azt a kérdést is megválaszolatlanul hagyta, hogy megpályázza-e a védelmi szervezet főtitkári posztját a jelenleg NATO-vezér, a norvég Jens Stoltenberg megbízatásának lejárta után. „Van egy feladatom a NATO-nál, és azt az utolsó pillanatig, szakszerűen és odaadással szándékozom végezni” - jelentette ki Geoană, arra kérve az újságírókat, hogy tegyék fel neki újból a kérdést, ha a főtitkárhelyettesi megbízatásának lejárta után visszatér Kolozsvárra. Noha hivatalosan nem elnökjelölt, a volt szociáldemokrata pártvezér és külügyminiszter az utóbbi időben gyakran vállal olyan nyilvános szerepléseket, melyek célja nyilvánvalóan a politikai profiljának az emelése. Pénteken például azért járt Kolozsvárott, hogy részt vegyen a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok doktori iskolájának tanévnyitóján.
Az Országos Földfizikai Intézet által közzétett információk alapján a 3,3-as erősségű földrengés 6 óra 58 perckor következett be 136 kilométeres mélységben, Brassótól 52 kilométerre Sepsiszentgyörgytől 58 kilométerre.
Október eleje óta 21 földrengés volt Romániában, a Richter-skála szerinti 2 és 3,5 közötti erősséggel. Az idei legerősebb, a Richter-skála szerint 5,7-es erősségű földmozgás február 14-én történt Gorj megyében.
Éjféltől életbe lépett a szlovén határellenőrzés a horvát és a magyar határon, az intézkedés legalább tíz napig tart - közölte a helyi sajtó szombaton.
Ljubljana azután döntött az ideiglenes határellenőrzés visszaállításról, hogy Olaszország a megváltozott európai és közel-keleti helyzet miatt biztonsági okokból szintén szombattól hasonló intézkedést jelentette be a szlovén határon. A ljubljanai kormány a lépést azzal indokolta, hogy bűnüldöző szervek információ szerint a Nyugat-Balkánon egyre nagyobb méreteket ölt a szervezett bűnözés. Emellett a különböző terrorista és szélsőséges csoportok tagjai kivonulnak a konfliktusövezetekből, hogy elkerüljék tetteik következményeit, vagy akár azzal a szándékkal, hogy veszélyeztessék Európa biztonságát és stabilitását. Szlovénia 12 ellenőrzőpontot hozott létre a horvát és kettőt a magyar határon. Az uniós állampolgárok továbbra is minden határátkelőhelyet használhatnak, a harmadik országok állampolgárai ugyanakkor kizárólag ezen a 14 ponton léphetik át a határt.
Teljesen komolytalan dolog lenne további módosításokkal előállni az adótörvényhez – jelentette ki Marcel Ciolacu a délelőtti kormányülés elején.
A miniszterelnök lényegbevágónak nevezte, hogy az adóügyi és költségcsökkentő intézkedéseket tartalmazó csomag átment az alkotmánybíróság normakontrollján, s így gyakorlatba lehet ültetni. Ciolacu hangsúlyozta, hogy minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülni a munkaadók és szakszervezetek képviselőivel, hogy együtt leszögezzék a minimálbér-emelés mértékét az építőiparban és a mezőgazdaságban, hogy az egészségbiztosítási járulék kifizetésének kötelezővé tételével senkinek ne csökkenjen a havi bére. Hozzátette: a törvény kihirdetése után várja a minisztériumoktól, állami ügynökségektől és vállalatoktól az átszervezésekre vonatkozó javaslatokat a költségcsökkentés érdekében.
Kulcsfontosságú a következő hét év. Megváltoztathatja az egészségügyi rendszert a kórházi és járóbeteg-ellátási beruházások és a humánerőforrás-politika tekintetében - mondta Alexandru Rafila egészségügyi miniszter pénteken, az Aspen Intézet által tizenkettedik alkalommal megrendezett egészségügyi konferencián.
A tárcavezető szerint megfelelő munkaerő nélkül más beruházásoknak nincs jövője. A miniszter azt is közölte, hogy a kormány pénteken elfogadja az országos egészségügyi stratégiát, az antimikrobiális rezisztencia és a nozokomiális fertőzések elleni küzdelem stratégiáját, valamint a védőoltási stratégiát. "Ezek rendkívül fontos dokumentumok" - hangsúlyozta Rafila.
Az Egészségügyi minisztérium szerződést írt alá az Állami Nyomdavállalattal új egészségügyi kártyák nyomtatására a 18. életévüket betöltött és/vagy a kezdeti kártyák kiosztását követően biztosítottá vált személyeknek.
A szerződés 3 évre érvényes és 1,2 millió kártya nyomtatásáról szól. A megyei egészségbiztosító pénztárak két részletben kapják meg az új kártyákat, az első 200 ezret november végéig, a másodikat december közepéig. Az egészségügyi kártyák kiosztását az Országos Egészségbiztosító Pénztár végzi.
Az október 16-22. közötti héten 100 személy kapta meg Romániában az omikron új vírustörzséhez igazított koronavírus elleni Pfizer-vakcinát - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központjának hétfőn közzétett adataiból.
Ezt a típusú oltást 2022. november 28-ától lehet kérni Romániában.Az oltási kampány kezdetétől, 2020. december 27-től 16.924.272 dózis Covid elleni vakcinát adtak be Romániában, 8.131.387 személyt teljeskörűen beoltottak, 2.669.539-en a harmadik dózist is megkapták.
