A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
A közoktatásban 2024-ben 19,4 és 20,5 tized százalék között nőnek a fizetések, az igazgatók és aligazgatók bruttó bére pedig átlagban több mint 36 százalékkal emelkedik.
Csaknem 1200 kilométeren van árvízvédelmi készültség Magyarországon, a Duna Budapestnél csütörtökön tetőzik – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője…
Ez derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. „Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2023. december 28-án 00:00 és 23:59 között technikai műveleteket hajtanak végre…
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján tegnap közzétett napirend szerint az ülést december 28-án kora délután hibrid formában tartják,…
A mai műsorban karácsonyváró összeállításunkat hallják, benne két moldvai csángó lány élettörténetét és kántálását,egy „speciális” betlehemes játék előkészületeiről László Tibor…
A kormány kiigazítja a bizonyos megyei és regionális közintézmények - például a nyugdíjbiztosító pénztárak, az egészségügyi igazgatóságok és kulturális intézmények - alkalmazottait érintő bérkülönbségek zömét - jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Hozzátette, a központi állami intézmények közjogi méltóságainak bére jövő évben változatlan marad. Közlése szerint a megyei nyugdíjpénztárak, foglalkoztatási ügynökségek, munkaügyi felügyelőségek, kifizetési ügynökségek, egészségügyi igazgatóságok, kulturális igazgatóságok és a prefektúrák alkalmazottainak fizetését a központi intézmények alkalmazottainak szintjére emelik.
Elfogadta a kormány a tanügyi alkalmazottak jövő évi bérezését szabályozó sürgősségi rendeletet.
A jogszabály szerint a közoktatásban 2024-ben 19,4 és 20,5 tized százalék között nőnek a fizetések, az igazgatók és aligazgatók bruttó bére pedig átlagban több mint 36 százalékkal emelkedik. A felsőoktatásban 15 és 21 százalék közötti béremelés lesz, az adminisztratív személyzet fizetése 15 százalékkal nő.
Ligia Deca oktatási miniszter elmondta, hogy a közoktatásban dolgozók bére első lépésben január elsejétől emelkedik mintegy 13 százalékkal. A felsőfokú végzettségű kezdő tanárok fizetése 12,6 tized százalékkal nő jövő év első hónapjától. A miniszter közölte azt is, hogy jövőre az iskolaigazgatók bére eléri a bruttó 12.533 lejt a stresszpótlékkal együtt. A tárcavezető elmondta, hogy a közoktatásban dolgozó tanárok a tevékenységük és felkészültségük függvényében az alapbérük bizonyos hányadának megfelelő illetményekre jogosultak. Így például az osztályfőnöki illetmény 10 százalékos lesz, a pedagógusi teljesítményért járó illetmény 25 százalékos, a szimultán oktatásért az alapbér 7-20 százaléka, a különleges nevelési igényű gyerekek oktatásáért pedig a 15 százaléka jár. Ezek mellett a közoktatásban dolgozó tanárok bérpótlékokra is jogosultak: 10 százalékos lesz a stresszpótlék, 3-20 százalékos a vidéken oktató pedagógusok pótléka és 10-25 százalékos a pedagógusi gyakorlatokat irányító tanárok pótléka. A stresszpótlékkal és az osztályfőnöki illetménnyel együtt a tanár júniusi bruttó alapfizetése 9566 lej lesz. A teljesítményért járó illetménnyel együtt a bruttó bér 11.735 lejre emelkedik - részletezte Ligia Deca.
"
["post_title"]=>
string(94) "Jóváhagyta a kormány a tanügyi alkalmazottak bérét szabályozó sürgősségi rendeletet"
["post_excerpt"]=>
string(187) "A közoktatásban 2024-ben 19,4 és 20,5 tized százalék között nőnek a fizetések, az igazgatók és aligazgatók bruttó bére pedig átlagban több mint 36 százalékkal emelkedik."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "jovahagyta-a-kormany-a-tanugyi-alkalmazottak-beret-szabalyozo-surgossegi-rendeletet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-12-29 09:44:16"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-12-29 07:44:16"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=433769"
["menu_order"]=>
int(9132)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3747 (24) {
["ID"]=>
int(433767)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2023-12-29 09:39:36"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-12-29 07:39:36"
["post_content"]=>
string(646) "
Kihirdette tegnap Klaus Johannis államfő a 2024-es évi állami költségvetési és az állami társadalombiztosítási törvényt.
A kormány december 15-én hagyta jóvá a két jogszabályjavaslatot, amelyeket 20-án fogadott el a parlament.
A 2024-es évi állami költségvetés a beruházásokra összpontosít, amelyekre a GDP mintegy 7 százalékát fordítják. A tervezet jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.
A szilveszteri időszakban mintegy 23 ezer rendőr, csendőr, tűzoltó és határrendész biztosítja a közrendet, az akadálymentes közlekedést, illetve az esetleges vészhelyzetekben a segítségnyújtást - jelentette be tegnap Monica Dajbog belügyi szóvivő.
Szilveszter éjszakáján a rendvédelmi erők létszámát a várhatóan forgalmas helyszíneken is növelik: hegyi üdülőtelepeken, vásárokban, köztereken, szórakozóhelyeken, rendezvényeken. A belügyminisztérium felhívja a lakosság figyelmét, hogy a rendőrség fokozza a pirotechnikai anyagok illegális kereskedelmének megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenységét.
A közúti forgalom gördülékenysége érdekében naponta 1500 rendőr teljesít szolgálatot a szilveszteri időszakban, 360 sebességmérő működtetésével. Erősítenek a határvédelmen is, és a határforgalom függvényében alakítják majd a be- és kiutazási sávok számát a határellenőrzési pontokon.
Elutasította a Képviselőház tegnapi plenáris ülésén a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket, melyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők nyújtottak be. A parlament alsóháza sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet.
A hibrid formában tartott plenáris ülésen a jelen nem lévő parlamenti képviselők online formában csatlakoztak és szavaztak. Az első két tervezet elutasítását a 329 tagú alsóház jelen lévő vagy interneten szavazó képviselői közül 260-an támogatták, 16-an az elutasítás ellen szavaztak, egy honatya tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény elutasítását 255 képviselő támogatta, 15 az elutasítás ellen szavazott és egy képviselő tartózkodott. A három autonómiatervezetet december 20-án nyújtotta be a képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, akik az RMDSZ listáján szereztek képviselői mandátumot.
A Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a másik kettőt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A kezdeményezők felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a tervezetekben semmi olyat nem kérnek, ami Európa más demokratikus államaiban ne létezne.
A három jogszabálytervezetet ezután a szenátus vitatja meg döntő házként.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint 50 ember halt meg a csütörtökre virradó éjszaka a gázai Beit Lahia, Hán Júnisz és a Maghazi menekülttáborterületén végrehajtott izraeli támadásokban.Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk arról beszélt, a megszállt Ciszjordániában is romlik a helyzet, és felszólította Izraelt, hogy vessen véget a palesztin lakosság elleni „törvénytelen gyilkosságoknak”.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának segélyekről szóló határozata „még nem érezteti hatását” Gázában. A múlt pénteken elfogadott ENSZ-határozat humanitárius szünetet szorgalmaz Izrael és a Hamász között, valamint a Gázába irányuló segélyek növelését és a harcok tartós befejezését lehetővé tevő feltételek megteremtését. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint ez még nem vált valósággá a háború sújtotta övezetben.
Az Egyesült Államok 250 millió dollárnyi katonai segélyt küld Ukrajnának, a 2023-as év utolsó, Kijevnek szánt szállítmányaként – közölte a washingtoni külügyminisztérium szerdán. Ahogy az előzőket, úgy az újabb csomagot is az amerikai készletekből juttatják el az ukrán hadszíntérre.
A külügyminisztérium közleménye kritikus fontosságúaknak nevezi a fegyverekből és felszerelésből álló támogatásokat, és sürgeti a szövetségi törvényhozást, hogy fogadja el az Ukrajna további segítésének finanszírozását lehetővé tevő költségvetés-kiegészítést. A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben többször jelezte, hogy az év végén elfogy az Ukrajnának elkülönített pénzügyi keret, és annak megújítása nélkül az Egyesült Államok a közeljövőben nem lesz képes újabb katonai és gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek. Az ukrajnai háború 2022. februári kezdete óta az Egyesült Államok 110 milliárd dollárt jóval meghaladó katonai, gazdasági és humanitárius támogatást küldött Ukrajnába.
Csaknem 1200 kilométeren van árvízvédelmi készültség Magyarországon, a Duna Budapestnél csütörtökön tetőzik – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az Magyar Távirati Irodát.
A közlemény szerint a tegnap délelőtt 10 órai budapesti vízállás 682 centiméter volt, a tetőzés 700 centiméter körül várható december 28-án napközben. Az OVF az árhullám miatt a csapadékelvezető csatornák, árkok zsilipjeit lezárta, folyamatosan figyelemmel kíséri az érkező háttérvizeket, és amennyiben szükséges, átemeli a vizet. Hozzátették: az áradó Duna miatt a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág nagyműtárgyait (Kvassay-zsilip, Tassi-zsilip) zárva tartják. Kiemelték: a számítások szerint a rakpart szintje alá december 30-án kerülhet a vízállás.
„Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2023. december 28-án 00:00 és 23:59 között technikai műveleteket hajtanak végre a 2024. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó új, a vállalkozások közötti (B2B) használatára való áttérés érdekében, ezért az e-számla által a Privát Virtuális Téren (SPV – Spațiu Privat Virtual) keresztül nyújtott szolgáltatásai nem lesznek elérhetők" – olvasható a hatóságok közleményében.Az e-számlázás 2024. január 1-jétől kötelező minden B2B ügyletre, de ezzel párhuzamosan 2024. június 30-ig a régi számlázási szabályok is érvényben maradnak. 2024. július 1-jétől a B2B kapcsolatokban az e-számla lesz az egyetlen csatorna a számlák címzetteknek történő küldésére. Jelenleg az e-számla csak akkor kötelező a B2B kapcsolatokban, ha magas adókockázatú termékeket értékesítésenek.
"
["post_title"]=>
string(158) "Az e-számla vállalkozások közötti kötelező használatára való áttérés előkészítése érdekében a rendszer 2023. december 28-án nem elérhető"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(0) ""
["ping_status"]=>
string(0) ""
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(135) "az-e-szamla-vallalkozasok-kozotti-kotelezo-hasznalatara-valo-atteres-elokeszitese-erdekeben-a-rendszer-2023-december-28-an-nem-elerheto"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-12-28 13:51:33"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-12-28 11:51:33"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(177) "https://www.bukarestiradio.ro/2023/12/28/az-e-szamla-vallalkozasok-kozotti-kotelezo-hasznalatara-valo-atteres-elokeszitese-erdekeben-a-rendszer-2023-december-28-an-nem-elerheto/"
["menu_order"]=>
int(9139)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3657 (24) {
["ID"]=>
int(433755)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2023-12-28 13:48:22"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-12-28 11:48:22"
["post_content"]=>
string(2244) "
A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján tegnap közzétett napirend szerint az ülést december 28-án kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak. Tegnap a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta.
A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke és a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József, aki Zakariáshoz hasonlóan az RMDSZ listáján szerzett képviselői mandátumot. Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket. A kormányfő bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat. A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is elutasították ezeket.
Jövő év márciusától a román állampolgárok is élvezhetik a schengeni tagság előnyeit, Románia megkapja a szabad mozgás jogát a légi és a vízi közlekedésben - jelentette be szerda este Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„13 év után Románia végre a schengeni övezet tagja lesz. Megszületett az erről szóló politikai megállapodás!” - jelentette be Facebook-oldalán a kormányfő, aki szerint ezzel "exponenciálisan nő a konstancai kikötő jelentősége".
A román belügyminisztérium politikai megállapodásra jutott az osztrák és a bolgár társtárcával a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítéséről a légi és tengeri határátkelőkön keresztül 2024 márciusától. Ennek értelmében a reptéri és tengeri határellenőrzés feloldása 2024. március elsejétől megtörténik. A belügyminisztérium közölte azt is, hogy a háromoldalú politikai megállapodás értelmében a 2024-es év folyamán folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy Románia és Bulgária esetében a közúti és vasúti határátkelőknél is megszűnjön a vám- és határellenőrzés.
A mai műsorban karácsonyváró összeállításunkat hallják, benne két moldvai csángó lány élettörténetét és kántálását,egy "speciális" betlehemes játék előkészületeiről László Tibor riportját,illetve Biró István összeállítását egy különleges adventi vásárról-tartsanak velünk!
A kormány kiigazítja a bizonyos megyei és regionális közintézmények - például a nyugdíjbiztosító pénztárak, az egészségügyi igazgatóságok és kulturális intézmények - alkalmazottait érintő bérkülönbségek zömét - jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Hozzátette, a központi állami intézmények közjogi méltóságainak bére jövő évben változatlan marad. Közlése szerint a megyei nyugdíjpénztárak, foglalkoztatási ügynökségek, munkaügyi felügyelőségek, kifizetési ügynökségek, egészségügyi igazgatóságok, kulturális igazgatóságok és a prefektúrák alkalmazottainak fizetését a központi intézmények alkalmazottainak szintjére emelik.
